Emlékoszlop két kiváló fúvósnak

Pécs, Szent István tér: Amtmann-Weidinger emlékoszlop 

 

 

A Dóm előtt, a pécsiek által Felső sétatérnek nevezett területen áll Amtmann Prosper (1809–1854) fuvolaművész és Weidinger Imre (1792–1859) fagottművész emlékoszlopa.

Ez volt az első olyan emlékjel a városban, amely nem egyházi, hanem világi vonatkozású: két polgárember — két zeneművész — emlékét örökítette meg az akkori Pécsi Kaszinóegylet megbízásából.

 

A ma a téren látható obeliszk 1908-ban készült, kissé módosított másolata az az idők folyamán megrongálódott eredetinek: lehagyták a két muzsikus domborművét és a lant ábrázolását, ráadásul szakértő szerint a magasabb posztamensre helyezve harmonikus klasszicista arányait is elveszítette.

hungaricana.hu

 

A közeli Sellyén 1809-ben született Amtmann Prosper egyike volt kora legnagyobb fuvolaművészeinek. Húszévesen már a bécsi Operaház első fuvolistája volt, majd Marburgban és Grazban élt. Sokat koncertezett Európa-szerte  híres, Theodor Böhm által készített és neki ajándékozott fuvoláján. 1845-ben tért haza Pécsre, akkor már csak ritkán lépett a nyilvánosság elé. Utoljára 1853. április 11-én szerepelt a városban kollégájával, Weidinger Imrével együtt.

 

Weidinger Imre Pécsett született 1792-ben. Hároméves korában himlő következtében megvakult, ám nagyszerű zenei érzék fejlődött ki benne. Több hangszeren is játszott, de legkedvesebb hangszere a fagott volt. Európai sikerei nyomán a Brockhaus lexikon a fagott Paganinijének nevezte. Tíz évi távollét után, 1838-ban költözött vissza Pécsre. Hazatérésének napján máris koncertet adott a Hattyú vigadóban. Ezt követően is szívesen muzsikált koncerteken és baráti társaságban.

 

A Papageno oldal Kataliszt blogjában már írtam az emlékoszlopról részletesebben és jóval több képpel, ott adtam meg forrásaimat is.