A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Békéscsaba (Békés megye). Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Békéscsaba (Békés megye). Összes bejegyzés megjelenítése

2022. március 8., kedd

Erkel Ferenc fiának és menyének tragikus időskora

Békéscsaba, Erkel utca 16.

 

 

Békéscsabán, a városközpontból az Orosháza felé tartó út egy bal oldali mellékutcájában ma is áll a földszintes Czédly–ház. Falán emléktábla tudatja, hogy ebben a házban halt meg Erkel Sándor karmester és felesége, Szabó Róza operaénekesnő.


 

A ház Szabó Róza rokonságáé volt. Már első férje elvesztése előtt is lakott benne az énekesnő, akkori nevén mint Tannerné Szabó Róza, Anna nővérénél (az ő asszonyneve volt Czédly). Férje, Tanner István baritonista halála után, 1881-ben ment feleségül Erkel Sándorhoz, Erkel Ferenc negyedik, legtehetségesebb fiához, s hamarosan visszavonult a színpadtól. Erkel Sándor akkor a Nemzeti Színház operai tagozatának igazgatója volt, majd a hamarosan felépült Operaházban is a főzeneigazgató posztját töltötte be.

Az egyik legkiválóbb magyar karmester volt, mégis sok támadás és mellőzés érte, s ezekbe szinte belerokkant (érdemes összevetni a Vasárnapi Újságban halála kapcsán közölt két fényképét!); utolsó csapásként 1900 tavaszán nyugdíjazták. Ettől kezdve visszavonultan élt feleségével Békéscsabán. Alig pár hónap múlva ebben a házban hunyt el 1900. október 14-én, vasárnap reggel 9 órakor, szívszélhűdésben. Mindössze 55 éves volt. Budapesten a Kerepesi temetőben nyugszik, nem messze édesapja sírjától.


 

Özvegye, Szabó Róza francia főúri család sarja volt. Nagyapját kisgyermekként a francia forradalom idején menekítették ki Párizsból. Erről részletesen írtam a Papageno oldal Kataliszt blogjában, érdemes elolvasni!

Erkelné Szabó Róza (Békés Megyei Hírlap 2006. jún. 1.)


Férje halála után a visszavonult énekesnő egyre nehezebben élt anyagilag. Fennmaradt egy kérvénye, amelyben segélyt kér az Operaháztól és Békés megye főispánjától: „Férjem és apósom vagyon nélkül haltak el, nem örököltem semmit, mint a nagy és dicső Erkel nevet […] semmi vagyonom, tisztán a nyugdíjamból élek, azaz nyomorgom.”

Mire a kérvények megjárták bürokratikus útjukat, Erkelné Szabó Róza 1922. december 9-én elhunyt – őt is szívszélhűdés érte, mint egykor férjét.

Békéscsabán temették el a Szarvasi úti temetőben. Személye és sírjának helye hosszú időre feledésbe merült. Egy rokon visszaemlékezése alapján, aki ott volt a temetésén, 1997-ben állítottak számára emléktáblát a temetőkápolna falán, annak közelében volt a sírja.

A házaspár egykori otthonát 1993-ban – Erkel Ferenc halálának centenáriumán – jelölték meg emléktáblával:

 

Az Erkel-család további emlékhelyei a Zenevándor blogban:

Budapest I. Úri utca 24.

Gyula, Apor Vilmos tér 7. 

Gyula, Kossuth utca 30.


2017. március 26., vasárnap

Bartók egyik kedvelt vidéki koncerthelyszíne

Békéscsaba, Andrássy út 1. Jókai Színház





A Fiume szálló épületéhez illeszkedő színház 1877–79-ben eredetileg színházteremmel is rendelkező Vigadónak épült Halmai Andor tervei alapján.

100 éve...

... és napjainkban


Mivel hamarosan szűknek bizonyult, 1913-ban Spiegel és Englert tervei szerint felújították, belül átépítették. Íves karzatú nézőtere 640 személyes.
Az egyemeletes épület emeleti teremsorának közepén található a kariatidás vigadó bálterem, amely velencei tükrökkel és intarziás parkettával kápráztatta el a közönséget. Az 1950-es évektől ugyan mozinak használva hagyták lepusztulni, de ma szerencsére ez a terem is régi szépségében tündököl. Igazán előnyös képet nem találtam róla, csak olyanokra akadtam, amelyeken éppen valamilyen esemény zajlik benne. Hogy kinézetéről legyen némi fogalmunk, egy ilyen képet azért megmutatok, forrása a színház honlapja:

Itt játszott egykor Bartók... Foto: Ignácz Bence


A bálterem kezdettől fogva kiváló körülményeket biztosított hangversenyek számára is, s eleinte olyan neves muzsikusok léptek itt fel, mint például Hubay Jenő, Aggházy Károly és a Firenzei vonósnégyes. Az első lelkesedés lecsengése után inkább csak báloknak adott otthont. Aztán az Aurora Kör megalakulásával újra fellendült a hangversenyélet, s a két világháború között országosan is úttörő zenei események zajlottak a városban. A Kör hamarosan önálló otthonra lelt a Kultúrpalotában — a mai Munkácsy Mihály Múzeumban —, de a nagyobb szabású hangversenyeket továbbra is a színházépületben tartották. Itt rendezték meg Bartók Béla hat békéscsabai hangversenyének többségét.

Önálló színtársulata csak 1954 őszétől van Békéscsabának; a korábbi évtizedekben különböző társulatok vendégszerepeltek a városban. A régi magyar színházi élet nagyjai közül a színházteremben fellépett például Jászai Mari és Blaha Lujza is.



Források:

Színház anno. = jokaiszinhaz.hu
Dusek László: Az Alföld. Bp. Cartographia, 2000
Látnivalók Békés megyében. Miskolc, Well–Press, 2001
Papp János: Hangversenyélet Békéscsabán I. (1892–1944) Békéscsaba, Filharmónia Kft., 2001