Bergamo, via Donizetti 1. Palazzo Basoni Scotti
Olaszország, Lombardia régió, Bergamo megye
Középkori épületrészekre a 18. században épült városi palazzo Bergamo belvárosában, az ún. Felsővárosban. Első emeletén élte utolsó hónapjait és itt halt meg 1848. április 8-án, 51. évében Gaetano Donizetti.
 |
| Katona Noémi felvétele, 2026 |
A bergamói, szegény családba született Donizetti fantasztikus pályát mondhatott magáénak: az 1820-as évektől már feltörőben lévő zeneszerző az 1830-as évektől az opera műfajának egyeduralkodója lett - és nem csak Itáliában, hanem Európa-szerte. Olasz operaházak mellett pályájának nagy sikerei fűződtek Párizshoz, majd Bécsben is megvetette lábát. A kérlelhetetlen betegség azonban közbeszólt.
 |
| Virginia (Wikipedia) |
Pályájának már majdnem a csúcspontján, 1828-ban Donizetti megnősült, felesége a római nemesi családból származó Virginia Vasselli. Boldogok voltak, ám ezt a boldogságot aláásta három gyermeküknek egymás után, újszülött korukban bekövetkezett halála. Ez Virginiát is nagyon megtörte, aki egyre csak sorvadt, s végül 29 éves korában, 1837 nyarán elhunyt. Donizetti éppen a Lammermoori Lucián dolgozott...
Újszülött gyermekeik halálát már nagy valószínűséggel a Donizettiben lappangó szifilisz okozta. A rettegett betegséget akkoriban sajnos nagyon könnyen el lehetett kapni: nem kellett hozzá kicsapongó életmód - Donizetti se úgy élt -, hanem elég volt hozzá egyetlen korábbi ballépés... Ráadásul soha nem diagnosztizálták, orvosai más betegségeket tételeztek fel, így Donizetti nem is gondolta, amikor megnősült, hogy ez áll már időnként jelentkező rosszullétei mögött.
Donizetti egészsége, akit amúgy is rendkívül megviseltek e családi tragédiák, 1843/44 telén radikálisan összeomlott. Másfél évet töltött elmegyógyintézetben, ahonnét aztán legvégül haza, Bergamóba szállították.
1847. október 6-án érkezett ide, ebbe a palazzóba, ahol régi csodálója és tisztelője, Rosa Rota-Basoni bergamói nemesasszony élt családjával. Ők vállalták a nagybeteg ápolását. Leírások szerint Rosa asszony lánya, Giovannina Basoni órákon át ült Donizetti szobájában a zongora mellett és játszott a műveiből, hogy megpróbáljon valamiféle reakciót felidézni a már szinte teljesen kataton állapotban levő zeneszerzőben.
Íme Loverini Ponziano 1891-ben, leírások alapján festett képe:
 |
| lombardiabeniculturali.it |
.jpg) |
| Wikipedia |
De hogy valójában milyen állapotban volt, egy daguerrotípián megnézhetjük, amin még Párizsban, de már betegen látható unokaöccsével. Milyen szomorú...
 |
| Wikipedia |
1848 április elején állapota rosszabbodott, és 8-án délután öt órakor elhunyt ennek a palotának az első emeletén. Rosa asszony, a lánya, egy pap, a zeneszerző jóbarátja, Antonio Dolci bergamói muzsikus és kedvelt inasa volt mellette.
A halottas szoba berendezéséből az ágy, a karosszék és a zongora ma is ott látható.
A palazzo homlokzatán emléktábla jelöli Donizetti ottani tartózkodását és halálát, az utcát is átnevezték róla.
 |
| Katona Noémi felvétele, 2026 |
Donizettit a bergamói San Maurizio a Valtesse temetőben temették el, majd 1875-ben szintén ott nyugvó mestere, Simone Mayr hamvaival együtt Bergamo nagy katedrálisában helyezték végleges nyugalomra, monumentális síremlék alatt (oda is hamarosan ellátogatunk).
Betegségéről részletesen írt Köves Péter; akit érdekel az orvostörténet, ITT elolvashatja.
Donizetti további emlékhelyei itt a Zenevándor blogban:
Itt keresztelték meg Donizettit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése