Bartók a "benedeki határon"

Gyula, Bartók Béla út 12.

 

 

A mai tűzoltólaktanya épülete egy jó évszázaddal ezelőtt meglehetősen kétes hírű szálloda volt, Magyar Király vendégfogadónak hívták. A híres gyulai állatvásárok idején itt tanyáztak a lókupecek. De egyszer, kényszerűségből, megszállt benne Bartók Béla is.

 

Bartókot rokoni szálak fűzték Békés megyéhez anyai nagyapja, majd Elza húga révén. Így amikor elkezdett népzenét gyűjteni, az egyik első útja is Békés megyébe vezette.

1906. július 20-án utazott először Gyulára, mert szerette volna volna meghallgatni a Vágási nevű ismert dudást, akiről az hírlett, ott lesz a gyulai vásárban. De látogatásaának első napja akkor duplán sikertelen lett: csak itt, a város rosszabbik szállodájában kapott szobát, a dudás pedig nem volt a vásárban.

Édesanyjának küldött beszámolójában ezt írta:

A város első szállodája tömve volt, némi keresés után megtaláltam a másodikat és az utolsót. Még egy szoba volt üresen, vásár miatt dupla áron. A folyosón gyanús fehérnépek szaladgáltak: rosszhírű szállodába értem, a hol két jövedelmező keresetforrást egyesítenek leleményes élelmességgel.

Másnap azonban sikerült kijutnia az ismerős intézőhöz, Galgóczi Gézához a Gyulához tartozó Józsefbenedekre (ez a "benedeki határ", ahol a dalban a babám szánt...). Az intéző gyermekeinek ott megismert pesztrája, egy Illés Anna nevű csorvási leány lett Bartók egyik legkiválóbb énekese, adatközlője.

Illés Panna (csorvastortenete.gportal.hu)

 

A magyar népdal című művében 1924-ben így emlékezett meg a lányról, akit ő Pannának szólított:

Magyar paraszténekeseim közül eddig a legtöbb dallamot, körülbelül 80-at, 1906-ban Békésgyulán jegyeztem le, Illés Panna, akkor 18 éves lánytól.

De nem kevésbé értékes anyagot gyűjtött Borek András uradalmi cselédtől is, akit cselédlakásában keresett fel: ő énekelte Bartóknak többek között az Elindultam szép hazámból kezdetű dalt.

Az idők folyamán mintegy 750–800 dalt gyűjtött Békésben, ebből 169-et Gyulán és környékén.

Gyulai látogatását a tűzoltósággal szemben kis emlékkő örökíti meg:

NÉPÜNK NAGY FIA 

NÉPDALGYŰJTŐ MUNKÁJÁT 1906-BAN 

VÁROSUNKBAN ÉS KÖRNYÉKÉN KEZDŐ

BARTÓK BÉLA
1881–1945

EMLÉKÉRE

ERKEL FERENC MÚZEUM 1960. XI. 20.

Az emlékhelyről már írtam a Papageno oldal Kataliszt blogjában több képpel. Ott meghallgathatjuk Illés Panna énekét is Bartók eredeti hangfelvételéről és mellé megnézhetjük a dal lejegyzését.

Bartók Balatonberényben

Balatonberény, Kossuth Lajos utca 14.

A település főutcájában, a mai 14. szám alatt újabb építésű villa látható.

Egykor nádfedeles parasztház állt a helyén. Abban a házban, a hátsó udvari szobában szállt meg Bartók Béla 1906 szeptemberében, népdalgyűjtő utazásai során.

A huszonöt éves Bartók az akkoriban általa zongorán gyakran kísért Vecsey Ferenc hegedűművész édesapja révén került gyűjteni a közeli Keszthelyre, ahol a Festetics uradalom intézőjének vendége volt. Az intéző gyermekeinek későbbi visszaemlékezései szerint Bartókot édesapjuk vitte ki Balatonberénybe egy falusi lagzira.

Vörös József plébános kutatásait felhasználva Tóthné Németh Gizella balatonberényi pedagógus adta közre 2000-ben megjelent Bartók Béla Balatonberényben című kiadványában a még fellelhető információkat. Benne — ifjabb Bartók Béla édesapjáról szóló könyve ellenében — tényekkel bizonyítja, hogy Bartók valóban járt a településen.

A kis könyvben így rekonstruálja a házat:

A falu széles Fő utcája a Balaton felé lejt, s szinte rányílik a tóra. Az első lakóházak 80–100 méterre vannak a víztől. Itt, a falu elején, a tóhoz közel eső házak egyikében töltött el néhány napot 1906 szeptemberében az ifjú zenekutató. A fehérre meszelt falú, nádfedeles parasztház utcára néző két kis ablakával Kovács József, melléknevén „Jó reggelt Józsi bácsi” tulajdona volt.

A házigazda lánya Bartók látogatásakor még nem élt, de édesapjától gyakran hallotta a történetet, melyet az 1970-es években így adott tovább:

Kora reggel az első pásztor a csikós volt. Majd következtek: csordás, kanász és végül a libapásztorok. Hajtották végig a falun csordájukat a legelőkre. A csikós ostorral durrogtatott, már hallatszott a gulyakolomp, ezt követte a kanász kürtölése. Ahogy ezt Bartók meghallotta, kiugrott az ágyból, úgy hálóöltözetben a kisajtóra támaszkodott, végig nézte, hallgatta az elvonulást, pedig egy óránál is tovább tartott.

Az egykori kislány úgy tűnik, kiváló rajzkészséggel rendelkezett, mert idős korában, 1950 körül, mielőtt lebontották volna, lerajzolta a szülői házat. Jól látszik udvar felőli része, Bartók szobájába valószínűleg a jobb szélen látható ajtó vezetett. A kiskapuba is odaképzelhetjük Bartókot, a kerítésre támaszkodva, ahonnét, szinte panorámás helyről, kiválóan végignézhette az állatok reggeli felvonultatását...

Az eddigi kutatás szerint Bartók három dalt gyűjtött Balatonberényben. Ezek közül kettő egyértelmű, mert rendelkezésre áll az eredeti támlap Bartók kézírásával: az egyik az Elhervadt a citrusfa kezdetű rabének (később Bartók feldolgozta a Magyar népdalok I. tételében A rab címmel), a másik pedig a Fehér Laci lovat lopott című ballada egy variánsa, amelyet Ifi Juli, akkor Bartókkal egyidős helybéli fiatalasszony énekelt. Egyébként éppen Ifi Juli személye a perdöntő bizonyíték, hogy Bartók valóban Balatonberényben járt; ifjabb Bartók ugyanis apja életét napról napra rekonstruáló könyvében Pusztaberényt írt. 

A világháló csodája révén mi is meghallgathatjuk, amit Bartók hallott és fonográfon rögzített, hozzá megnézhetjük lejegyzéseit. IDE KATTINTVA az Elhervadt a cidrusfát, ITT pedig Ifi Julit, amint a Fehér Laci-balladát énekli! 

Amúgy a szájhagyomány szerint Bartók később is járt Berényben. A téma első kutatója, Vörös János plébános többször beszélgetett Nyers János bácsival, akinek a század elején csónak-parkja volt, bérbeadással, javítással foglalkozott. Szerinte Bartók a feleségével együtt nyaralt Berényben. A plébános úr így jegyezte le "csónakos János bácsi" szavait:

Jól ismertem Bartók tanár urat. Vékony, filigrán, gyorsmozgású, alacsony ember volt. Igen éles szemével mintha belelátott volna az emberbe. Ha csónakot kért, nem ment ki a nyílt vízre. Vagy a Zala torkolata, vagy Keresztúr felé evezett a part mentén. Valahol lehorgonyzott, bottal kiemelt egy csomó hínárt és azt nézegette, a bogarakat vizsgálta órákon át.

Amit Bartók tekintetének erejéről mondott, illetve a hínár és a bogarak hosszú szemléléséről, teljesen beleillik a Bartókról ismert képbe. Így talán az az emléke is igaz, hogy Bartók nyaralt is Berényben, és ha a feleségével, akkor egy későbbi alkalommal, 1909 után kellett történnie.

1956. augusztus 5-én, Zákonyi Ferenc balatonfüredi helytörténész kezdeményezésére az egykori parasztház mellett, a 12. házszámot viselő akkori  Községházán egy egyszerű, szöveges emléktáblát avattak.

1990-ben emlékoszlopot is állítottak a ház előtt. Kenéz László helybeli szobrászművész alkotásán egy szép dolomitsziklán rézdomborítású Bartók–portré látható.

 

Az élmény teljesebbé tételéhez érdemes tovább sétálni a Kossuth utcán, egészen a 129. házszámig. Ott található a Múltház-nak nevezett falumúzeum, amely Bartók és Balatonberény kapcsolatáról is megemlékezik.

 

Frissítés: Az emlékhely történetét később a Papageno Kataliszt blogjában is megírtam.

Források:

Tóthné Németh Gizella: Bartók Béla Balatonberényben (Vörös József által gyűjtött adatok felhasználásával). Balatonberény Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, 2000 (innét származnak az archív fényképek is)
www.köztérkép.hu