Liszt egy "sátánfi" otthonában

Hosszúpályi, Debreceni utca 2.

 

 

Hosszúpályi Debrecen közelében fekvő nagyközség. Legnagyobb birtokosa már a 18. században a Zichy család volt. Járt itt Liszt Ferenc, két Zichy testvér vendégeként.

Látogatásának helyszínét, a földszintes, későbarokk stílusú Zichy-kúriát a 18-19. század fordulóján építették.

Hosszúpályi település arculati kézikönyv

 

A több részletben kialakított épület L alaprajzú, homlokzata három utcára néz. Főbejáratát az udvar felőli kocsi-áthajtó alkotja, melyet később zárt formájúvá alakították át, romantikus elemek alkalmazásával. Udvari oldalán megmaradtak a folyosó beüvegezett árkádjai. Az egykori gondozott parkból a kúria előtt ma már csak néhány hatalmas fenyő látható, de szerencsére maga az épület a néhány évvel korábbi felújítás eredményeként kifejezetten szép állapotú. Jelenleg az egykor szintén az épületben megfordult Bem Józsefről elnevezett művelődési ház és könyvtár otthona. 

kastelyok.com

 

Liszt Ferenc 1879 márciusában – ekkor már hatvannyolcadik évében járt – néhány napos erdélyi hangversenykörútra kísérte el ifjú barátját és védencét, gróf Zichy Gézát, a félkarú zongoraművészt. Velük ment a gróf fivére, Zichy Ernő is. Kolozsvárról hazafelé tartva, március 16-án szakították meg útjukat Hosszúpályiban, Ernő birtokán, s az éjszakát is az ő kúriájában töltötték.

Lapozzunk bele Zichy Géza emlékirataiba, de előtte érdemes néhány szót szólni Ernő grófról. Ő ugyanis ugyanis gyerekkora óta rendkívül eredeti egyéniség volt, valóságos ördögfióka, "sátánfi", számos, meglehetősen vad gyerekcsíny kiötlője. Később megszelídítette egy angyal, a felesége…  

Ezt írta Zichy Géza:

Ernő bátyám meghívta Lisztet Hosszúpályira. Birtoka közel esett a mi útirányunkhoz. A jó öreg beleegyezett és az utolsó vasúti állomásról egy landauerben utaztunk, melyet öt ló röpített őrült vágtatásban Hosszúpályira. 

Ernő bátyám hajtotta a fogatot s ezzel meg is mondtam mindent. Az „Országháborítónak” mindig merész ötletei voltak: 16 tacskóját s két lovát a Mester szobájába hozatta s valóságos cirkuszelőadást rögtönzött velük s Liszt csak úgy rengett a kacagástól. Este eredeti módon kérte fel, hogy zongorázzon: „Kedves Mester, klimpírozzon nekünk valamit!” Liszt a zongorához ült s így felelt: „Ily őszintén még senkisem beszélt velem!” 

Az „Országháborító” elkomolyodott s meghatottságában a nagy ember kezét megcsókolta.

Másnap Debrecenben ültek vonatra, s Pestre utaztak.

Valószínűleg nem ez volt Liszt egyetlen látogatása a faluban. A Zichy-kúriától nem messze lévő katolikus templomban emléktábla hirdeti, hogy Liszt játszott az orgonán. Ezzel kapcsolatban erős kétségek merülnek fel, ha az ember alaposabban beleássa magát a Liszt-szakirodalomba. Ezekről is írtam az emlékhely kapcsán a Papageno oldal Kataliszt blogjában sok képpel és megadtam a felhasznált forrásokat is.

Liszt Ferenc további emlékhelyei a Zenevándor blogban:

Budapest I. Fő utca 11-13. Andrássy Gyula budai palotája

Budapest I. Fő utca 30-32. A Budai Zeneakadémia

Budapest I. Krisztina körút 55. Egyszervolt mesepalota Budán

Budapest I. Országház utca 5. A félkarú zongoraművész budai otthona

Budapest I. Úri utca 43. Liszt Ferenc legjobb barátja

Budapest V. Apáczai Csere János utca 4. Pest első luxusszállodájának zenei emlékei

Budapest V. Báthory utca 24. Az utolsó német színház Pesten

Budapest V. Deák Ferenc utca 1. A pesti "Angol királynő" 

Budapest V. Ferenciek tere 7. Liszt Ferenctől az Illés együttesig: az egykori ferences kolostor

Budapest V. Hold utca 5. Muzsikáló ház a Lipótvárosban 

Budapest V. Irányi utca 1. Itt állt Zeneakadémiánk legelső otthona

Budapest V. Március 15. tér 9. Belvárosi Főplébániatemplom

Dáka, Batthyány kastély: Kastély zenei és történelmi sorsfordulókkal

Fót, Vörösmarty utca 2. Plébániatemplom: Liszt Ferenc Fóton

Győr, Káptalandomb 1. Püspökvár

Győr, Kazinczy utca 20. Győr krónikásának háza

Győr, Liszt Ferenc utca 13. Itt volt Liszt győri hangversenye

Harka, Nyéki utca 2. Liszt és az aranytorkú harkai dalárda

Kalocsa, Szent István út 2-4. Nagyszeminárium. Itt is járt Liszt Ferenc

Kalocsa, Szentháromság tér: Zenei pillanatok a főszékesegyházban

Kalocsa, Szentháromság tér 1. Érseki palota: Liszt és a kalocsai érsek

Kőszeg, Schneller István utca 2-4. A kőszegi Bálház zenei emlékei

Mecseknádasd, Liszt utca 75. Itt született Liszt első magyar darabja

Mohács, Szepessy tér 6. Liszt pihenője

Pécs, Király utca 15. Hangversenyek a Hattyú-házban

Pécs, Mária utca 2. Egy színház hűlt helye

Sopron Fő tér 8. Storno-ház. Járt itt Mátyás király és Liszt Ferenc

Sopron, Petőfi tér 3. Liszt a pódiumon, Petőfi a nézőtéren

Sopronhorpács, Fő utca 2. Széchényi-kastély

Székesfehérvár, Városház tér 5. Liszt a fehérvári püspöknél

Tetétlen, Liszt Ferenc utca 2. Liszt házikója

Tetétlen, Liszt Ferenc utca 6. Zichy-kastély: A félkarú zongoraművész kastélya

 

A félkarú zongoraművész budai otthona

Budapest I. Országház utca 5.

A Várnegyed talán legszebb copf homlokzatú háza 1790 körül épült korábbi épületrészek felhasználásával. Kapualja és udvara az egyik leghangulatosabb budai enteriőr.

ITT építészeti szempontból többet olvashatunk róla. 

Ebben a házban lakott gróf Zichy Géza (1849-1927) zongoraművész, zeneszerző, író, 1875-től a Nemzeti Zenede elnöke, később az állami színházak intendánsa.

Zichy egy fiatalkori vadászbalesetben elvesztette fél karját. A már akkor is kiválóan zongorázó fiú vasszorgalommal kiváló balkezes művésszé képezte magát és zeneszerzéssel is foglalkozott. 1871-ben Liszt Ferenc egy régi barátjának, gróf Karátsonyi Guidónak Melanie nevű lányát vette feleségül, így került a nagy muzsikus látókörébe. Felkeltette az idős Liszt érdeklődését, aki mentorává, atyai jóbarátjává vált.

Az 1870-es évektől, amikor Lisztet Magyarországhoz, Pesthez kötötte a Zeneakadémia s így az évnek általában jó harmadrészét Pesten töltötte, gyakran járt fel Zichyhez a Várba - akinek otthona másik barátja, Augusz Antal lakásához is közel esett. Zichy Géza naplójegyzetei szerint különösen 1876-tól volt nála gyakori ebédvendég Liszt, akadtak időszakok, hogy szinte naponta találkoztak. Minden bizonnyal muzsikáltak is, hiszen Liszt általában átnézte Zichy szerzeményeit, melyekhez tanácsokat adott, illetve próbálniuk is kellett közös fellépéseikre. 

Ezt támasztja alá gróf Mailáth József (1858-1940) visszaemlékezése. Benne egy vidám epizódot is elmesélt, ami valószínűleg 1881 februárjában eshetett meg, amikor Zichy Géza estélyt adott a Vigadóban koncertező Hans von Bülow tiszteletére:

Zichy Géza grófnál többször hallottam Liszt játékát. Tehát olyan alkalmakkor, mikor magántársaságban, minden előkészület és felszólítás nélkül magától ült le a zongorához. [...] Liszttel kapcsolatban talán kitérhetek egy ifjúkori emlékemre. Gróf Zichy Gézánál jelen voltam egy kedélyes estén, melyen Liszt Ferenc és Hans von Bülow is megjelent. Nem voltunk sokan, de annál kedélyesebben. Én akkoriban mindenféle kuplét és zenei furcsaságot énekelgettem zongorakíséretem mellett - kedvem szerint. A zongorakíséretet rendszerint improvizáltam. Zichy Géza ismerte ilyen irányú "tehetségemet", s megkért, játszanék valamit Lisztnek és Bülownak. Gondoltam, a jó zenész szereti a mókát - a zongorához merészkedtem. Nem várt hatást értem el. Különösen az úgynevezett "macskaduettel", melyben két macska zenekísérettel diskurál s a végén összevész. Hogy én akkor milyen akkordokat vettem, magam sem tudom, csak azt láttam, hogy Liszt és Bülow a könnycsordulásig nevetett.

A kis intermezzo befejeztével hallottam, amint Bülow Lisztnek odaszólt:

És hallottad, hogy ezek a macskák csupa kvart-sext akkordokban nyávogtak? (Und hast Du gehört, dass diese Katzen Quart-sex Akkorden "gemiaut" haben?)

Egy alkalommal Liszt a Pesten vendégszereplő Joachim József hegedűművészt is elhozta Zichyhez.

Budai lakóhelye mellett Liszt járt ifjú barátja tetétleni birtokán is, ahol 1884-ben közös erdélyi hangversenykörútjukról hazatérőben több mint két hetet töltött el pihenéssel.  

 

Frissítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno Kataliszt blogjában is.

Források:

Zichy Géza: Emlékeim. Bp. Franklin, 1912-1913, 2. kötet
Marék Antal: Zichy Géza és Liszt Ferenc. = Magyar Nemzet 1983. január 11.
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1869-1873. Bp. Zeneműkiadó, 1976
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011
Liszt Ferenc emlékszám. Muzsika, 1929. 1-2.

Liszt házikója

 Tetétlen, Liszt Ferenc utca 2. Liszt-ház

Gróf ZICHY GÉZA, a félkarú zongoraművész, Liszt Ferenc barátja ebben a kastélya szomszédságában álló kis, négyszobás házban látta vendégül 1884. november 1. és 17. között Liszt Ferencet. Erről ITT részletesebben írtam.

Egyes források szerint Zichy a kis házat kifejezetten Liszt számára építtette - de lehet, hogy ekkor csak felújíttatta és berendezte, hogy a zeneszerző a vendéglátó családtól függetlenül, nyugodtan pihenhessen. A szalonban Bösendorfer zongora állt rendelkezésére.

A ház 2006-ban

Ha Liszt társaságra vágyott, átment Zichyékhez beszélgetni vagy kedvenc kártyajátékát (whist) űzni. Olykor ki is kocsizott a családdal. Innét írt leveleiben arról nem szólt, hogy komponált volna, de Legány Dezső Liszt-kutató feltételezi, hogy itt, ebben a kis házban írhatta az 1. csárdást, s talán még a Csárdás obstiné-t is, melyekre a fáklyafénynél rendezett népi táncmulatság ihlethette.

A házon Liszt tetétleni tartózkodásának 100. évfordulóján  ifj. Bartók Béla avatott emléktáblát. Én 2006 nyarán jártam ott, akkor már nem volt a tábla látható. Sőt, ez a ház, és maga a Zichy-kúria is lakatlannak és gondozatlannak látszott. Nagy valószínűséggel ma is ezt a helyzet...

Hallgassuk meg Liszt 1. csárdás című rövid darabját, mely valószínűleg itt íródott:

Még elárulom, hogy lesz egy kissé bulváros ráadás is a témához - de az nem itt, hanem a régebbi kataliszt-blogban! 
Ami már meg is van, ITT OLVASHATÓ !

Források:

www.kitervezte.hu
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Emlékezések Liszt Ferencről. = Muzsika 1929
Album gróf Zichy Géza 25 éves írói és művészi jubileuma alkalmára. Debreceni Ellenőr könyvhivatala, 1891

A félkarú zongoraművész kastélya

Tetétlen, Liszt Ferenc utca 6. Zichy-kastély

Hajdú-Bihar megye Püspökladányi járásában, Kaba közelében található a körülbelül másfél ezer lelkes község.

A ma Liszt Ferenc nevét viselő utcában álló földszintes, klasszicista stílusú kastélyt/kúriát gróf Zichy Ferenc építtette az 1840-as évek elején, miután az eladósodott Komáromy családtól megvásárolta a tetétleni birtokot. Az eredetileg tiszttartói laknak készült házat később kibővítették és körülötte parkot is kialakítottak.
Talán nem tévedek nagyot, ha az alábbi képeslapon látható kastély bal oldali, hagyományosabb formájú részét gondolom az épület magjának, ehhez építhették később hozzá, vagy bővíthették tovább az oszlopos szárnyat.

A kastély egy 1940 körül kiadott képeslapon

2006-ban így láttam az épületet az utcáról

A birtok 1869-ben került gróf ZICHY GÉZA, a félkarú zongoraművész tulajdonába.

Zichy egy fiatalkori vadászbalesete következtében vesztette el fél karját. Az ígéretesen zongorázó fiú vasszorgalommal kiváló balkezes zongoristává képezte magát s zeneszerzéssel is foglalkozott. Felkeltette az idős LISZT FERENC érdeklődését, aki mentorává, atyai barátjává vált, többször koncerteztek is együtt.

1884 őszén, közös erdélyi hangversenykörútjukról hazafelé menet Zichy meghívására az akkor 73 éves Liszt több, mint két hetet töltött el Tetétlenen: november 1. és 17. között volt a Zichy-család vendége.

Érkezésekor  a kabai vasútállomáson 25 lovas bandérium fogadta, s vendéglátója virágdíszes házak, éljenző embersokaság közepette ötös fogaton röpítette a hét kilométerre lévő Tetétlenbe.

Zichy pihenés céljára kúriája szomszédságában egy kicsi, kényelmes házat bocsátott Liszt rendelkezésére (lásd: Liszt Ferenc utca 2.), ahol a zeneszerző magányban lehetett; ám ha társaságot kívánt, csak át kellett sétálnia a kis kastélyba.

A nyugalomban eltöltött napokból kiemelkedett egy koncert, november 10-én. Zichy Géza így emlékezett az eseményre német nyelven megjelent emlékirataiban, melyből a részletet magyarul lánya, Zichy Margit közölte a Muzsika folyóirat 1929-es Liszt-emlékszámában:

Néhány nappal megérkezése után így szólt hozzám ez a nagy jó ember: "Géza, az a fogadtatás, amelyben az idevaló emberek részesítettek, őszintén meghatott. Hálám jeléül zongorázni akarok nekik [...] Önnek és leánykájának segédkezniök kell a nagy hangversenyen!" - Így történt: a halhatatlan nagy mester, akit még az uralkodók közül sem hallhatott mindegyik, aki néhány hónappal korábban visszautasította Viktória angol királynő meghívását, olyan közönségnek játszott, amely főleg egyszerű magyar falusi emberekből állott, akiknek tisztelettel adózom, mert kellőképpen igyekeztek értékelni azt a kitüntetést, amelyben részük volt. A hangverseny után a Mester felülmúlta önmagát szeretetreméltóságában. Kiszolgálta egyszerű vendégeit: kínálta az ételt és töltögette poharaikba a bort. - A magyar paraszt fél arisztokrata: csöndes, kimért és szeretetreméltó. Liszt annak dacára, hogy a magyar nyelvet csak törte, mindannyiukat elbűvölte. Az étkezés után pohárral a kezében őszbecsavarodott polgár járult elébe és a következőképpen köszöntötte fel: "Kinek hívnak, megmondotta nekünk a gróf, - mit tudsz, megmutattad jómagad, - de hogy ki vagy igazán, arra rájöttünk mi magunk és ezért kívánjuk: áldjon meg a magyarok nagy Istene!

A házi koncerten közreműködött zongoratanárával Zichy Géza kislánya, Margit és természetesen a házigazda is, akivel Liszt a műsor végén a Rákóczi indulót adta elő - három kézre... A parkbeli vendéglátást tűzijáték rekesztette be. A helyi hagyomány szerint a zongorát a parkban, Liszt kis háza mögött, a ma is álló tölgyfa alatt állították fel.

Elutazása előtt újra játszott Liszt: amikor a kocsi útra készen a kúria előtt várta, ő még egyszer a zongorához ült és egy búcsúzót rögtönzött.

Zichy Géza vendégeként más muzsikusok is megfordultak itt, köztük Aggházy Károly, Hubay Jenő, Szentirmay Elemér és Volkmann Róbert.

Lilian Harvey tetétleni kastélya előtt. Színházi Élet 1937. 46.

A Zichy-birtokot az örökös megromlott anyagi helyzete miatt 1930-ban felparcellázták, egy részét a kúriával együtt LILIAN HARVEY angol származású, főként Németországban, de Hollywoodban is működött - kiválóan éneklő és táncoló - filmszínésznő vette meg. A fogyókúra-reklám filmcsillag, bár állandó lakhelye a francia Riviérán volt, a harmincas évek második felében sok időt töltött Tetétlenen, állandó témát adva a debreceni és fővárosi lapoknak. Még Móricz Zsigmond is írt róla (Színházi Élet 1936. 49. 6-7. p.) Visszaemlékezések szerint kastélya szalonjában a színésznő táncmozdulatokat ábrázoló árnyképei díszítették a falakat.

A Zichy-kastély ma lakatlan, felújításra szorul. A parknak is csak egészen kis része maradt meg, felparcellázott területén ugyanis új utcákat nyitottak.  2006-ban jártam ott, számomra az egész környék nagyon rendezetlen és lehangoló látványt nyújtott...

Végül hallgassuk meg a Rákóczi indulót - a Magyar rapszódiák sorozatban feldolgozott formáját. Három kezes változatot nem találtam belőle... 

És a link alatt rejtőzik még egy kis bulváros RÁADÁS!

Források:

Virágh Zsolt: Magyar kastélylexikon 8. Hajdú-Bihar megye kastélyai és kúriái. Bp. Fo-Rom Invest, 2006
Podhorányi Zsolt: Mesélő kastélyok. Bp. Szobek Könyvek, 2006
www.kitervezte.hu
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Emlékezések Liszt Ferencről. = Muzsika 1929
Album gróf Zichy Géza 25 éves írói és művészi jubileuma alkalmára. Debreceni Ellenőr könyvhivatala, 1891
Színházi Élet 1936. 49.
Színházi Élet 1937. 46.