A pesti Belvárosi Főplébániatemplom zenei emlékei

Budapest V. Március 15. tér 9. Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom

 

 

A kéttornyú templom Pest legrégibb épülete, s egyúttal Magyarország egyik legkiemelkedőbb építészeti és kultúrtörténeti emléke.

 

Első formájában a 11. században Contra Aquincum romjaira épült, annak köveiből. Már a Gesta Hungarorum is említi: 1046-ban e templom falai alatt helyezték el a vértanúságot szenvedett Gellért püspök holttestét. A hagyomány szerint itt tartották 1211-ben a gyermek Árpádházi Szent Erzsébet eljegyzését Thüringiai Lajossal. A román stílusú templomot a 14. század elején gótikus stílusban átépítették, mai szentélye ebből a periódusból származik.

A török időkben mecsetként használták, amelyről a szentély oldalfalában ma is látható mihrab-fülke tanúskodik. A visszafoglaláskor megrongálódott, majd nagyrészt leégett épületet 1725-1740 között barokk stílusban állították helyre. Későbarokk toronysisakjai 1795-ből valók. A második világháborúban is megrongálódott, de helyreállításakor szerencsére figyelemmel voltak építésének két meghatározó stíluskorszakára, a gótikusra és a barokkra.

Valószínűsíthető, hogy Pest városának első templomában a kezdeti időktől magas színvonalon művelték az egyházi zenét, de csak körülbelül az utolsó háromszáz évről állnak rendelkezésre megbízható források.

A zenei életnek ezt az utolsó három évszázadát a Papageno oldalon található Kataliszt blogomban részletesen áttekintettem (az ott felsorolt szakirodalmi források segítségével), érdemes azt megnyitni. Itt most a legfőbb témakörök összefoglalását adom, de egyetlen területre, Liszt Ferenc és a templom kapcsolatára alaposabban kitérek. 

A török kiűzése után, a 18. században kezdett kialakulni a templom zenei együttese, amely a német származású Joseph Bengraf (1745-1791) működése alatt teljesedett ki. Az ő 1784-től 1791-ig tartó karnagysága a főtemplom zenei életének egyik fénykora volt. A 19. század során a templom zenei vezetői Czibulka Alajos, Bräuer Ferenc majd Engeszer Mátyás és Szautner Zsigmond voltak. Szauner szolgálati ideje már a következő századba is átnyúlt, 1922-ig; őt követte Harmath Artúr, majd szinte már a közelmúltig Virágh Endre. Róluk is lehet kicsit többet olvasni a Papagenó-s blogomban, mint ahogy arról is, hogy a templom számos jeles személyiség esküvőjének és gyászmiséjének is színhelye volt.

1841. január 9-én itt házasodott össze Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia; később itt volt Mosonyi Mihály, Ábrányi Kornél, a karmester Richter János és a primadonna Blaha Lujza esküvője is.

A gyászszertartások közül is emeljük ki a legfontosabbakat: 1855. november 24-én Vörösmarty Mihály, 1860. április 30-án Széchenyi István gyászmiséjét. Mindkét alkalommal Mozart Rekviemje hangzott fel Bräuer Ferenc vezényletével. 1870. június 10-én Batthyány Lajos miniszterelnök újratemetésekor az itt tartott gyászmise alkalmára komponálta Libera című művét vegyeskarra és mélyvonósokra Mosonyi Mihály, amelyet akkor Erkel Ferenc vezényelt. 

Az 1850-es években, Engeszer idejében kezdődött Liszt Ferenc gyümölcsöző kapcsolata a templommal. Schwendtner Mihály apát révén Liszt gyakran szállt meg a templom közelében egykor állott belvárosi plébánia épületében. Ott megtartott legendás matinéi mellett számos alkalommal hangzott fel Liszt-mű szerzője vezényletével, illetve jelenlétében a templomban is. 1856 szeptemberében Esztergomi miséjét az esztergomi bazilika felszentelési ünnepsége után először itt adták elő először hangversenyszerűen, megszakítások nélkül, az eredeti közreműködőkkel, Engeszer Mátyás vezényletével. Liszt szerint a mű itt sokkal jobban hangzott, mint Esztergomban,

s csodálatos megindulást keltett, sokan sírtak…

1870-ben a fővárosi plébánia égisze alatt Engeszer és felesége, Marsch Katalin szervezte meg Liszt Egylet néven az első hazai női énekkart, amely hamarosan vegyeskarrá bővült s a főváros egyik vezető kórusa, Liszt műveinek legfontosabb kortárs tolmácsolója lett. Próbáin rendszeres látogató volt Liszt, s több alkalommal maga vezényelte őket. Itt a templomban először 1872. február 4-én énekeltek Liszt-művet, a Missa Choralist, majd 1874 februárjában Liszt vezényletével a Koronázási misét. Liszt utoljára 1882 márciusában vezényelt itt, szintén Koronázási miséjét.

Bár rendszeresen nem ide járt istentiszteletekre, hanem a belvárosi ferences, illetve a terézvárosi templomba, azért szertartásokon is többször részt vett e templom falai között Liszt. 1872. február 10-én például tanú volt barátja, Reményi Ede hegedűművész esküvőjén. S ha február 8-án, egykori élettársa, Carolyne Wittgenstein hercegné születésnapján Pesten tartózkodott, minden évben itt celebráltatott misét Schwendtner apátplébánossal.

A templom jeles zenei hagyományai iránti tiszteletből közös emléktáblát állítottak Liszt Ferencnek és Harmat Artúrnak, mely a karzat alatt, a templom nyugati falán látható. Minden évben előadják Liszt négy miséjét, és október hónapban, születésnapjához kapcsolódva megszólaltatják orgonaműveit a templom nemrég felújított orgonáján.