Gróf
ZICHY GÉZA, a félkarú zongoraművész, Liszt Ferenc barátja ebben a
kastélya szomszédságában álló kis, négyszobás házban látta vendégül
1884. november 1. és 17. között Liszt Ferencet. Erről ITT részletesebben írtam.
Egyes
források szerint Zichy a kis házat kifejezetten Liszt számára építtette
- de lehet, hogy ekkor csak felújíttatta és berendezte, hogy a
zeneszerző a vendéglátó családtól függetlenül, nyugodtan pihenhessen. A
szalonban Bösendorfer zongora állt rendelkezésére.
A ház 2006-ban
Ha
Liszt társaságra vágyott, átment Zichyékhez beszélgetni vagy kedvenc
kártyajátékát (whist) űzni. Olykor ki is kocsizott a családdal. Innét
írt leveleiben arról nem szólt, hogy komponált volna, de Legány Dezső
Liszt-kutató feltételezi, hogy itt, ebben a kis házban írhatta az 1. csárdást, s talán még a Csárdás obstiné-t is, melyekre a fáklyafénynél rendezett népi táncmulatság ihlethette.
A házon Liszt tetétleni tartózkodásának 100. évfordulóján ifj. Bartók Béla
avatott emléktáblát. Én 2006 nyarán jártam ott, akkor már nem volt a
tábla látható. Sőt, ez a ház, és maga a Zichy-kúria is lakatlannak és
gondozatlannak látszott. Nagy valószínűséggel ma is ezt a helyzet...
Hallgassuk meg Liszt 1. csárdás című rövid darabját, mely valószínűleg itt íródott:
Még elárulom, hogy lesz egy kissé bulváros ráadás is a témához - de az nem itt, hanem a régebbi kataliszt-blogban! Ami már meg is van, ITT OLVASHATÓ !
Források:
www.kitervezte.hu
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Emlékezések Liszt Ferencről. = Muzsika 1929
Album gróf Zichy Géza 25 éves írói és művészi jubileuma alkalmára. Debreceni Ellenőr könyvhivatala, 1891
Hajdú-Bihar megye Püspökladányi járásában, Kaba közelében található a körülbelül másfél ezer lelkes község.
A
ma Liszt Ferenc nevét viselő utcában álló földszintes, klasszicista
stílusú kastélyt/kúriát gróf Zichy Ferenc építtette az 1840-as évek
elején, miután az eladósodott Komáromy családtól megvásárolta a
tetétleni birtokot. Az eredetileg tiszttartói laknak készült házat
később kibővítették és körülötte parkot is kialakítottak. Talán
nem tévedek nagyot, ha az alábbi képeslapon látható kastély bal oldali,
hagyományosabb formájú részét gondolom az épület magjának, ehhez
építhették később hozzá, vagy bővíthették tovább az oszlopos szárnyat.
A kastély egy 1940 körül kiadott képeslapon
2006-ban így láttam az épületet az utcáról
A birtok 1869-ben került gróf ZICHY GÉZA, a félkarú zongoraművész tulajdonába.
Zichy
egy fiatalkori vadászbalesete következtében vesztette el fél karját. Az
ígéretesen zongorázó fiú vasszorgalommal kiváló balkezes zongoristává
képezte magát s zeneszerzéssel is foglalkozott. Felkeltette az idős
LISZT FERENC érdeklődését, aki mentorává, atyai barátjává vált, többször
koncerteztek is együtt.
1884
őszén, közös erdélyi hangversenykörútjukról hazafelé menet Zichy
meghívására az akkor 73 éves Liszt több, mint két hetet töltött el
Tetétlenen: november 1. és 17. között volt a Zichy-család vendége.
Érkezésekor
a kabai vasútállomáson 25 lovas bandérium fogadta, s vendéglátója
virágdíszes házak, éljenző embersokaság közepette ötös fogaton röpítette
a hét kilométerre lévő Tetétlenbe.
Zichy pihenés céljára kúriája szomszédságában egy kicsi, kényelmes házat bocsátott Liszt rendelkezésére (lásd: Liszt Ferenc utca 2.), ahol a zeneszerző magányban lehetett; ám ha társaságot kívánt, csak át kellett sétálnia a kis kastélyba.
A
nyugalomban eltöltött napokból kiemelkedett egy koncert, november
10-én. Zichy Géza így emlékezett az eseményre német nyelven megjelent
emlékirataiban, melyből a részletet magyarul lánya, Zichy Margit közölte
a Muzsika folyóirat 1929-es Liszt-emlékszámában:
Néhány nappal megérkezése után így szólt hozzám ez a nagy jó ember: "Géza,
az a fogadtatás, amelyben az idevaló emberek részesítettek, őszintén
meghatott. Hálám jeléül zongorázni akarok nekik [...] Önnek és
leánykájának segédkezniök kell a nagy hangversenyen!" - Így
történt: a halhatatlan nagy mester, akit még az uralkodók közül sem
hallhatott mindegyik, aki néhány hónappal korábban visszautasította
Viktória angol királynő meghívását, olyan közönségnek játszott, amely
főleg egyszerű magyar falusi emberekből állott, akiknek tisztelettel
adózom, mert kellőképpen igyekeztek értékelni azt a kitüntetést,
amelyben részük volt. A hangverseny után a Mester felülmúlta önmagát
szeretetreméltóságában. Kiszolgálta egyszerű vendégeit: kínálta az ételt
és töltögette poharaikba a bort. - A magyar paraszt fél arisztokrata:
csöndes, kimért és szeretetreméltó. Liszt annak dacára, hogy a magyar
nyelvet csak törte, mindannyiukat elbűvölte. Az étkezés után pohárral a
kezében őszbecsavarodott polgár járult elébe és a következőképpen
köszöntötte fel: "Kinek
hívnak, megmondotta nekünk a gróf, - mit tudsz, megmutattad jómagad, -
de hogy ki vagy igazán, arra rájöttünk mi magunk és ezért kívánjuk:
áldjon meg a magyarok nagy Istene!
A
házi koncerten közreműködött zongoratanárával Zichy Géza kislánya,
Margit és természetesen a házigazda is, akivel Liszt a műsor végén a Rákóczi indulót
adta elő - három kézre... A parkbeli vendéglátást tűzijáték rekesztette
be. A helyi hagyomány szerint a zongorát a parkban, Liszt kis háza
mögött, a ma is álló tölgyfa alatt állították fel.
Elutazása
előtt újra játszott Liszt: amikor a kocsi útra készen a kúria előtt
várta, ő még egyszer a zongorához ült és egy búcsúzót rögtönzött.
Zichy Géza vendégeként más muzsikusok is megfordultak itt, köztük Aggházy Károly, Hubay Jenő, Szentirmay Elemér és Volkmann Róbert.
Lilian Harvey tetétleni kastélya előtt. Színházi Élet 1937. 46.
A
Zichy-birtokot az örökös megromlott anyagi helyzete miatt 1930-ban
felparcellázták, egy részét a kúriával együtt LILIAN HARVEY angol
származású, főként Németországban, de Hollywoodban is működött -
kiválóan éneklő és táncoló - filmszínésznő vette meg. A fogyókúra-reklám
filmcsillag, bár állandó lakhelye a francia Riviérán volt, a harmincas
évek második felében sok időt töltött Tetétlenen, állandó témát adva a
debreceni és fővárosi lapoknak. Még Móricz Zsigmond is írt róla (Színházi Élet 1936. 49. 6-7. p.) Visszaemlékezések szerint kastélya szalonjában a színésznő táncmozdulatokat ábrázoló árnyképei díszítették a falakat.
A
Zichy-kastély ma lakatlan, felújításra szorul. A parknak is csak
egészen kis része maradt meg, felparcellázott területén ugyanis új
utcákat nyitottak. 2006-ban jártam ott, számomra az egész környék
nagyon rendezetlen és lehangoló látványt nyújtott...
Végül hallgassuk meg a Rákóczi indulót - a Magyar rapszódiák sorozatban feldolgozott formáját. Három kezes változatot nem találtam belőle...
És a link alatt rejtőzik még egy kis bulváros RÁADÁS!
Források:
Virágh Zsolt: Magyar kastélylexikon 8. Hajdú-Bihar megye kastélyai és kúriái. Bp. Fo-Rom Invest, 2006
Podhorányi Zsolt: Mesélő kastélyok. Bp. Szobek Könyvek, 2006
www.kitervezte.hu
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Emlékezések Liszt Ferencről. = Muzsika 1929
Album gróf Zichy Géza 25 éves írói és művészi jubileuma alkalmára. Debreceni Ellenőr könyvhivatala, 1891
Színházi Élet 1936. 49.
Színházi Élet 1937. 46.
