A pesti Tigris szálló zenei emlékei

Budapest V. Nádor utca 5.

 

Ma is áll a Nádor és a Mérleg utca sarkán az az épület, amelyben egykor a híres Tigris Szálló működött. Fennállása idején jeles muzsikusok is megfordultak falai között.

 

Előde, a Tigris fogadó 1826-ban nyílt meg ugyanitt; az 1838-as árvíz idején megrongálódott épületet Hild József építette át Pest egyik legszebb háromemeletes sarokházává.

Az 1850-es években, Sandmann rajza Rudolf Alt metszete alapján

 

130 szobájával, két nagy ebédlőtermével és földszinti kávéházával az 1840-es évek legfényűzőbb pesti szállodája volt.

A kor hangulatához tartozik, hogy Kossuth a szomszéd házban lakott, s itt, a Tigrisben működött Pesti Hírlapjának szerkesztősége.

Magyar hazafiak arcképével ékesített kávéházában ebben az időben hetenként háromszor Rózsavölgyi Márk tartott „hangászati előadásokat”.

Később is igényes háttérzene szórakoztatta a vendégeket. Az 1850-es évek elején például itt muzsikált a híres cigányprímás, Patikárus Ferkó.

Hangversenyterem hiányában koncerteknek is helyet adott, bár a körülmények nem voltak ideálisak, mert zavaróan behatolt az utcai zaj a terembe. Erről a sajtó említést is tett Hans von Bülow 1853. június 11-i hangversenye kapcsán.  

A koncerten Bülow mestere, Liszt Ferenc műveiből játszott: a korabeli tudósító Meyerbeer A próféta, illetve Donizetti Lucrezia Borgia című operáinak témáira írt fantáziáit említ, s egy még kéziratban levő magyar rapszódiát. 

Bülow úr lélekteli s elragadó tűzzel kezelt játéka mindenik darabban nagy mesterének, Lisztnek előadási modorára emlékeztetett

– summázta a hangversenyt a Budapesti Hírlap tudósítója.

Liszt Ferenc maga is járt az épületben mint hangverseny-látogató. Az 1880-as években ugyanis a kitűnő Dubez Ferenc hárfaművész (akit Wagner is nagyra értékelt és több ízben meghívott bayreuthi zenekarába) volt a szálló bérlője, s az ő idejében is voltak itt hangversenyek.

Az évek folyamán újabb, modernebb szállók épültek Pesten, s a Tigrist a másodosztályúak közé sorolták. 1890-ben be is zárta kapuit. Utolsó híres vendége Gustav Mahler, az Operaház akkori fiatal főzeneigazgatója volt. Az épületet közben gyakran alakították, eredeti nemes vonalait eltorzították, szinte csak a bejárata fölött ma is látható tigris szobor emlékeztet egykori fényes napjaira.

 

Az emlékhelyről kicsit részletesebben és több képpel írtam a Papageno oldal Kataliszt blogjában, ott megadtam a felhasznált forrásokat is.