Itt halt meg Vikár Béla

Dunavecse, Vikár Béla utca 4.

 

 

Egyszerű falusi lakóház. Ebben töltötte élete utolsó másfél évét és itt hunyt el Vikár Béla (1859-1945) néprajztudós. Szinte sorsszerű, hogy az utca neve eredetileg Vándor utca volt; ma pedig a nagy vándornak is mondható Vikár Béla nevét viseli.

 

Vikár 1944-ben, pesti lakásának lebombázása után — amelyben minden értéke elpusztult — költözött le Dunavecsére, Tinka nővéréhez. 

A dunavecsei kis házban, amelyhez a tudós életében több vidám nyári üdülés emléke is fűződött, a háborús körülmények között a két idős ember nehezen élt, sok gondot okozott az élelem és a tüzelő beszerzése.

Az idős Vikár Dunavecsén (mvkkvar.hu)

Az itt töltött hónapokban még verseket írt, tudományos tervek foglalkoztatták. Amíg tudott, minden délután sétálgatott a Duna-parton, vagy a falu főutcáján. Ám ereje hanyatlott, s páratlan szorgalommal töltött élete nyolcvanhat éves korában, 1945. szeptember 22-én délután véget ért. Halálhíre talán el se jutott pesti barátaihoz és közlekedési nehézségek is voltak, így utolsó útjára a parasztemberek, néptanítók és iskolásgyerekek kísérték a helyi temetőbe. Hamvait 1948-ban a budapesti Farkasréti temetőben díszsírhelyre temették.

Az azóta némileg átalakított, egykor nádfedeles épületen hamarosan emléktáblát állítottak:

 

1983-ban emlékművet kapott a róla elnevezett Művelődési Ház és Könyvtár épületével szemben, a parkban. Eskulits Tamás alkotása telitalálat: egy parasztház ablakán kikönyöklő, messzire, a világra kitekintő idős emberként ábrázolja a Kalevala műfordítóját, a jeles népdalgyűjtőt, nyelvészt. Azóta az ablak kerete sajnos eltűnt…

kozterkep.hu

 

A Helytörténeti Gyűjteményben (Petőfi tér 1.) kiállítás idézi életművét és Dunavecsével való kapcsolatát. Amúgy Dunavecsére Petőfi nyomában is érdemes elzarándokolni, hiszen ma is áll az a bizonyos „kis lak a nagy Duna mentében”…

Az emlékhelyről jóval részletesebben és több képpel, dokumentummal írtam a Papageno oldal Kataliszt blogjában. Ott adtam meg forrásaimat is.

 

Vikár Béla további emlékhelye a Zenevándor blogban:

Hetes, Vikár Béla utca 14. 

Vikár Béla szülőfaluja

 Hetes, Vikár Béla utca 14.

Hetes Kaposvártól északnyugatra 12 km távolságra található, ma körülbelül 1200 lakosa van.

Református temploma 1847-ben épült korábbi, kisebb templom helyére.

Forrás: hetes.hu

Közelében állt a lelkészlak, Vikár Béla szülőháza. Az épület 1869-ben leégett. Hamarosan újra felépítették, ám a talajvíz miatt le kellett bontani és az 1930-as években beljebb építettek új parókiát. Amikor 1955-ben nagyszabású ünnepségsorozattal emlékeztek meg Vikár Béláról, mivel szülőháza helyén üres telek volt, emléktábláját a községi tanácson, a mai polgármester hivatalon helyezték el (Rákóczi utca 34.) De a templomot is tekinthetjük emlékhelyének, biztosan sokat megfordult benne, mint a tiszteletes úr fia.

Emléktáblája avatásakor Takáts Gyula költő a következőket mondotta:

Szülőháza, a volt református lelkészlak, ott állt a hajdan fatalpon álló, majd téglára épült református templom árnyékában. Öreg, falusi ház volt, amely 1830-ban somogyi módra fából, sövényfalakkal és zsúptetővel épült. Az ilyen régi épületek sorsát és életkorát a korhadás vagy a tűz szabta meg. Vikár Béla szülőházát a hozzá hasonló parasztházakkal együtt felperzselte a tűzvész 1870-ben. […] Amilyen egyszerű volt ez a szülőház, éppolyan egyszerű környezet, paraszti életforma vette körül Vikárék családi életét is. Apja, Vikár János, nemrég még a pápai református gimnázium nagy műveltségű tanára volt. Egyaránt ismerte a francia, olasz, német, latin, görög és a héber nyelvet. 1856-tól 1867-ig, mint Hetes református lelkésze működött a faluban. Anyja Szomjú Istvánnak, a szorgalmas szőlőművelőnek és méhésznek, Edde község református tanítójának Veron nevű leánya volt. Apja a tudományt és a bort, anyja pedig a vidámságot és a dalt szerette. Éles elmét, vidám lelket örökölt tőlük. Vikár Béla jegyzetei szerint anyja még lúdtollal írta le azokat a népdalokat, melyeket mindig el is énekelt Béla fiának. Ez volt az a környezet, amelyben Vikár Béla mint gyermek nevelkedett. A nép, szorgalom, tudás, vidámság és az akarat voltak azok, amelyek rányomták bélyegüket életére és művére.

Vikár Béla gyűjtött először fonográffal népdalt; úttörő tette alapozta meg Kodály Zoltán és Bartók Béla ezen a téren kifejtett pótolhatatlan munkásságát.

Vikár Béla 1899-ben, nagy somogyi gyűjtőútjai idején

A helyi hagyomány szerint Vikár szülőfalujának régi iskolájában, 1894-ben használta először erre a célra a korabeli hangrögzítő eszközt — legalábbis, az 1955-ös ünnepség idején még élő egykori kislány, Pettendi Lídia emlékezete szerint. A szakirodalomban ebben a vonatkozásban inkább a Borsod megyei Mezőcsát neve fordul elő, ahol 1896 őszén gyűjtött. 

Hetes példamutatóan ápolja Vikár Béla emlékét. Legújabban egy régi  parasztház felújításával létrehozták a  Vikár Béla Emlékházat. 

Forrás: google streetview

2015-ben az MTA Bartók Béla Zenetudományi Intézete a Tiszta Forrás település címet adományozta Hetesnek. Csak egy kicsit jobban is dokumentálhatnák eredményeiket, legalább községük honlapján! Még az első emléktábláról sincs fénykép... 

 

Frissítés: 2025 április elején találtam fényképeket az Emlékháztól, az egyiken valamennyire az emléktábla is látszik, ide másolom:

 

 További képeket EZEN A LINKEN lehet megnézni.

 


Források:

Volly István: Somogyi "Kalevala". Vikár Béla Somogyban. = Somogyi almanach 4. Kaposvár, 1959
Takáts Gyula: Vikár Béla emléktáblájánál. = T. Gy.: Egy kertre emlékezve: művek és mesterek között. Bp. Szépirodalmi Kiadó, 1971
Hetes község története. Pécs [!Hetes községi közös Tanács], 1981
Somogyi Néplap 1955. november 24.