Bergamo, piazza del Duomo: Santa Maria Maggiore bazilika
Olaszország, Lombardia régió, Bergamo megye
Bergamo központjában, a Dóm téren, a térnek nevet adó egyszerű homlokzatú dóm közvetlen szomszédjaként áll Itália egyik legszebb, legdekoratívabb temploma. Hálából építették, amiért Szűz Mária megóvta a várost a pestisjárványtól, alapkövét 1137-ben fektették le.
 |
| italia.it/lombardí/bergamo |
Épületét nyolc évszázad alakította. Nemcsak külső megjelenése, hanem belseje is rendkívül színes: a belső tér arányait, monumentalitásának hatását fokozzák a trecento freskók és festmények, a reneszánsz famegmunkálás csúcsait jelentő intarziás, dúsan faragott kóruspadok és a falait borító 16-17. századi flamand és firenzei falikárpitok.
 |
| facebook/visitbergamo |
Két nagy muzsikus nyugszik itt, közülük Gaetano Donizetti az ismertebb, de nagy érdemei vannak mesterének, Simone Mayrnak is.
Mielőtt síremlékeiket meglátogatjuk, szót kell ejtenünk a templom gazdag zenei múltjáról, ami önmagában, a két síremléktől függetlenül is fontos zenei emlékhellyé teszi a Santa Maria Maggiorét.
Énekkara nagy történelmi múltra tekint vissza. 1402-ben már bizonyíthatóan létezett, 1506-ban pedig már oktatták is a zenét a szerzetesek számára. Nagyon gazdag az énekkar megmaradt, és teljesen feldolgozott archívuma, benne külön csoportokat alkotnak a korai, 15-16. századi egyházi művek.
Két fotó a bazilika közelmúltban restaurált kórusáról, forrásuk EZ AZ OLDAL:
Ebben a templomban sajátította el a zene alapjait a bergamói születésű Pietro Antonio Locatelli (1695-1764).
 |
| Locatelli (wikipedia) |
Tizennégy éves hegedűsként 1710-ben lépett be a templom zenekarába, a következő évben innét ment Rómába, ahol Arcangelo Corelli tanítványa lett. Működése során a hegedűjáték technikáját a modern virtuozitás irányába fejlesztette.
A templom következő nagy zenei egyénisége a bajor földről származó, de bergamóivá vált Simone Mayr (1763-1845) volt, a maga korában Bergamo zenei életének meghatározója. 1802-től haláláig vezette a Santa Maria Maggiore kórusát, ebben a minőségében oratóriumok, kantáták, egyéb egyházi művek szerzője volt. Működési idejében kórusa európai elismertségnek örvendett.
Mayr színházi munkássága is jelentős, ugyanis 1801-től a bergamói Teatro Riccardi zenei vezetője volt (a színház ma is létezik, Donizetti nevét viseli). Életműve operaszerzőként is monumentális: 70 operát komponált, írt kamarazenét és dalokat is.
Mint a Santa Maria Maggiore kórusvezetője 1805-ben zeneiskolát alapított szegénysorsú gyermekek számára, a templomi kórus utánpótlásának biztosítására. Ez volt a Lezioni Caritatevoli di Musica (épületét már meglátogattuk a bloggal), ott fedezte fel a szegény családban született 8 éves Donizetti tehetségét, akit hosszú éveken át tanított, majd s egyengette zeneszerzői pálykezdését.
Zenetörténészként Mayr bergamói muzsikusok életrajzait és jelentős zenei dokumentumgyűjteményét hagyta az utókorra.
1861-ben, rövid ideig a Santa Maria Maggiore zenekarának karnagya volt Amilcare Ponchielli; bemutatkozására komponált is egy karácsonyi Messa di Gloria-t. Később útja másfelé vitte, de kapcsolatait megőrizte: 1875-ben ő írta az ünnepi kantátát Donizetti és Mayr itteni újratemetésére. 1882-ben a bazilika tiszteletbeli maestro di capella címmel tüntette ki, ekkor is komponált művet számára.
Végül látogassuk meg a két híres síremléket.
Az 1848. április 8-án a Palazzo Basoni Scottiban elhunyt Donizettit először a bergamói San Maurizio a Valtesse temetőben temették el, majd 1875-ben mestere, Simone Mayr földi maradványaival együtt újratemették a Santa Maria Maggioréban.
Monumentális, 3 méter magas síremlékét 1852 és 1855 között Vincenzo Vela készítette fehér és szürke márványból. Főalakja a bánatot jelképező, lantot tartó karcsú, síró nőalak; középen egy faragott billentyűzet és a zeneszerző portréja látszik egy nagy éremre helyezve. Alul, a szarkofág elején hét zenélő kerub, a skála hét hangját jelképezi. Felirata szerint a síremléket testvérei, Giuseppe és Francesco adományozták.
Már 1855-ben felállították; eredetileg kenotáfiumnak, szimbolikus síremléknek szánták, ám 1857-ben benne helyezték el Donizetti földi maradványait.
A temetés-újratemetés morbid részlete, hogy első temetésekor Donizetti fejét leválasztották testéről és az Angelo Mai könyvtárban, majd a később megalapított Donizetti múzeumban helyezték el, mígnem aztán 1951-ben egyesítették földi maradványaival...
1857-ben Donizettivel együtt mestere, Simone Mayr koporsóját is a Santa Maria Maggioréba, működésének legfőbb templomába helyezték. Három angyalt megjelenítő márvány síremlékét, mely Donizettiéhez közel van, Bergamo városa állíttatta; alkotója Innocenzo Fraccaroli volt.
Befejezésül egy korabeli metszet Donizetti és mestere hamvainak újratemetéséről:
bergamodascoprire.it
Donizetti további emlékhelyei itt a Zenevándor blogban:
Itt keresztelték meg Donizettit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése