Szeged, Vaszy Viktor tér 1. Szegedi Nemzeti Színház
Szeged Tisza-parti eklektikus városképének egyik leghangsúlyosabb épülete a kőszínház.
A nagy árvíz katasztrófája után épült fel, hogy aztán egy újabb katasztrófa várjon rá…
A neobarokk stílusú épület tervezői a színházépítés elismert bécsi mesterei, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer voltak. A nyitó előadást 1883. október 14-én tartották Ferenc József részvételével. Az ünnepi nyitány megírására Erkel Eleket kérték fel.
Két év múlva a zsinórpadláson tűz ütött ki, mely percek alatt továbbterjedt. A vasfüggöny bezuhant a nézőtérre, s mivel a színház vízvezetékei nem működtek, a nézőtér is teljesen megsemmisült.
Ám főnixmadárként hamarosan újjászülethetett: korábbi építői elnyerték a biztosítás összegéből fedezett újjáépítés kivitelezését, amit rövid idő alatt – kisebb változtatásokkal – véghez is vittek, így 1886 októberében újra megnyitotta kapuit.
1944-ben is súlyos károk érték. 1978-86 között, majd utoljára 2012-ben újították fel. Az elemi csapások azóta sem kerülték el teljesen: alig három éve, hogy egy orkánerejű vihar letépte a tetőzetét, óriási károkat okozva…
Az épületen, illetve az épületbelsőben több muzsikusnak, zeneszerzőnek állítottak emléket, mellette természetesen a prózai, drámai színjátszásnak is.
Ezeket részletesen, képekket is mellékelve ismertettem a Papageno oldal Kataliszt blogjában, ahol két posztban foglalkoztam a témával, így ennek itt csak vázlatát adom.
Fricsay Ferenc mellszobra
A nemzetközi rangot elért szegedi zenés színjátszás már e színházépület felépülése előtt elkezdődött. Az új színházban folytatódtak a népszínmű- és operett-előadások, sőt, a közönség érdeklődésének következtében az 1880-as évek vége óta számban és minőségben gyarapodnak. Millöcker, Suppé, Johann Strauss mellett a műsorban megjelent az angol operett egy Sullivan mű bemutatásával. Vadnay Vilma után H. Pauli Mariska volt a szegediek népszerű primadonnája - Mariska ügyében férje még párbajozott is a színigazgatóval! Olvashatunk arról, miért mondott le 1923-ban Palágyi Lajos igazgató és milyen újításokat hozott Andor Zsigmond.
1938-1944 között a színház első zenei fénykorát élte a később külföldön világkarriert csinált Fricsay Ferenc karnaggyal az élen.
A témáról írt második posztban a fő vonulat Vaszy Viktor két korszaka, benne Simándy József operai debütálásával, majd Gregor József felfedezésével. A poszt röviden összefoglalja a szegedi balett történetét, majd számba veszi szegedi szerzőknek ezen a színpadon bemutatott operáit, az itt koncertezett világhírességeket (Bartók Béla is fellépett itt), végül feleleveníti a Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának megünneplésére rendezett opera-előadást.
