Salzburg, Sankt Peter Bezirk 1. Friedhof St.Peter
Ausztria
Salzburg óvárosának közepén fekszik a Szent Péter bencés főapátság kiterjedt együttese, amely a kolostort, templomát és temetőjét foglalja magában. Voltaképpen ez a Szent Rupert által alapított kolostor volt a város magja, amely köré az első salzburgiak letelepedtek. Így magának Salzburg városának létezését is a kolostor alapításának évétől, 696-tól számítják.
A Mönchsberg sziklái alatt elhelyezkedő Szent Péter-temető Európa egyik legromantikusabb, legszebb, igazán egyedi fekvésű sírkertje, mely egyúttal Európa legrégibb temetője.
 |
| Georg Pezolt: A temető 1849-ben (abebooks.com). Ma is szinte ugyanez a kép fogadja a látogatót |
Középpontjában egy bájos gótikus épület, a Szent Margit-kápolna áll, körülötte szabadon körbesétálható sírokkal. A salzburgi nemesség családi kriptáit a temetőt három oldalról határoló árkádsoros falak védelmében helyezték el.
Az úgynevezett katakombák felé az irányt több oldalról is nyilak mutatják. Itt, az árkádok alatt van egy érdekes sírkő Mozart nővére, Nannerl és a nagy Haydn öccse, a szintén kitűnő zeneszerző Michael Haydn nevével (Gruft Nr. 54).
A kő voltaképpen egy utólag állított emlékkő, ugyanis ők nem pontosan itt nyugszanak, és nem együtt. Mintegy negyedszázad különbséggel hunytak el, sírjuk pontos helye feledésbe merült.
Mint a fenti képen is látható, közös sírkövük mögött kétoldalt két fekete kereszt áll, az ő portréjukkal, amelyek nagyon eredetinek tűnnek, valaha tényleg az ő sírjukat jelölhették. Az apátsági temetőnek ez a része volt az ún. Komunengruft, ahova a salzburgi polgárok temetkezhettek, így valahol a közelben nyugodhatnak hamvaik.
Michael Haydn 44 évig működött Salzburgban mint a hercegérsek udvari muzsikusa és a Szent Péter-apátság zenei vezetője, így természetes, hogy 1806-ban bekövetkezett halálakor itt helyezték örök nyugalomra. Salzburgban van más emlékhelye is, majd oda is ellátogatunk.
Nannerlt 1829-ben saját kívánsága értelmében temették itt el, ugyanis hivatalosan a Szent Sebestyén-plébániához tartozott, már apja is annak temetőjében nyugodott. Ám attól félt, hogy sógornője, Konstanze, zseniális öccsének általa nagyon nem-szeretett felesége is oda fog temetkezni. Hogy még csak véletlenül se legyenek együtt holtukban sem, már halála előtt hét évvel kinyilvánította, hogy ő a Szent Péter-temetőben kíván nyugodni...
Személyéről, életéről, erről az itt is említett családi viszályról korábban két posztban is írtam másik blogomban Sankt Gilgenben töltött évei és utolsó salzburgi otthona kapcsán.
Nannerl és Michael Haydn mellett további érdekességek is várják a temetőben a zenekedvelőket.
Közvetlenül a katakombák bejáratánál, a Mönchsberg sziklájának támaszkodva van itt még egy kápolna, a Kreuzkapelle. Még 1170-ben épült, a hagyomány szerint arra a helyre, ahol annak idején az alapító Szent Rupert lakott. Falán régi síremlékek feliratait helyezték el. Mivel úgy tűnik, még sírkövük sem maradt fenn, az utókor itt állított emléket két régi salzburgi zeneszerzőnek, akiket sok-sok évszázaddal ezelőtt szintén ebben a temetőben helyeztek örök nyugalomra.
Egyikük az 1537-ben elhunyt (1459-ben született) Paul Hofheimer zeneszerző és kora legnagyobb hatású orgonistája, aki hosszú pályája utolsó szakaszában Salzburgban volt udvari orgonaművész. Emléktábláját 1877-ben készítették.
A másik régi szerző már a barokk képviselője: Heinrich Biber (1644-1704) cseh származású hegedűművész, zeneszerző, aki 1670 körül állt a salzburgi hercegérsekség szolgálatába. Kimagasló jelentőségű műve a Salzburgi mise (Missa Salzburgiensis), amelyet 1682-ben, Salzburg alapításának 1100. évfordulójára komponált. Ő 1704. május 3-án hunyt el, másnap el is temették itt, az apátsági temetőben. Ennek emlékét 2004 óta őrzi a Kreuzkapelle falán elhelyezett címeres tábla:
Tovább barangolva a temetőben és a zenetörténetben, vannak még itt figyelemreméltó sírok amelyek közvetlenül vagy közvetve zenei vonatkozásúak. De még a „közvetve” kategóriában is érdekes személyiségekkel találkozhatunk!
Először maradjunk a falak mellett, az árkádok alatt. Két olyan család
tagjai is nyugszanak itt, akiket Mozart életrajzából ismerünk.
A 16. szám alatt találjuk Lorenz Hagenauer (1712-1792) sírját. A jeles férfiú fűszerkereskedő volt, Leopold Mozart közeli barátja. Leopold papa tőle bérelte a Getreidegassei lakást, ahol zseniális fia megszületett. A két család barátsága szinte egy életen át tartott: a tehetősebb Hagenauer alkalmanként pénzzel is segítette Mozartékat, Leopold pedig zenére tanította Hagenauer gyerekeit, akik játszópajtási kapcsolatban voltak a Mozart gyerekekkel.
 |
| A Hagenauer-sírkő |
A Haffner név is ismeretes Mozarttal kapcsolatban, elsősorban két népszerű zeneműve révén. Szintén az árkádok alatt, a 39. szám alatt nyugszik idősebb Sigmund Haffner (1699-1772) és fia, ifj. Sigmund Haffner (1756-1787). A Haffnerek is módos salzburgi kereskedők voltak, id. Sigmund néhány évig Salzburg polgármestereként is tevékenykedett. A Haffner-szerenád (KV 250) az ő lánya, Elisabeth esküvőjére készült, a Haffner-szimfónia (KV 385, D-dúr) pedig arra az alkalomra, amikor ifj. Siegfried, aki nagyjából egyidős volt Mozarttal, nemességet kapott.
 |
| A Haffner család sírköve |
Elszakadva a Mozart-kortársaktól, de még mindig az árkádok mentén maradva, a 33. szám alatt találhatjuk Richard Mayr (1877-1935) és bátyja, Carl Mayr (1875-1942) nyughelyét. Közülük Richard az ismertebb, kiváló operaénekes volt (bassz-bariton), a bécsi operaház művésze. Máig etalon mint A rózsalovag Ochs bárója, de sok Mozartot is énekelt, rendszeresen részt vett a Salzburgi Ünnepi Játékokon. Bátyja, Carl festőművész volt.
 |
| Richard Mayr sírja |
A továbbiakban sétálgassunk a szabadon álló síremlékek között!
Itt találkozhatunk az egyik legérdekesebbel, ami újra visszavezet bennünket a Mozartok korába. Egy régi sírkövön, domborműves címer alatt a Giuseppe Tomaselli nevet olvashatjuk. A név ismerős lehet az Alter Markt tér híres kávéháza után, ami valóban ennek a családnak a nevét viseli és Giuseppe fia, Franz volt a tulajdonosa. Maga Giuseppe fiatal tenoristaként 1781-ben jött Salzburgba és a hercegérseki udvar énekese lett – s így természetesen jó ismeretségbe került Leopold Mozarttal. 1806, a hercegérsekség szekularizációja után pályáját Bécsben folytatta mint az udvari opera tenoristája és elismert énektanár, majd nyugdíjazása után visszatért Salzburgba. A sírkőnek támaszkodó két kisebb feliratos kő tanúsága szerint Tomasellik még a 20. században is éltek Salzburgban!
 |
| A Tomaselli család sírja |
Végül egy név a 20. századból: Salzburg díszpolgáraként a város által adományozott díszsírhelyen nyugszik Bernhard Paumgartner (1887-1971) karmester, több mint fél évszázadon át meghatározó szereplője Salzburg zenei életének mint az Ünnepi Játékok dirigense majd elnöke, illetve a Mozarteum elnöke és a Camerata Academica Salzburg zenekar alapítója.
A temető muzsikus sírjainak történetét korábban részletesebben és még több fényképpel illusztrálva megírtam a Papageno Kataliszt blogjában.
