2022. március 8., kedd

Korszakos jelentőségű operaénekesnő szerény szülőháza

Körmend, Mátyás király utca 10.

 

 

A Vas megyei Körmenden egyszerű családban született 1897. március 13-án a magyar operajátszás egyik kimagasló egyénisége, Németh Mária. Még áll földszintes szülőháza, melyet 1997-ben emléktáblával is megjelöltek.



 

Az emlékhelyről 2018-ban a Papageno oldal Kataliszt blogjában részletesebben is írtam. A poszt címe: A MAGYAR OPERACSILLAG, AKI SOSEM FELEDTE SZŰKEBB HAZÁJÁT.

Itt csak összefoglalóan idézem fel ifjúkorát és pályáját. 

Egyszerű családba született, szülei paraszti származásúak voltak, apja altiszt majd Zalaszentgróton, ahova Mária születése után költöztek, útbiztos, de mindhárom gyermeküket taníttatták. Máriát a keszthelyi Ranolder intézetben, majd a pozsonyi kereskedelmi iskolában.

Pályakezdése egészen rendhagyó volt: érettségi után nem sokkal férjhez ment, s férje, Grünauer József matematika- és fizika szakos tanár biztatására fordult az énekesi pálya felé egy operaházi próbaénekléssel. Utána komoly zeneakadémiai tanulmányok következtek, majd 1923-ban a Városi (a mai Erkel) Színházban debütált az egyik legnehezebb Verdi-szerepben, az Álarcosbál Améliájaként.

Olyan kincs ez a hang, amilyet csak világnagyságok ajkáról hallhatunk alaposan felemelt helyárak mellett

– írta első kritikáinak egyike.

europeana.eu

 

Hamarosan hősnőnk is ezekhez a világnagyságokhoz tartozott. Második évadában, 1924-ben Franz Schalk, a bécsi Staatsoper igazgatója hallotta az Operaházban mint A trubadúr Leonóráját és rögtön meghívta Bécsbe. Németh Mária nehezen határozta el magát, de rendkívül kedvező szerződése azt is tartalmazta, hogy kap háromhavi rendszeres szabadságot, ami alatt hazatérhet Budapestre énekelni.

Világkarrierje Bécsben bontakozott ki. Ennek állomásairól, elismeréseiről részletesen szóltam az említett Papageó-s blogban. 

A bécsi operaház mellett énekelt a Salzburgi Ünnepi Játékokon és Európa nagy operaszínpadain. Hazájához, a budapesti Operaházhoz sem maradt hűtlen. Sőt, nem feledte szűkebb pátriáját, a Dunántúlt sem: ha tehette, meglátogatta továbbra is Zalaszentgróton élő szüleit, részt vett Keszthelyen a Goldmark Károly születésének centenáriumán rendezett hangversenyen. Más vidéki hangversenyekre is fogadott el felkéréseket, így például városomban, Nagykanizsán is fellépett áriákkal és dalokkal 1934. június 4-én, hatalmas sikerrel.

1932-ben birtokot és kastélyt vásárolt a Vas megyei Nemeskoltán, ahol férjével mintagazdaságot hozott létre. Mindig ott töltötte nyári szabadságait. Birtokán tartózkodott a világháború idején, a németek bevonulása után is, amikor állatait a németek elhajtották, őt pedig kényszerítették, hogy hagyja el Magyarországot. Ebben az időben halt meg súlyos betegségben egyetlen fia. Az események nagyon megviselték és hamarosan visszavonult a színpadtól, Bécsben énektanítással foglalkozott. Ott hunyt el 1967. december 28-án, férje néhány hét múlva követte. Mindketten a döblingi temetőben nyugszanak (Gruppe 32, Reihe 1, Nr. 1). Sírkövén asszonynevén szerepel, mint Maria Grünauer, így talán sokan nem is tudják, hogy egy korszakos operaénekesnő nyugszik ott…

Sírja a döblingi temetőben

 

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése