Pest első luxusszállodájának zenei emlékei

Budapest V. Apáczai Csere János utca 4.

 

 

A mostani Marriott szálloda helyén a híres Duna-parti szállodasor első tagjaként 1871-ben nyílt meg a GRAND HOTEL HUNGARIA. A főváros első ötemeletes épületét neoreneszánsz stílusban Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezte.

A helyszín egykor... (OSZK)

 

... és ma

Rendkívüli vendégeket vonzott: angol király, indiai maharadzsa, a japán császár öccse is jártak itt, de Edison és Roosevelt is. Természetesen sok kiváló zeneszerző és előadóművész is megszállt benne: Wagner, Puccini, Richard Strauss, Lehár Ferenc, Anna Pavlova, Fjodor Saljapin és mások, egészen a csodagyerek Menuhinig. 

Vasárnapi Újság 1871. 25. szám

A Hungáriának luxus díszudvara, étterme, kávéháza és ragyogóan berendezett kétemeletnyi magas bálterme is volt. Ezek révén a magyar zenei élet fontos helyszínévé vált, különösen az 1870-es, 1880-as években. Számos hangversenyt és zenei vonatkozású bankettet, fogadást, díszvacsorát rendeztek itt. Különösen Liszt Ferenc kötődött sok szállal az épülethez, aki 1869 óta az évnek mintegy egyharmadát - elsősorban a Zeneakadémia miatt - rendszeresen Magyarországon töltötte.

Az 1945-ben, Budapest ostromakor teljesen szétlőtt épület történetének itt csak vázlatosan érintett zenei vonatkozásait részletesen megírtam a Papageno Kataliszt blogjában LISZTTŐL MENUHINIG - AZ ELSŐ PESTI LUXUSHOTEL ZENEI EMLÉKEI címmel még több képpel; van köztük egy olyan karikatúra is Lisztről, amelyet éppen a Hungáriában rajzolt róla egy muzsikus az ottani étlapra 😊

A posztból sajnos eltűnt egy beágyazott videofelvétel, így itt újra megosztom.

1933-ban készült, amikor Richard Wagner halálának félévszázados évfordulója alkalmából az épületen ünnepélyesen felavatták Wagner emléktábláját - ami aztán az épülettel együtt elpusztult...

 

A helyére épült szálloda falán ma Wagner és Liszt közös emléktáblája látható, amely egyúttal a régi szállodáról is megemlékezik:

 

A pesti "Angol királynő"

 Budapest V. Deák Ferenc utca 1.

A mai Deák Ferenc utca 1. — Türr István utca 8. — Apáczai Csere János utca 9. számú épületek által határolt területhez a magyar vendéglátás történetének két kiemelkedő intézménye kötődik.

Az Apáczai Csere János utca felől ma így látja a helyet a Street wiev

Közülük időben az első a Kemnitzer, vagy másik nevén Márványos kávéház, mely Kemnitzer János szerencsejátékból meggazdagodott tímármester 1792-ben épült kétemeletes monumentális lakóháza földszintjén működött. Korabeli leírások szerint nem akadt párja Európában.

Wasquez rajza, 1836 (balra a Redout, az első Vigadó látszik)

Gróf Hoffmannsegg így számolt be tapasztalatairól:

... már az előszoba, mindjárt a bemenetelnél pompás! Egy kis négyszögű terem ez, hossza-szélessége 15 lépés lehet, négy bolthajtással, melyek a terem közepére állított négy oszlopon nyugszanak. Úgy az oszlopok mint a falak és boltozat márványból vagy márványt utánzó gipszből vannak. A négy bolthajtásról négy új divatú kristálygyertyatartó függ. ... Egy gazdag díszítésű kályha harmonikusan egyezik meg egy hasonló nagyságú faliórával ... Az egyik oldalban van a büffé, ahol, mivel a négyszög oldalát áttörték, láthatja az ember, hogy miképp sütnek-főznek. Emellett egy fülkében ül egy választékosan öltözött fiatal hölgy, kedves kis íróasztal van előtte és beszedi a pénzt.

Tehát már a látványkonyhát is feltalálták 😏 Sőt, biliárdtermei közül az egyiket a nemdohányzóknak tartották fenn, úgyhogy mai szemmel is egészen korszerűnek lehetett mondani.

A Kemnitzerben működött az irodalmi törzsasztalok őse: Kármán József itt gyűjtötte maga köré az írókat és itt korrigálta a szerkesztésében megjelenő Uránia folyóirat kéziratait. Járt ide Kisfaludy Károly és Déryné Széppataki Róza is.

Az 1838-as nagy pesti árvíz, amely itt törte át a töltést, teljesen elárasztotta és tönkretette a kávéházat. Bérlője, Bartl János az épületet, erős alapfalainak felhasználásával, szállodaként újította meg. 1839-ben már meg is nyílt, s az akkoriban megkoronázott Viktóriáról nevezték el Angol Királynő, illetve eredetileg Angol királyné szállodának.

1845-ben, már Angol Királynő-ként, Alt Rudolf metszetén

Az új szálloda is európai hírességgé vált vörösmárvány lépcsőivel, fehér, aranyozott oszlopaival és mahagónifával borított falaival. 1849-ben azonban ismét nagy csapás érte: Hentzi generális bosszúból rommá lövette az egész dunaparti szállodasorral és az első Vigadóval együtt. Hamvaiból hamarosan ismét újjászületett: 1850-ben Hild József építette újjá, s ismét régi fényében működött.

Ilyen volt az átépítés után: Alt Rudolf metszete, 1852

Bútorait angol mesterek készítették, a Thonet–cég itt helyezte el Magyarországon korábban ismeretlen, jellegzetes hajlított bútorait. "Fejedelmek lakóhelyének" nevezték, mert — az első emeleti előcsarnok falában elhelyezett emléktáblák szerint — lakott benne királynő, császár, sah, cár, trónörökös. A magyar történelemben azáltal vált legendás hellyé, hogy tizenöt éven át, majdnem haláláig itt élt Deák Ferenc, s itt tárgyalt a kiegyezés előkészítése idején a bécsi udvar megbízottaival.

A szálloda vendégei között híres muzsikusok is voltak.

Itt szállt meg Hector Berlioz, amikor 1846 januárjában Magyarországon járt, s Rákóczi indulójával örökre beírta magát a magyarok szívébe.

Itt lakott 1846-os, második pesti látogatásakor Liszt Ferenc. Hajóval érkezett Bécsből április 29-én, s a kikötőből sokezer főnyi tömeg kísérte az Angol Királynőbe. Este Erkel Ferenc vezetésével a Nemzeti Színház muzsikusai szerenáddal köszöntötték a szálloda előtt. Második hangversenye után, amikor Schodelné Klein Róza, a Nemzeti Színház kiváló operaénekesnője ebédet adott Liszt tiszteletére, Liszt estefelé meghívta a társaságot szállodájába, ahol még csárdásokat is zongorázott, hogy a jelenlévők táncolhassanak. Tetszett neki az itteni, Farkas Jancsi vezette cigányzenekar játéka, akiknek tiszteletjegyet biztosított koncertjére. 1857-ben, amikor Esztergomi miséjének bemutatójára érkezett Pestre, szintén az Angol Királynőben szállt meg. 1870 karácsony tájékán újra járt itt, Deák Ferencet látogatta meg. Találkozása a nagy államférfival jelentősen hozzájárult, hogy hamarosan egészen szorossá fűzze kötelékeit Pesttel és létrejöhessen a magyar zeneakadémia.

Richard Wagner is volt a szálloda vendége 1863 júliusában, első pesti látogatásakor.

Adelina Patti, a világhírű olasz koloratúrszoprán pesti vendégszereplésekor kíséretével együtt majdnem egy egész emeletet elfoglalt. A korabeli sajtó szerint a szép énekesnő kristálytiszta hangja és mesés gyémántjai elkápráztatták Pestet, s féltékeny férje sem akadályozhatta meg, hogy virágözönnel árasszák el fényűző lakosztályát.

Az Angol Királynő az 1900-as évek elejétől kezdte elveszíteni népszerűségét, amikor az eléje épített luxushotelek sora elvette Dunára nyíló panorámáját és felülmúlta kényelmét. 1916-ban megszűnt; épületét, amelyben ezután a Pénzintézeti Központ működött, az 1940-es években lebontották. A ma helyén álló épület Deák Ferenc utcai oldalán 2003-ban emléktáblát állítottak. Domborműve Fekete Tamás munkája.

ITT ÁLLT AZ ANGOL KIRÁLYNŐ SZÁLLODA, 

AMELYNEK TÖBB MINT HÚSZ ÉVEN ÁT LAKÓJA VOLT

DEÁK FERENC

AZ ELSŐ FELELŐS MAGYAR KORMÁNY

IGAZSÁGÜGY-MINISZTERE

A KIEGYEZÉS SZELLEMI ATYJA

 

Források:

Rokken Ferenc: A hajdani Angol királyné-szálloda és az első dunaparti sétány. = Tanulmányok Budapest múltjából 1. Bp. Székesfőváros, 1932
Konrádyné Gálos Magda: Pest–budai szállók emlékeiből 2. = Budapest 1974. 9.
Gundel Imre – Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1979
Prahács Margit: A Zeneművészeti Főiskola Liszt hagyatéka. = Zenetudományi tanulmányok VII. Bp. Akadémiai Kiadó, 1959
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve. Bp. Akadémiai Kiadó, 1958
Adalékok a Lipótváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városszépítő Egyesület, 1988
Angol Királynő szálló. = egykor.hu
Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp. Zeneműkiadó, 1986

Wagner és Erkel a pesti kiskocsmában

Budapest V. Aranykéz utca

Valószínűleg már nem rekonstruálható, hogy mostani számozás szerint pontosan hol, de az 1800-as évek második felében volt az Aranykéz utcában egy szerény, "A Pipához" címzett kiskocsma.

 

Utcarészlet az 1880-as évek elején (forrás: wiki)

 

Fabó Bertalan írt le Erkel Ferenc születésének centenáriumára kiadott emlékkönyvében egy kis sztorit, amiből kitűnik, hogy a Pipa Erkel egyik törzshelye volt. Próbák és előadások közötti időben többször megfordult ott más művészekkel együtt.

1863 júliusának vége felé, Richard Wagner első magyarországi látogatása idején történt, hogy rendes szokása szerint egy délután Erkel a

Stéger Ferenc

Pipában ült Stéger Ferenccel, a kitűnő tenoristával együtt, amikor hirtelen meglepte őket Wagner. Stéger látta meg őt az ablakon át. "Mein Seel, da kommt ja der Richard" [Atyám, itt jön a Richard!] kiáltással felugrott, és a megtiszteltetésen csak csendesen mosolygó Erkellel együtt neki ajtót nyitottak. Érdemes hozzáfűzni, hogy Stéger volt az egyik szólistája a Vigadóban megrendezett Wagner-hangversenynek, ahol a szerző vezényletével a Kovácsdalt énekelte a Siegfried-ből és már a próbán elkápráztatta Wagnert. Ehhez képest azért biztosan nem volt ennyire pajtáskodó kapcsolatban a zeneszerzővel, talán csak viccből emlegette úgy, hogy "a Richard" :)

Hallgassuk meg mi is a Kovácsdalt:

Forrás:

Erkel Ferencz emlékkönyv. Szerk. Fabó Bertalan. Bp. Pátria, 1910

A budai Sándor-palota zenei emlékei

 Budapest I. Szent György tér 1-2.

A fényűző, klasszicista stílusú palotát gróf Sándor Vince építtette 1803–1806 között a korábban a területen álló barokk kori kaszárnyák helyére, részben azok alapfalainak felhasználásával. A terveket valószínűleg Johann Aman bécsi építész készítette, a kivitelező pedig Pollack Mihály volt.

A palota délre néző főhomlokzata

A belső udvaros épület főhomlokzatával dél felé, a valamikori királyi palota és fegyvertár, a mai múzeumok felé fordul. Az egyemeletes, szimmetrikus kialakítású főhomlokzatot középen annak síkjától előre hozott falszakasz — rizalit — tagolja, melyet fogsoros timpanon koronáz. Pillérpárok és a közöttük elhelyezett dór oszlopok sora támasztja alá a főhomlokzat egész hosszán végighúzódó erkélyt.

A Sándor–palota a szabadságharc után állami hivataloknak adott helyet, majd lakott benne Albrecht főherceg, Magyarország kormányzója és Coronini Cronberg Konrád országos főhadparancsnok. Ebben az időszakban a tér Hentzi generális nevét viselte, aki 1849-ben mint a budai vár parancsnoka rommá lövette Pestet, de maga is elesett a várat ostromló magyar honvédek kezétől. 1852-ben neogót allegorikus emlékművet emeltek neki a tér közepén, amely felavatásától kezdve az önkényuralom szimbóluma lett, s az ismételt tiltakozások ellenére egészen 1899-ig itt állt...

A Sándor–palota 1867-ben lett a Magyar Miniszterelnökség rezidenciája, s ezt a szerepét 1944-ig töltötte be. 1921 és 1941 között Horthy Miklós és családja lakott az épületben, ekkoriban kormányzói székhelyként is funkcionált. Több kihelyezett kormányülést tartottak benne. Gróf Teleki Pál a palotában lett öngyilkos 1941. április 2-ról 3-ra virradó éjjel a háborúba sodródás lelkiismereti terhe alatt.

A Nyugati homlokzat (By Thaler, wikimedia)

Az épület a második világháborúban súlyos károkat szenvedett s biztonságba helyezett műkincseit hadizsákmányként külföldre hurcolták.

Forrás: Fortepan

Helyreállítása 2002-ben fejeződött be. Az Anton Kirchmayer bajor mester által készített domborművek közül, amelyek történelmi és mitológiai jeleneteket ábrázoltak, csak a Várszínház felőli, Vénusz diadalmenetét ábrázoló fríz maradt épségben; a másik két domborművet Melocco Miklós, illetve Körösényi Tamás és Török Richárd faragta újra.

2003 óta a Sándor–palota a mindenkori magyar köztársasági elnök rezidenciája, egyben a Köztársasági Elnöki Hivatal székhelye.

A Mária Terézia-szalon ma (forrás: Budapest City.org)

Az 1800-as évek első negyedében gróf Sándor Vince és felesége, Szapáry Anna fényes házat vitt a palotában. Miután rövid házasság után 1801-ben elhunyt József nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna, a gyászoló nádortól Sándor gróf vette át a reprezentálást, a Budára érkező magas vendégek fogadását. Az itt rendezett fényes estélyek legnevezetesebbike volt 1814. október 26-án a „három császár” — Ferenc osztrák császár és magyar király, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király — részvételével lezajlott bál a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus idején. 

... száz meg száz viaszgyertya égett akkor, Bihari húzta a nótát, a nagyhatalmasságok elragadtatva nézték a Ráday Nina táncát, mikor Szápári Vincével kiállva a pikétre, bemutatta őseink méltóságteli lakodalmas-át. Itt táncolta a mazurt Észak Apollója, az ábrándos szemű I. Sándor orosz cár, Orczy Fánival, akinek szépsége még a bécsi híres kongresszusi szépségekhez szokott uralkodót is ámulatba ejtette. (Vay Sarolta, 1899)

1821-től gróf Sándor Vince a Várszínház működtetésére alakult részvénytársaság elnöke lett. Palotáját folyosó kötötte össze a szomszédos színházépülettel, amelyen át a gróf közvetlenül megközelíthette páholyát.

Sándor Vince egyetlen fiaként született gróf Sándor Móric (1805-1878), akit féktelen lovasbravúrjairól "ördöglovas"-nak neveztek. A nagy Metternich lányát vette feleségül... Kedvelte a zenét is: zongorázott, citerázott, olykor még stájer dalokat is írt. Később operett-hős lett Kálmán Imre Ördöglovas című darabjában (1932).

Josef Kriehuber litográfiája, 1844

Az 1850-es években, amikor Albrecht főherceg székelt a palotában, falai között sokszor megfordult Erkel Ferenc, hogy a főherceg gyermekeit zenére tanítsa. Haynau menesztése után 1851-től Albrecht jelenléte némi politikai enyhülést jelentett. A főherceg szerette a zenét, feleségével, Hildegard főhercegasszonnyal ott volt a Nemzeti Színház csaknem valamennyi előadásán. Palotájában többször is rendezett zeneesteket, ezeken is gyakori résztvevő volt Erkel, aki élve a főherceggel kialakított jó kapcsolatával, jeles diplomáciai érzékével több konfliktust elsimított.

1863. július 22-én járt a Sándor-palotában Richard Wagner. Gróf Coronini, Magyarország katonai főparancsnoka látta vendégül első pesti látogatásakor. Wagner július 23-án és 28-án magyar közreműködők élén a Nemzeti Színházban saját operáinak részleteiből adott hangversenyt. Ittlétekor a palota előtti téren hét katonazenekar nagyszámú közönség előtt részleteket játszott műveiből, többek között a Rienzi és a Tannhäuser nyitányát. Maga Wagner pedig, amint a Színházi látcső című lap írta, néhány előkelő katonai egyén s több díszes hölgy társaságában a főparancsnok erkélyén volt látható színházunk igazgatójával együtt és fagylaltot evett.

Önéletírásában Wagner így örökítette meg az eseményt:

Még a legfőbb katonai hatóság sem mulasztotta el, hogy Coronini tábornagy személyében átnyujtsa hódolatát: a gróf az egyesített katonazenekarok bemutatkozására meghívott a budai Várba, hol ő és családja igen lekötelezően fogadott, fagylalttal vendégelt meg és az össz-zenekarok hangversenyének meghallgatására a palota erkélyére kísért. Mindennek hatása igen fölüdített és szinte fájt, amikor a fiatalosan fölélénkítő környezetből, amilyennek a pesti világ mutatkozott, vissza kellett mennem néma, dohos bécsi menedékembe.

A Sándor–palotában többször megfordult Liszt Ferenc is, például 1872. február 7-én Lónyai Menyhért miniszterelnök fényes bálján.

 

Frissítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno Kataliszt blogjában is.

Források:

Czellár Katalin – Somorjay Ferenc: Magyarország. Bp. Panoráma, 1998
A Sándor–palota írásban és képben. Bp. Akadémiai Kiadó, 2003
Papp Viktor: Wagner Pesten. = Papp Viktor: Zenekönyv. Bp. Stádium, 1944
Németh Amadé: Erkel Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1984
Haraszti Emil: Wagner Richárd és Magyarország. Bp. MTA, 1916
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874–1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Vayk [Vay Sarolta]: A kormányelnök rezidenciája = Új Idők 1899. 15.