A félkarú zongoraművész kastélya

Tetétlen, Liszt Ferenc utca 6. Zichy-kastély

Hajdú-Bihar megye Püspökladányi járásában, Kaba közelében található a körülbelül másfél ezer lelkes község.

A ma Liszt Ferenc nevét viselő utcában álló földszintes, klasszicista stílusú kastélyt/kúriát gróf Zichy Ferenc építtette az 1840-as évek elején, miután az eladósodott Komáromy családtól megvásárolta a tetétleni birtokot. Az eredetileg tiszttartói laknak készült házat később kibővítették és körülötte parkot is kialakítottak.
Talán nem tévedek nagyot, ha az alábbi képeslapon látható kastély bal oldali, hagyományosabb formájú részét gondolom az épület magjának, ehhez építhették később hozzá, vagy bővíthették tovább az oszlopos szárnyat.

A kastély egy 1940 körül kiadott képeslapon

2006-ban így láttam az épületet az utcáról

A birtok 1869-ben került gróf ZICHY GÉZA, a félkarú zongoraművész tulajdonába.

Zichy egy fiatalkori vadászbalesete következtében vesztette el fél karját. Az ígéretesen zongorázó fiú vasszorgalommal kiváló balkezes zongoristává képezte magát s zeneszerzéssel is foglalkozott. Felkeltette az idős LISZT FERENC érdeklődését, aki mentorává, atyai barátjává vált, többször koncerteztek is együtt.

1884 őszén, közös erdélyi hangversenykörútjukról hazafelé menet Zichy meghívására az akkor 73 éves Liszt több, mint két hetet töltött el Tetétlenen: november 1. és 17. között volt a Zichy-család vendége.

Érkezésekor  a kabai vasútállomáson 25 lovas bandérium fogadta, s vendéglátója virágdíszes házak, éljenző embersokaság közepette ötös fogaton röpítette a hét kilométerre lévő Tetétlenbe.

Zichy pihenés céljára kúriája szomszédságában egy kicsi, kényelmes házat bocsátott Liszt rendelkezésére (lásd: Liszt Ferenc utca 2.), ahol a zeneszerző magányban lehetett; ám ha társaságot kívánt, csak át kellett sétálnia a kis kastélyba.

A nyugalomban eltöltött napokból kiemelkedett egy koncert, november 10-én. Zichy Géza így emlékezett az eseményre német nyelven megjelent emlékirataiban, melyből a részletet magyarul lánya, Zichy Margit közölte a Muzsika folyóirat 1929-es Liszt-emlékszámában:

Néhány nappal megérkezése után így szólt hozzám ez a nagy jó ember: "Géza, az a fogadtatás, amelyben az idevaló emberek részesítettek, őszintén meghatott. Hálám jeléül zongorázni akarok nekik [...] Önnek és leánykájának segédkezniök kell a nagy hangversenyen!" - Így történt: a halhatatlan nagy mester, akit még az uralkodók közül sem hallhatott mindegyik, aki néhány hónappal korábban visszautasította Viktória angol királynő meghívását, olyan közönségnek játszott, amely főleg egyszerű magyar falusi emberekből állott, akiknek tisztelettel adózom, mert kellőképpen igyekeztek értékelni azt a kitüntetést, amelyben részük volt. A hangverseny után a Mester felülmúlta önmagát szeretetreméltóságában. Kiszolgálta egyszerű vendégeit: kínálta az ételt és töltögette poharaikba a bort. - A magyar paraszt fél arisztokrata: csöndes, kimért és szeretetreméltó. Liszt annak dacára, hogy a magyar nyelvet csak törte, mindannyiukat elbűvölte. Az étkezés után pohárral a kezében őszbecsavarodott polgár járult elébe és a következőképpen köszöntötte fel: "Kinek hívnak, megmondotta nekünk a gróf, - mit tudsz, megmutattad jómagad, - de hogy ki vagy igazán, arra rájöttünk mi magunk és ezért kívánjuk: áldjon meg a magyarok nagy Istene!

A házi koncerten közreműködött zongoratanárával Zichy Géza kislánya, Margit és természetesen a házigazda is, akivel Liszt a műsor végén a Rákóczi indulót adta elő - három kézre... A parkbeli vendéglátást tűzijáték rekesztette be. A helyi hagyomány szerint a zongorát a parkban, Liszt kis háza mögött, a ma is álló tölgyfa alatt állították fel.

Elutazása előtt újra játszott Liszt: amikor a kocsi útra készen a kúria előtt várta, ő még egyszer a zongorához ült és egy búcsúzót rögtönzött.

Zichy Géza vendégeként más muzsikusok is megfordultak itt, köztük Aggházy Károly, Hubay Jenő, Szentirmay Elemér és Volkmann Róbert.

Lilian Harvey tetétleni kastélya előtt. Színházi Élet 1937. 46.

A Zichy-birtokot az örökös megromlott anyagi helyzete miatt 1930-ban felparcellázták, egy részét a kúriával együtt LILIAN HARVEY angol származású, főként Németországban, de Hollywoodban is működött - kiválóan éneklő és táncoló - filmszínésznő vette meg. A fogyókúra-reklám filmcsillag, bár állandó lakhelye a francia Riviérán volt, a harmincas évek második felében sok időt töltött Tetétlenen, állandó témát adva a debreceni és fővárosi lapoknak. Még Móricz Zsigmond is írt róla (Színházi Élet 1936. 49. 6-7. p.) Visszaemlékezések szerint kastélya szalonjában a színésznő táncmozdulatokat ábrázoló árnyképei díszítették a falakat.

A Zichy-kastély ma lakatlan, felújításra szorul. A parknak is csak egészen kis része maradt meg, felparcellázott területén ugyanis új utcákat nyitottak.  2006-ban jártam ott, számomra az egész környék nagyon rendezetlen és lehangoló látványt nyújtott...

Végül hallgassuk meg a Rákóczi indulót - a Magyar rapszódiák sorozatban feldolgozott formáját. Három kezes változatot nem találtam belőle... 

És a link alatt rejtőzik még egy kis bulváros RÁADÁS!

Források:

Virágh Zsolt: Magyar kastélylexikon 8. Hajdú-Bihar megye kastélyai és kúriái. Bp. Fo-Rom Invest, 2006
Podhorányi Zsolt: Mesélő kastélyok. Bp. Szobek Könyvek, 2006
www.kitervezte.hu
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Emlékezések Liszt Ferencről. = Muzsika 1929
Album gróf Zichy Géza 25 éves írói és művészi jubileuma alkalmára. Debreceni Ellenőr könyvhivatala, 1891
Színházi Élet 1936. 49.
Színházi Élet 1937. 46.