Donizetti sírja és a bergamói bazilika zenei múltja

Bergamo, piazza del Duomo: Santa Maria Maggiore bazilika

Olaszország, Lombardia régió, Bergamo megye

 

 

Bergamo központjában, a Dóm téren, a térnek nevet adó egyszerű homlokzatú dóm közvetlen szomszédjaként áll Itália egyik legszebb, legdekoratívabb temploma. Hálából építették, amiért Szűz Mária megóvta a várost a pestisjárványtól, alapkövét 1137-ben fektették le.

 

italia.it/lombardí/bergamo

 

Épületét nyolc évszázad alakította. Nemcsak külső megjelenése, hanem belseje is rendkívül színes: a belső tér arányait, monumentalitásának hatását fokozzák a trecento freskók és festmények, a reneszánsz famegmunkálás csúcsait jelentő intarziás, dúsan faragott kóruspadok és a falait borító 16-17. századi flamand és firenzei falikárpitok.

 

Két nagy muzsikus nyugszik itt, közülük Gaetano Donizetti az ismertebb, de nagy érdemei vannak mesterének, Simone Mayrnak is.

Mielőtt síremlékeiket meglátogatjuk, szót kell ejtenünk a templom gazdag zenei múltjáról, ami önmagában, a két síremléktől függetlenül is fontos zenei emlékhellyé teszi a Santa Maria Maggiorét.

Énekkara nagy történelmi múltra tekint vissza. 1402-ben már bizonyíthatóan létezett, 1506-ban pedig már oktatták is a zenét a szerzetesek számára. Nagyon gazdag az énekkar megmaradt, és teljesen feldolgozott archívuma, benne külön csoportokat alkotnak a korai, 15-16. századi egyházi művek.

Két fotó a bazilika közelmúltban restaurált kórusáról, forrásuk EZ AZ OLDAL:

 

Ebben a templomban sajátította el a zene alapjait a bergamói születésű Pietro Antonio Locatelli (1695-1764). 

Locatelli (wikipedia)

 

Tizennégy éves hegedűsként 1710-ben lépett be a templom zenekarába, a következő évben innét ment Rómába, ahol Arcangelo Corelli tanítványa lett. Működése során a hegedűjáték technikáját a modern virtuozitás irányába fejlesztette. 

A templom következő nagy zenei egyénisége a bajor földről származó, de bergamóivá vált Simone Mayr (1763-1845) volt, a maga korában Bergamo zenei életének meghatározója. 1802-től haláláig vezette a Santa Maria Maggiore kórusát, ebben a minőségében oratóriumok, kantáták, egyéb egyházi művek szerzője volt. Működési idejében kórusa európai elismertségnek örvendett. 

Mayr színházi munkássága is jelentős, ugyanis 1801-től a bergamói Teatro Riccardi zenei vezetője volt (a színház ma is létezik, Donizetti nevét viseli). Életműve operaszerzőként is monumentális: 70 operát komponált, írt kamarazenét és dalokat is.

Mint a Santa Maria Maggiore kórusvezetője 1805-ben zeneiskolát alapított szegénysorsú gyermekek számára, a templomi kórus utánpótlásának biztosítására. Ez volt a Lezioni Caritatevoli di Musica (épületét már meglátogattuk a bloggal), ott fedezte fel a szegény családban született 8 éves Donizetti tehetségét, akit hosszú éveken át tanított, majd s egyengette zeneszerzői pálykezdését. 

Zenetörténészként Mayr bergamói muzsikusok életrajzait és jelentős zenei dokumentumgyűjteményét hagyta az utókorra. 

1861-ben, rövid ideig a Santa Maria Maggiore zenekarának karnagya volt Amilcare Ponchielli; bemutatkozására komponált is egy karácsonyi Messa di Gloria-t. Később útja másfelé vitte, de kapcsolatait megőrizte: 1875-ben ő írta az ünnepi kantátát Donizetti és Mayr itteni újratemetésére. 1882-ben a bazilika tiszteletbeli maestro di capella címmel tüntette ki, ekkor is komponált művet számára. 

Végül látogassuk meg a két híres síremléket.

Az 1848. április 8-án a Palazzo Basoni Scottiban elhunyt Donizettit először a bergamói San Maurizio a Valtesse temetőben temették el, majd 1875-ben mestere, Simone Mayr földi maradványaival együtt újratemették a Santa Maria Maggioréban.

 

Monumentális, 3 méter magas síremlékét 1852 és 1855 között Vincenzo Vela készítette fehér és szürke márványból. Főalakja a bánatot jelképező, lantot tartó karcsú, síró nőalak; középen egy faragott billentyűzet és a zeneszerző portréja látszik egy nagy éremre helyezve. Alul, a szarkofág elején hét zenélő kerub, a skála hét hangját jelképezi. Felirata szerint a síremléket testvérei, Giuseppe és Francesco adományozták. 

Már 1855-ben felállították; eredetileg kenotáfiumnak, szimbolikus síremléknek szánták, ám 1857-ben benne helyezték el Donizetti földi maradványait.

A temetés-újratemetés morbid részlete, hogy első temetésekor Donizetti fejét leválasztották testéről és az Angelo Mai könyvtárban, majd a később megalapított Donizetti múzeumban helyezték el, mígnem aztán 1951-ben egyesítették földi maradványaival... 

 

 

1875-ben Donizettivel együtt mestere, Simone Mayr koporsóját is a Santa Maria Maggioréba, működésének legfőbb templomába helyezték. Három angyalt megjelenítő márvány síremlékét, mely Donizettiéhez közel van, Bergamo városa állíttatta; alkotója Innocenzo Fraccaroli volt. 

 

Befejezésül egy korabeli metszet Donizetti és mestere hamvainak újratemetéséről:

bergamodascoprire.it

 

Donizetti további emlékhelyei itt a Zenevándor blogban:

Itt született Donizetti

Itt keresztelték meg Donizettit 

Donizetti múzeuma Bergamóban 

Itt halt meg Donizetti 

Donizetti Nápolyban 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt halt meg Donizetti

Bergamo, via Donizetti 1. Palazzo Basoni Scotti

Olaszország, Lombardia régió, Bergamo megye

 

 

 

Középkori épületrészekre a 18. században épült városi palazzo Bergamo belvárosában, az ún. Felsővárosban. Első emeletén élte utolsó hónapjait és itt halt meg 1848. április 8-án, 51. évében Gaetano Donizetti.

Katona Noémi felvétele, 2026

 

A bergamói, szegény családba született Donizetti fantasztikus pályát mondhatott magáénak: az 1820-as évektől már feltörőben lévő zeneszerző az 1830-as évektől az opera műfajának egyeduralkodója lett - és nem csak Itáliában, hanem Európa-szerte. Olasz operaházak mellett pályájának nagy sikerei fűződtek Párizshoz, majd Bécsben is megvetette lábát. A kérlelhetetlen betegség azonban közbeszólt. 

Virginia (Wikipedia)

Pályájának már majdnem a csúcspontján, 1828-ban Donizetti megnősült, felesége a római nemesi családból származó Virginia Vasselli. Boldogok voltak, ám ezt a boldogságot aláásta három gyermeküknek egymás után, újszülött korukban bekövetkezett halála. Ez Virginiát is nagyon megtörte, aki egyre csak sorvadt, s végül 29 éves korában, 1837 nyarán elhunyt. Donizetti éppen a Lammermoori Lucián dolgozott... 

Újszülött gyermekeik halálát már nagy valószínűséggel a Donizettiben lappangó szifilisz okozta. A rettegett betegséget akkoriban sajnos nagyon könnyen el lehetett kapni: nem kellett hozzá kicsapongó életmód - Donizetti se úgy élt -, hanem elég volt hozzá egyetlen korábbi ballépés... Ráadásul soha nem diagnosztizálták, orvosai más betegségeket tételeztek fel, így Donizetti nem is gondolta, amikor megnősült, hogy ez áll már időnként jelentkező rosszullétei mögött. 

Donizetti egészsége, akit amúgy is rendkívül megviseltek e családi tragédiák,  1843/44 telén radikálisan összeomlott. Másfél évet töltött elmegyógyintézetben, ahonnét aztán legvégül haza, Bergamóba szállították. 

1847. október 6-án érkezett ide, ebbe a palazzóba, ahol régi csodálója és tisztelője, Rosa Rota-Basoni bergamói nemesasszony élt családjával. Ők vállalták a nagybeteg ápolását. Leírások szerint Rosa asszony lánya, Giovannina Basoni órákon át ült Donizetti szobájában a zongora mellett és játszott a műveiből, hogy megpróbáljon valamiféle reakciót felidézni a már szinte teljesen kataton állapotban levő zeneszerzőben.

Íme Loverini Ponziano 1891-ben, leírások alapján festett képe: 

lombardiabeniculturali.it

 

Meglátogatta a kor híres operaénekese, Giovanni Battista Rubini is, aki korábban számos operájának tenor főszereplője volt, s a kisasszonnyal duetteket énekeltek; ám Donizetti semmilyen reakciót nem mutatott, csak néha ejtett ki néhány megfejthetetlen szót. A bárónő meghívta házába Giuseppe Rillosi festőt, aki nem sokkal halála előtt megörökítette a zeneszerzőt. Bár ha a képet megnézzük, ami ma a milanói Scala múzeumában van, nem látjuk betegnek a modellt, a festő eszményített portrét festett róla:

Wikipedia

 

De hogy valójában milyen állapotban volt, egy daguerrotípián megnézhetjük, amin még Párizsban, de már betegen látható unokaöccsével. Milyen szomorú...

Wikipedia

 

1848 április elején állapota rosszabbodott, és 8-án délután öt órakor elhunyt ennek a palotának az első emeletén. Rosa asszony, a lánya, egy pap, a zeneszerző jóbarátja, Antonio Dolci bergamói muzsikus és kedvelt inasa volt mellette.

A szobát, amelyben elhunyt, mintegy fél évszázadig változatlanul hagyták, a család csak kivételes látogatóknak mutatta meg. 1902-ben Giovanna Basoni-Scotti, a Donizetti halálakor fiatal kisasszony és fia, Cristoforo Scotti a birtokukban levő relikviákat a Misericordia Maggioréra hagyományozták, akik azt a zeneiskolát tartották fenn, ahol Donizetti gyermekként tanult, és amelynek épületében ma a Donizetti múzeum van, ahol nemrég jártunk a bloggal. Ezzel az ajándékozással a Basoni család e nemzedéke vetette meg ennek a múzeumnak az alapjait. 

A halottas szoba berendezéséből az ágy, a karosszék és a zongora ma is ott látható.

A palazzo homlokzatán emléktábla jelöli Donizetti ottani tartózkodását és halálát, az utcát is átnevezték róla. 

 

Katona Noémi felvétele, 2026

 

Donizettit a bergamói San Maurizio a Valtesse temetőben temették el, majd 1875-ben szintén ott nyugvó mestere, Simone Mayr hamvaival együtt Bergamo nagy katedrálisában helyezték végleges nyugalomra, monumentális síremlék alatt (oda is hamarosan ellátogatunk).

Betegségéről részletesen írt Köves Péter; akit érdekel az orvostörténet, ITT elolvashatja. 

 

Donizetti további emlékhelyei itt a Zenevándor blogban:

Itt született Donizetti

Itt keresztelték meg Donizettit 

Donizetti múzeuma Bergamóban 

Donizetti Nápolyban 

 

 

 

Donizetti múzeuma Bergamóban

 

Bergamo, via Arena 9. Museo Donizettiano

Olaszország, Lombardia régió, Bergamo megye

 

Bergamo belvárosában áll a Misericordia Maggiore (katolikus jótékonysági szervezet) barokk palotája, amely jeles szerepet töltött be a város zenei életének történetében, és egyúttal legnagyobb szülötte, Gaetano Donizetti életében. 

 

wikipedia

 

A 19. században itt működött a székesegyház zenei vezetője, Simone Mayr által alapított zeneiskola, a Lezione Caritatevoli di Musica, amelynek leghíresebb növendéke a kamasz Donizetti volt. Mayr elsősorban karénekeseket képzett itt templomi kórusa számára; iskoláját a Misericordia tartotta fenn, így szegénysorsú gyerekek is bekerülhette. Így lehetett növendéke a valóban nagyon szegény családból származó Donizetti. Gyerekként ugyan nem volt különösebben jó hangja, viszont igazán jó hallása miatt szerencsére felvették. Mayr a zeneórák során kétségtelenül meggyőződött rendkívüli tehetségéről, és az iskolai oktatáson kívül szinte erején felül istápolta a fiatalembert. Pénzt gyűjtött számára, hogy elmehessen Bolognába az akkor legjobb itáliai zeneakadémiára tanulni, majd miután onnét Donizetti hazatért, megbízásokat szerzett neki, ösztökélte pályakezdését. Így legalul kezdve, Donizetti lépésről lépésre, helyi jótékonysági koncertekre és szalonbeli házimuzsikálásokra komponált darabok után foghatott operák komponálásához. Karrierje 1822-től kezdett egyre jobban kibontakozni, az 1830-as években már híres operaszerzőnek számított, aki az itáliai jelentős operaházak mellett komponált Párizs és Bécs számára is.

1897-ben róla nevezték el az iskolát, ez volt az Istitudo Musicale Gaetano Donizetti. A jeles intézmény később több szervezeti változással, de Donizetti neve alatt egészen 2007-ig itt, történelmi helyén működött. Később egyesült az Academia Carrara intézményével, amelynek a képzőművészet a profilja. Ma neve Politecnico delle Arti di Bergamo, muzsikusokat és képzőművészeket egyaránt képez és egy modern épület az otthona. A "politecnico" név ne tévesszen meg bennünket, ez egy mindkét művészeti ágban a legmagasabb akadémiai képzést nyújtó intézmény - ma abbann él tovább Simone Mayr egykori jótékonysági zeneiskolája.

 

lombardiabeniculturali.it

 

A Misericordia történelmi épülete ma Donizetti múzeumának ad otthont, amelyet még 1906-ban alapítottak. Sőt, a kezdetek még korábbra nyúlnak vissza, 1897-re, amikor a zeneszerző születésének 100. évfordulójára egy kisebb kiállítást nyitottak a Basoni Scotti család segítségével: ők ápolták annak idején hosszú ideig a súlyosan beteg Donizettit, így több relikviával is rendelkeztek. Ez a kiállítás adta az ötletet egy emlékmúzeum létrehozására, amelyben szintén fontos szerepet játszott a család e későbbi nemzedéke.

A múzeum egyetlen hatalmas teremben, a Misericordia gazdagon díszített barokk tanácstermében, és a hozzá vezető folyosón található. A nagyterem maga is egy látványosság barokk díszítéseivel. Érdemes megjegyezni, hogy freskóit az 1800-as évek elején ugyanaz a művész készítette, aki a Szent Grata-templom csontváz-ciklusát. Kimagasló értékei Donizetti saját kezű kottái, kéziratai, számos levele, róla és kortársairól készült festmények (egy gyermekkori portréja is) és más korabeli ábrázolások. Találkozhatunk személyes használati tárgyaival és emlékeivel. A néhány bútordarab abból a szobából való, ahol palazzójukban a Basoni Scotti család a nagybeteg zeneszerzőt ápolta, s azokat ő valóban használta - olyannyira, hogy a portréja alatt látható ágyban hunyt el... A zongorát egykor maga Donizetti vásárolta a család számára, a családtagok betegsége idején ezen játszottak neki... hogy milyen hatással, elmesélem a Basoni Scotti család palotáját bemutató posztomban.

bergamodascoprire.it

 

A palota második emeletére felmenve a látogató a Gaetano Donizetti Zenei Könyvtárat találja, ami az Angelo May bibliotéka fontos részlege. Jelentősége, hogy egyetlen intézmény keretébe vonta össze Bergamo város történeti zenei gyűjteményeit, köztük a Santa Maria Maggiore-bazilika és a Donizetti Színház zeneműtárát, valamint olyan jelentős bergamói kötődésű muzsikusok, gyűjtők magánkönyvtárait, mint például a világhírű karmester és zenetudós, Gianandrea Gavazzeni és Alfredo Piatti gordonkaművész. Természetesen nagy Donizetti-gyűjteménye is van, itt őrzik többek között a Lammermoori Lucia kéziratos partitúráját is... ráadásul mindezt már digitalizálták, így bárki hozzáférhet!

Végezetül: találtam egy remek olasz összefoglaló cikket Donizetti bergamói emlékhelyeiről, a képek miatt nagyon érdemes megnyitni és átfutni!   

 

Donizetti további emlékhelyei itt a Zenevándor blogban:

Itt született Donizetti

Itt keresztelték meg Donizettit 

Itt halt meg Donizetti

Donizetti Nápolyban 

 

Ebben a templomban keresztelték meg Donizettit

Bergamo: via Borgo Canale, 38. Chiesa di Santa Grata inter Vites

Olaszország, Lombardia régió, Bergamo megye

 

 

 

Templom Donizetti szülőházának közelében, amelyet Bergamo patrónusa, Szent Grata (IV. századi szent és mártír) emlékezetére szenteltek fel. Nevében az "inter vites", a "szőlők között" arra utal, hogy egykor ez a terület még beépítetlen volt, de már Donizetti idejében a Borgo Canale negyed szűk utcái, házai közé ékelődött. 

 

ItalyProGuide

 

Már az egészen kora középkorban templom állt itt, az ide eltemetett szent sírja felett, akinek földi maradványait később egy másik bergamói templomba vitték. A mai barokk-klasszicista épület a 18. századból származik. Belső tere görögkereszt alaprajzú, kupolájának freskója Szent Gratát ábrázolja.

A templom igazi szenzációját a főoltára mögött elhelyezkedő, hat képből álló "élő csontvázak" jeleneteinek hat képből álló ciklusa alkotják, amelyeket helyi művész, Paoli Vincenzo Bonomini festett 1802 és 1810 között. A hagyomány szerint a festő valós bergamói embereket örökített meg, a kortársak ugyanis rájuk ismertek jellegzetes testtartásuk és ruházatuk alapján. Ráadásként a festő magát és feleségét is odafestette felöltöztetett csontváz alakjában... 

A zenetörténet számára azért érdekes a templom, mert 1797. december 3-án itt keresztelték meg a szinte a szomszédban született Gaetano Donizettit, egy nagy szegénységben élő család ötödik gyermekét, akiből az olasz belcanto opera nagy mestere vált.

Ezt emléktábla örökíti meg a templombelsőben, a Borgo Canale főbejárattól balra, a kisebb oldalső ajtó felett. A kerek tábla másról is informál: ugyanebben a templomban keresztelték meg - negyedszázaddal Donizetti után - Alfredo Piatti gordonkaművészt, és - a legkorábban, még a 18. század derekán - Vincenzo Bonominit, a csontváz-festmények alkotóját is! 

 

Donizetti további emlékhelyei a Zenevándor blogban:

Itt született Donizetti

Itt halt meg Donizetti

Donizetti Nápolyban

Donizetti múzeuma Bergamóban  

 

Itt született Donizetti

 Bergamo: via Borgo Canale, 14.

Olaszország, Lombardia régió, Bergamo megye

 

A Felsővárost (Città Alta) övező városfalakon kívül, egy szűk utca egyik középkori alapokra épült ötszintes házában, annak is még az 1400-as évekből származó sötét alagsorában született 1797. november 29-én Gaetano Donizetti, az olasz belcanto operák nagymestere.

 

 

Magyar életrajzi regényének szerzője, Baráth Endre idézi a zeneszerző egy levelét, amelyben így vall erről:

A születésem titkos volt, föld alatt hozott világra édesanyám a bergamói Borgo canale egyik viskójában. Pincelejárat vezetett le oda, hová még a fénynek árnyéka sem hatolt. S én bagolyként kezdtem repülni, magammal hordozván hol szomorú, hol boldog előérzetemet...

(Az idézet eredeti szövege kőbe vésve a szülőházban olvasható.)

A közeli Santa Grata templomban keresztelték meg december 3-án. 

Szegény család ötödik gyermeke volt; apja, Andrea takácsként dolgozott, anyja, Domenica pedig a háztartás és a sok gyermek mellett varrónőként. Igazán érdekes, hogy 1788-ban ugyanitt született bátyja, Giuseppe is muzsikus lett: ő egészen egyedi karriert futott be: Donizetti pasa néven vált az Oszmán Birodalom zenei életének legfőbb reformerévé. 

 

 

A szülők 1788 és 1808 között éltek ebben a házban. A lakáshoz tartozott egy zsebkendőnyi földterület, mely biztosította a családnak a minimális zöldséget. 1808-ban az apa portási állást kapott egy zálogházban, akkor költöztek el, de a szegénység továbbra is társuk maradt.

Hogy Donizetti ennyire mélyről küzdötte fel magát az olasz opera csúcsára, tehetsége mellett egy helyi muzsikusnak, Simone Mayrnak, és szegénysorsú gyerekek számára alapított zeneiskolájának köszönhette. 

A szülőház 1926 óta nemzeti műemlék, emléktábla jelöli. 

 

Benne múzeum tekinthető meg. Honlapja nem mutatja be részleteiben, de a képeket nézve úgy tűnik, nem eredeti relikviák vannak ott: Donizetti (és vele együtt Simone Mayr) életét. munkásságát, a korabeli Bergamót modern múzeumi eszköztár segítségével jeleníti meg. De a közelben amúgy is ott van a Museo Donizettiano, eredeti relikviák inkább ott vannak. Oda is hamarosan ellátogatunk - és van még több Donizetti-emlékhely a városban, azokat is sorra fogom venni.

A képek mellett, amiket nagyon köszönök Katona Noéminek, aki bergamói tartózkodása idején nemrég biztatásomra kereste meg a házat és fényképezte le, egy rövid videót is tudok mutatni a YouTube-ról, hogy legalább virtuálisan meg tudjuk látogatni Donizetti szülőházát. Azért is érdemes megnézni, mert az épületbelsőt is megmutatja.

 

                                                                                                                                                                                                            

Donizetti további emlékhelyei a Zenevándor blogban:

Itt keresztelték meg Donizettit

Itt halt meg Donizetti

Donizetti Nápolyban

Donizetti múzeuma Bergamóban