Ifjú titánok Szegeden

Szeged, Dugonics tér 2.

 

 

A romantikus stílusú Vajda-ház 1860-ban épült Hoffer Károly tervei alapján. Szép, öntöttvas erkélyrács és karos gázlámpák díszítik. 

 

Egykor itt lakott a Bauer család; az ő fiuk, Bauer Herbert Balázs Béla néven lett költő, filmesztéta, akinél megfordult két barátja, Bartók Béla és Kodály Zoltán is.

Az ifjú Bauer Herbert mint Eötvös-kollégista ismerte meg Kodályt, akivel egy ideig szobatársak voltak, s közeli barátok lettek. Így hívta meg az akkor 24 éves Kodályt a szülői házba. Látogatásáról így írt Kodály-monográfiájában Eősze László:

1905 tavaszán Szegeden találjuk Kodályt. Bauer Herbertéknél tölt egy hetet. Herbert és húga, Hilda, valamint az a vidám társaság, amely körülveszi őt, gondoskodik róla, hogy kipihenje és elfelejtse a szakvizsga fáradalmait. Friss erőt gyűjt a további munkához. Sokat csatangol a szegedi tanyákon, a Tisza partján. Séta közben fűzfa sípokat farag. Bejárja Tápé, Rókus, Szőreg, Deszk vidékét. Béresektől, halászoktól jegyez le dallamokat, ezeket otthon zongorán lejátssza, megharmonizálja.

A következő évben Bartók is volt itt vendég, 1906. augusztus 24. és szeptember 4. között.

Balázs Béla húga, Schilling Oszkárné Bauer Hilda (1887–1965) egy 1960-ban írt levelében így emlékezett Bartók látogatására:

Pontosan emlékszem, hogy fivérem, Balázs Béla, levelet írt édesanyámnak, hogy hangoltassa fel a zongorát, mert Bartók Béla jön. Bartók nálunk szállt meg a Dugonics tér 2. szám alatti lakásban, és kb. tíz napig volt nálunk, onnét járták Balázs Bélával a Szeged környéki falvakat. 

Bartók, ha nem járta a vidéket, nálunk otthon tartózkodott és dolgozott. Sokat zongorázott. Nem tudok róla, hogy bárkit meglátogatott volna. Ellenben Juhász Gyula sógora, a kitűnő muzsikus, König (később Király) Péter mindig nálunk tartózkodott, ha Bartók otthon volt. Rendkívül tisztelte Bartókot. Mikor elutazott, és kikísértük a vonathoz (az éjszakai 1 órás személyvonathoz, mert az olcsóbb, mint a gyors), König Péter velünk volt, együtt ültünk a vasúti vendéglőben.

Érdekes, hogy akkor, "ifjú titán" korukban Balázs Béla elég külsőségesen, felületesen értékelte Bartókot. Később aztán, amiben része lehetett az ő irodalmi műveire megkomponált két Bartók-műnek (A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi) nagyon is helyre tette magában Bartókot és ezt írta: 

Én csak egy igazi hőst ismertem: Bartók Bélát. Áldott ezért az én sorsom. Szememmel láttam az ember legmagasabb erkölcsi értékét.

Erről a kérdésről többet olvashatunk a Papageno oldal Kataliszt blogjában, ahol korábban már írtam az emlékhelyről. Ott adtam meg felhasznált forrásaimat is. 

A Bauer család egykori lakóházának homlokzatán Balázs Béla 1954-ben állított emléktáblája fölé 2002-ben helyezték el Tóth Sándor által készített portrédomborművét, amely korábban a Balázs Béla Úttörőház épületét díszítette.