Liszt a pécsi püspök vendége

Pécs, Szent István tér 23. Püspöki palota

 

 

A székesegyháztól nyugatra áll a középkori eredetű, többször bővített és átépített püspöki palota. Mai formájában eklektikus, neoreneszánsz homlokzatú épület.

A Püspöki palota a dóm egyik tornyából (kirandulastippek.hu)

 

Sétatérre néző oldalán Varga Imre 1983-ban felavatott, a fiatal Liszt Ferencet ábrázoló szoborkompozíciója látható. Liszt alakja egy erkély korlátjára támaszkodik az épületnek azon a sarkán, ahol 1846. októberében Scitovszky János püspök vendégeként megszállt. 

 

Az akkor zongoravirtuózként pályája és népszerűsége csúcsán álló, 35 éves Liszt Szekszárdról — Mecseknádasd érintésével — október 25-én érkezett Pécsre. A Honderű lap írta meg, hogy a püspök látá el gyönyörű szállással saját palotájában.

Még aznap sor került koncertjére a ma már nem létező régi pécsi színházban. A hatalmas siker után még egy koncertre ígéretet tett. Pécsi látogatását így megtoldotta, s két éjszakát töltött el a Püspöki palotában. Második koncertjét a ma is létező, akkor Hattyú vigadónak nevezett épületben tartotta október 26-án.

Elutazása előtt, 27-én a püspök kíséretében még megtekintette az akkoriban éppen átépítés alatt álló dómot és körülbelül háromnegyed órán át improvizált orgonáján.

A látogatás hatására az aznapi, szintén a Püspöki palotában megrendezett díszebéden megígérte a főpapnak, hogy misét fog írni a székesegyház átépítés utáni felszentelésére. A munkálatok azonban elhúzódtak, közben Scitovszky pécsi püspökből esztergomi érsek lett. Így, közel egy évtized múlva, 1855-ben a Pécsett megígért misét Liszt az esztergomi bazilika felszentelésére komponálta meg: ez lett a nevezetes Esztergomi mise.

A díszebéd után aztán várta Lisztet további programja, s Pécsről Eszékre indult tovább. 

A Püspöki palota napjainkban látogatható, mégpedig éppen abba a szárnyába lehet bemenni, amely a Liszt-szobor mögött van, úgyhogy ezen termek, szobák valamelyikében volt Liszt szállása. Talán tényleg abban, amelyiknek erkélyéről szoboralakja kitekint... 

Az emlékhelyről részletesebben írtam a Papageno Kataliszt blogjában, sokkal több képpel.

 

A győri Püspökvár zenei emlékei

Győr, Káptalandomb 1. Püspökvár

A Püspökvár 13. századi eredetű, a 14–15. században kiépített együttese a város legrégibb építészeti emléke.

Forrás: travelin.pl

Az egyszerű, L alakú palota bejáratát sgrafittóval ékesített barokk csonka torony koronázza. A toronyhoz simul a Nagylucsei Orbán püspök által 1487 körül építtetett gótikus kápolna, a mindenkori győri püspök magánkápolnája. Három mérműves ablaka és a mennyezet csillagboltozata a gótika igényes alkotása.

Forrás: tudásbázis.sulinet

Benne egy értékes barokk szobaorgonát őriznek. A nem magyar mester által a 18. század elején készített hangszer Habsburg–főhercegek (Mária Terézia egyik lánya, Krisztina és férje, Albert Kázmér tescheni herceg) útján jutott hazánkba, valószínűleg a hercegi pár pozsonyi palotájából. 1920 után először a magyaróvári kórházkápolnába, majd a második világháború vége után a Hanság múzeumba került. Onnét szállították 1973-ban az egyházmegye központjába.

A palotabelsőt a 18. század második felében Hefele Menyhért tervei alapján alakították át. A barokk, biedermeier és empire bútorzatú, intarziával, aranyozással gazdagon díszített termek s a pompás barokk lépcsőház nem látogatható, hiszen az épület ma is a győri püspök rezidenciája. A kapualjban azért láthatunk szép ülőfülkéket:

Le lehet viszont menni a pincébe, oda, ahol 1945 Nagypéntekén Apor Vilmos püspök az élete árán védelmezte meg az ostrom elől odamenekült lányokat, asszonyokat. Ezekben a pincehelyiségekben 2004-ben A vértanúság helye elnevezéssel kiállítás nyílt.

A Püspökvár, mint a mindenkori győri püspök rezidenciája az idők folyamán kiváló muzsikusokat is látott falai között.

A művészetpártoló győri püspökök közül is kiemelkedik zeneszeretetével Sztankovits János. A „krónikás” Ecker János írta róla, hogy kanonok korában hetente kétszer zeneestély volt nála. Püspökké szentelése után (1838) nemcsak saját kedvtelésére rendezett házi hangversenyeket, hanem nagy mecénása lett a városban folyó zenei életnek. Minden Győrbe látogató muzsikus biztosan számíthatott anyagi támogatására. Több nagy művész az ő meghívására érkezett Győrbe; a férfiak a püspöki palotában szálltak meg, a hölgyek pedig ebédre voltak hivatalosak hozzá.
Kétségtelen, hogy legnevesebb vendége Liszt Ferenc volt, aki 1840. január 16-án a Megyeházán adott hangversenyt. De járt a Püspökvárban Ole Bull, Joseph Lanner, id. Johann Strauss, Anton Rubinstein. 1846-ban Otto Nicolai, aki akkoriban Bécsben volt karmester, szintén volt itt vendég, állítólag dolgozott is itt A windsori víg nők című operáján.

A jóbarát és zenélő–társ Ecker János Sztankovits püspök haláláról is megemlékezett, mely 1848 március elején következett be. A püspököt a Székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra, temetési szertartásán kívánsága szerint Richter Antal regens chori saját miséjét vezényelte.

Források:

Cziglényi László: Győr. 2. jav. kiad. Bp. Panoráma, cop. 1987
Czigány Jenő: Győr. 2., átd. kiad. Bp. Panoráma, 1974
Szigeti Kilián: Győr. Bp. Zeneműkiadó, 1977 /Régi magyar orgonák/
Petz Lajos: Győr város zeneélete 1497–1926. Győr, 1930
Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban. Győr Szab. Kir. Város Kiadása, 1928
Ecker János: Győr 1847–1850-ben, ahogyan egy lokálpatrióta látta. Győr, Kisfaludy Károly Könyvtár, 1973

Liszt a fehérvári püspöknél

Székesfehérvár, Városház tér 5. Püspöki palota

A monumentális püspöki palota 1780 és 1803 között épült a középkori királyi bazilika nyugati részének alapfalai fölött, jórészt annak köveiből. Építője feltehetően Riedel Jakab volt.

A palota alapvetően barokk architektúráján copf stílusú díszítőelemeket alkalmaztak. A főhomlokzat közepén kosáríves kapu nyílik, fölötte kettős konzolokon nyugszik a kovácsoltvas rácsozatú erkély. A főhomlokzat dísze a hat pár korinthoszi fejezetű falpillér. A timpanonon, amelyet kőváza és allegorikus alakok díszítenek, Székesfehérvár második püspöke, Milassin József barokk címere látható. Az épületet dekoratív manzárdtető zárja le.

1883 februárjában járt az épületben - az ekkor 71 éves - LISZT FERENC. Unokahúgát, legkedveltebb rokona, Eduard Liszt lányát, Saar ezredesnét látogatta meg a városban egy kisebb társaság kíséretében. 17-én este szűk családi körben zongorázott is. Másnap, vasárnap részt vett a székesegyházban a misén, amely után Pauer János püspök díszebédet adott a tiszteletére rezidenciáján.
A hivatalos püspöki napló a további programot örökítette meg:

Este Püspök úr őméltósága Liszt Ferenc muzsikálását hallgatta és hintóját a mester rendelkezésére bocsátotta, aki ezzel [másnap reggel] a vasútállomásra ment és Budapestre utazott.

Szabó Balázs a Liszt-bicentenárium idején megjelentetett írásából több részletet is megtudhatunk a látogatásról, például azt is, hogy kik voltak Liszt társaságában és hogyan nyilatkozott a székesegyház muzsikusairól - érdemes elolvasni!

A látogatás talán kimozdította kissé Lisztet depressziójából, fájdalmából, hiszen alig pár nappal azelőtt kapta a hírt barátja és veje, Richard Wagner haláláról...

Források:

Fitz Jenő - Császár László - Papp Imre : Székesfehérvár. Bp. Műszaki Kiadó, 1966
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Bárdos Kornél: Székesfehérvár zenéje, 1688-1892. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Szabó Balázs: Liszt Ferenc Székesfehérváron. = Fejér Megyei Hírlap 2011. 10. 22.

A fényképeket 2011 nyarán készítettem