Zenei pillanatok a Főszékesegyházban

Kalocsa, Szentháromság tér: Nagyboldogasszony katedrális

 

A Liszt Ferenc szobrával díszített téren, az Érseki palota szomszédságában áll a Főszékesegyház. Már 1010-ben, a Szent Koronát Rómából magyar földre hozó Asztrik idejében templom volt ezen a helyen, amelyet a tatárdúlás után újjáépítettek, de az 1600-as évek elején a hajdúk felgyújtottak. A ma is látható barokk főszékesegyházat Csáki Imre bíboros terveztette és utódai építtették fel Mayerhoffer András tervei alapján.

A templom arany, rózsaszín és fehér színekben tündöklő belső tere lenyűgözi a belépőt. A mély szentély megőrizte a román kori templom formáját, de a magas főhajó csehsüveg-boltozatával barokk templomok hatását kelti.

Forrás: geolocation.ws

A főoltárképet Kupelwieser Lipót festette 1857-ben. A párizsi világkiállításon is feltűnést keltő kép Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. A Fájdalmas Szűz-oltár alatt Szent Piusz hamvai nyugszanak aranyozott koporsóban.

A Főszékesegyház ékessége a hatalmas méretű, jellegzetesen francia hangzású orgona, amelyet a pécsi Angster József épített 1876/77-ben. Többször játszott rajta Liszt Ferenc, aki kalocsai látogatásai alatt részt vett a templomban a Nagyhét egyházi szertartásain is.

1868 június elején, Haynald Lajos érseki beiktatási ünnepségén Reményi Ede hegedült a templom kórusán. A művész titokban utazott le Kalocsára, hogy meglepje a zenekedvelő érseket. Unokaöccse, Reményi Antal így emlékezett meg a Zenészeti Lapok tudósítása alapján az eseményről:

Reményi ... a beiktatásai mise alatt megjelent a choruson és varázshegedűjén egy ünnepélyes szólóba kezd. A jelenlévők megihletődve tekintenek hátra. S Reményit ott látva, bizony csak a szent hely tartóztatta őket vissza attól, hogy lelkesült éljenekbe ne törjenek ki. Az érseknek igen tetszett a meglepetés és melegen megköszönte a nagy művész ötletes figyelmét.

Az unokaöccs nem közölte, de nagyon valószínű, hogy Reményi Ede akkor a nemrég elkészült Koronázási mise Offertorium tételéből játszotta a hegedűszólót, melyet Liszt kifejezetten az ő vonója alá komponált:

 


Források:

Czellár Katalin - Somorjay Ferenc: Magyarország. Bp. Panoráma, 1998
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Reményi Ferenc: Reményi Ede életrajza. = Miskolci Szemle 1928. okt.-dec.