Liszt és a kalocsai érsek

Kalocsa, Szentháromság tér 1. Érseki palota

 

Az Érseki palotát a Károly Róbert által építtetett vár alapjain emelték 1776-ban, Batthyány József érseksége idején, barokk stílusban, Oswald Gáspár piarista építész tervei alapján.

Forrás: utisugo.hu

Keleti szárnyát, amelyben a könyvtár van, 1781-ben Patachich Ádám, a nyugatit 1799-ben Kollonich László érsek építtette.

Forrás: muemlekem.hu

Dísztermének faliképeit, kápolnájának mennyezeti freskóit, a könyvtár Patachich-termének tudósportréit Franz Anton Maulbertsch festette.

Liszt Ferenc hat alkalommal járt Kalocsán Haynald Lajos érsek meghívására, legtöbbször a húsvéti ünnepeket töltötte itt.

1856-ban, az Esztergomi mise bemutatója kapcsán barátkozott össze Haynald püspökkel, a későbbi kalocsai érsekkel. A botanikával foglalkozó tudós főpap és kitűnő szónok Liszt rokonszenvét könnyen elnyerte műveltségével, szellemességével, nagyvonalúságával és zeneszeretetével - bár érdekes módon éppen Liszt zeneműveit nem kedvelte. Liszt maga idézte egy 1883-ban írt levelében Haynaldot: Kedves Liszt, szeretem az ön személyét, de semmit sem értek a műveiből...

Haynald és Liszt

A főpappal való barátsága mellett Lisztet rokoni kapcsolat is fűzte Kalocsához. Hennig Alajos, Liszt unokaöccse (apja húgának a fia) a kalocsai jezsuita gimnázium igazgatója volt. Filozófiát tanított, mellette az egyházi kórust vezényelte, sőt komponált is; Liszt szívesen átnézte műveit és tanácsokkal látta el.

Első alkalommal 1870. szeptember 17-19. között látogatott Liszt Kalocsára. Ezen az őszön jóbarátja, Augusz Antal vendége volt Szekszárdon, innét mentek át Kalocsára az Augusz családdal és a közben Liszt kedvéért Szekszárdra érkezett muzsikus vendégekkel: Reményi Edével, Olga Janinával, Sophie Menterrel és Francois Servais-vel. Haynald vendéglátását hangversennyel viszonozták szeptember 18-án itt, az Érseki palota muránói csillárokkal díszített, kazettás mennyezetű dísztermében. A műsor csúcspontja Beethoven Kreutzer-szonátája volt Reményi és Liszt előadásában.

1874. április 15-16-án Liszt ismét Haynald vendége volt a palotában. 16-án kis hangversenyt adott a kisváros érdeklődőinek az ebédlőteremben. Csak három darabot játszott, de köztük volt jelentős műve, a Szent Ferenc a hullámokon.

A következő kalocsai tartózkodás dátuma 1876. november 1-2. Liszt ismét Szekszárdról jött ide Augusz Antallal, 1882 áprilisában pedig Haynald meghívására töltötte itt a Nagyhetet. Részt vett az egyházi szertartásokon, a körmeneten, s húsvétvasárnap mintegy négyszáz fős közönség előtt zongorázott a palota dísztermében a helyi egyházi zenekar tagjaiból alakult vonósnégyessel együtt. Az elragadtatott hallgatóknak egyik Ave Mariáját játszották, szólóban pedig egy etűdjét, valamint Rossini- és Schubert-átiratokat adott elő.

A díszterem 1996-ban. Forrás: http://fototar.mi.btk.mta.hu

Két év múlva, 1884-ben a 74 éves Liszt újra itt töltötte a húsvéti ünnepeket, s ez a látogatás sem múlt el hangverseny nélkül: nagyszombat este a palotában zongorázott korábbi tanítványával, a Kalocsán papnövendék Almássy Miklóssal.

Liszt utolsó kalocsai látogatására 1885 húsvétján került sor, április 2-5. között tartózkodott itt Haynald vendégeként. Szokásához híven részt vett a szertartásokon. A zártkörű hangverseny szombat este, április 4-én zajlott a díszteremben, ismét székesegyházi muzsikusokkal és az időközben Kalocsára érkezett korábbi tanítványával, Siposs Antallal közösen. Liszt saját művei mellett eljátszott hármat Chopin noktürnjeiből is.

A díszteremben ma is ott van egy zongora, amely Liszthez köthető. Nem az a hangszer, amin itteni tartózkodásai idején használt, mert annak nyoma veszett. A most látható zongora Szekszárdról származik, Liszt ott többször is játszott rajta, amikor barátja, Augusz Antal vendége volt. A hangszer történetét szerencsére feldolgozta dr. Lakatos Andor, a kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője, mely ITT, a levéltár honlapján hozzáférhető. Több képet is láthatunk a zongoráról és elolvasni is feltétlenül érdemes! S ha már itt tartunk: az érseki levéltár honlapján rendkívül érdekes részleteket találhatunk Liszt és Haynald Lajos kalocsai érsek kapcsolatáról, barátságáról.

Nem könnyű bejutni az érseki díszterembe; neten való keresgéléseim közben úgy láttam, ez például még a műemlékem.hu oldal szerkesztőinek sem sikerült... Mindenki láthatja viszont Liszt egészalakos szobrát: halálának 100. évfordulóján, 1986-ban állították fel az Érseki palota kerítése előtti kis parkban. Alkotója Eskulits Tamás.

Források:

Czellár Katalin - Somorjay Ferenc: Magyarország. Bp. Panoráma, 1998
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
 Hamburger Klára: Liszt Ferenc. Bp. Gondolat, 1980 /Zenei kiskönyvtár/ 

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2004 őszén készítettem 

Liszt Ferenc további emlékhelyei a Zenevándor blogban:

Budapest I. Fő utca 11-13. Andrássy Gyula budai palotája

Budapest I. Fő utca 30-32. A Budai Zeneakadémia

Budapest I. Krisztina körút 55. Egyszervolt mesepalota Budán

Budapest I. Országház utca 5. A félkarú zongoraművész budai otthona

Budapest I. Úri utca 43. Liszt Ferenc legjobb barátja

Budapest V. Apáczai Csere János utca 4. Pest első luxusszállodájának zenei emlékei

Budapest V. Báthory utca 24. Az utolsó német színház Pesten

Budapest V. Deák Ferenc utca 1. A pesti "Angol királynő" 

Budapest V. Ferenciek tere 7. Liszt Ferenctől az Illés együttesig: az egykori ferences kolostor

Budapest V. Hold utca 5. Muzsikáló ház a Lipótvárosban 

Budapest V. Irányi utca 1. Itt állt Zeneakadémiánk legelső otthona

Budapest V. Március 15. tér 9. Belvárosi Főplébániatemplom

Dáka, Batthyány kastély: Kastély zenei és történelmi sorsfordulókkal

Fót, Vörösmarty utca 2. Plébániatemplom: Liszt Ferenc Fóton

Győr, Káptalandomb 1. Püspökvár

Győr, Kazinczy utca 20. Győr krónikásának háza

Győr, Liszt Ferenc utca 13. Itt volt Liszt győri hangversenye

Harka, Nyéki utca 2. Liszt és az aranytorkú harkai dalárda

Hosszúpályi, Zichy-kúria

Kalocsa, Szent István út 2-4. Nagyszeminárium. Itt is járt Liszt Ferenc

Kalocsa, Szentháromság tér: Zenei pillanatok a főszékesegyházban

Kőszeg, Schneller István utca 2-4. A kőszegi Bálház zenei emlékei

Mecseknádasd, Liszt utca 75. Itt született Liszt első magyar darabja

Mohács, Szepessy tér 6. Liszt pihenője

Pécs, Király utca 15. Hangversenyek a Hattyú-házban

Pécs, Mária utca 2. Egy színház hűlt helye

Sopron Fő tér 8. Storno-ház. Járt itt Mátyás király és Liszt Ferenc

Sopron, Petőfi tér 3. Liszt a pódiumon, Petőfi a nézőtéren

Sopronhorpács, Fő utca 2. Széchényi-kastély

Székesfehérvár, Városház tér 5. Liszt a fehérvári püspöknél

Tetétlen, Liszt Ferenc utca 2. Liszt házikója

Tetétlen, Liszt Ferenc utca 6. Zichy-kastély: A félkarú zongoraművész kastélya

 

Zenei pillanatok a Főszékesegyházban

Kalocsa, Szentháromság tér: Nagyboldogasszony katedrális

 

A Liszt Ferenc szobrával díszített téren, az Érseki palota szomszédságában áll a Főszékesegyház. Már 1010-ben, a Szent Koronát Rómából magyar földre hozó Asztrik idejében templom volt ezen a helyen, amelyet a tatárdúlás után újjáépítettek, de az 1600-as évek elején a hajdúk felgyújtottak. A ma is látható barokk főszékesegyházat Csáki Imre bíboros terveztette és utódai építtették fel Mayerhoffer András tervei alapján.

A templom arany, rózsaszín és fehér színekben tündöklő belső tere lenyűgözi a belépőt. A mély szentély megőrizte a román kori templom formáját, de a magas főhajó csehsüveg-boltozatával barokk templomok hatását kelti.

Forrás: geolocation.ws

A főoltárképet Kupelwieser Lipót festette 1857-ben. A párizsi világkiállításon is feltűnést keltő kép Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. A Fájdalmas Szűz-oltár alatt Szent Piusz hamvai nyugszanak aranyozott koporsóban.

A Főszékesegyház ékessége a hatalmas méretű, jellegzetesen francia hangzású orgona, amelyet a pécsi Angster József épített 1876/77-ben. Többször játszott rajta Liszt Ferenc, aki kalocsai látogatásai alatt részt vett a templomban a Nagyhét egyházi szertartásain is.

1868 június elején, Haynald Lajos érseki beiktatási ünnepségén Reményi Ede hegedült a templom kórusán. A művész titokban utazott le Kalocsára, hogy meglepje a zenekedvelő érseket. Unokaöccse, Reményi Antal így emlékezett meg a Zenészeti Lapok tudósítása alapján az eseményről:

Reményi ... a beiktatásai mise alatt megjelent a choruson és varázshegedűjén egy ünnepélyes szólóba kezd. A jelenlévők megihletődve tekintenek hátra. S Reményit ott látva, bizony csak a szent hely tartóztatta őket vissza attól, hogy lelkesült éljenekbe ne törjenek ki. Az érseknek igen tetszett a meglepetés és melegen megköszönte a nagy művész ötletes figyelmét.

Az unokaöccs nem közölte, de nagyon valószínű, hogy Reményi Ede akkor a nemrég elkészült Koronázási mise Offertorium tételéből játszotta a hegedűszólót, melyet Liszt kifejezetten az ő vonója alá komponált:

 


Források:

Czellár Katalin - Somorjay Ferenc: Magyarország. Bp. Panoráma, 1998
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Reményi Ferenc: Reményi Ede életrajza. = Miskolci Szemle 1928. okt.-dec.

Itt is járt Liszt Ferenc

Kalocsa, Szent István út 2-4. Nagyszeminárium

 

Az egykori papnevelde 1760-1767 között épült barokk stílusban. Második emelettel 1807-ben bővült. Ez volt az ún. Nagyszeminárium.

1951-ben megszüntették az intézményt, épületét államosították. Először szociális otthon lett, 1957-től a Kalocsára telepített szovjet repülősök családjai laktak benne. 1974-1977 között alakították művelődési központtá Kerényi József tervei alapján. Ma a Tomori Pál Főiskola otthona.
1986-ban Liszt Ferenc kalocsai látogatásainak emlékére, halálának 100. évfordulóján márványtáblát helyeztek el az épület falán:

Liszt Ferenc hat alkalommal, utoljára halála előtt egy évvel, 1885 áprilisában járt Kalocsán - az Érseki palota kapcsán ITT olvashatunk erről részletesebben. 1885. április 6-án, húsvéthétfő délutánján ide, a Nagyszemináriumba is ellátogatott, ahol korábbi tanítványa, Almássy Miklós papnövendék volt. Elkísérte egy másik volt kiváló növendéke, Siposs Antal. Zongorázásra is sor került, Liszt Charité című művét játszotta e falak között.

Források:

Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Bp. Panoráma, 1996
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Kóta 1986. 6.
www.kalocsa.hu

A fényképeket 2004 őszén készítettem