Lehár Ferenc szülőházának hűlt helye

Komárom (Komarno), Lehár Ferenc park 6.

Szlovákia

 

Miután az utazó Komáromban az Erzsébet hídon átérve tovább sétál a történelmi városközpont felé (a blogger jónéhány évvel ezelőtt így, gyalogosan fedezte fel a történelmi városközpontot), jobb oldalon kellemes parkhoz ér. Ez a Lehár emlékpark, amelyet annak az 1970-es évek végén lebontott házsornak a helyén létesítettek, melyek egyikében született Lehár Ferenc.

 

Ma a nagy operettszerzőre Emil Venkov 1980-ban felavatott, a zeneszerzőt karmesterként ábrázoló szobra emlékeztet, amely pontosan azon a helyen áll, ahol egykor a Lehár–ház kertje volt.

 

Emlékművet vagy emléktáblát Lehár Ferenc édesapja, id. Lehár Ferenc is érdemelne, aki a Monarchia egyik legkitűnőbb katonakarmestere, ma is népszerű indulók zeneszerzője volt; még operettet is írt, amit a komáromi tiszti kaszinóban mutattak be. 

A Papageno oldal Kataliszt blogjában korábban már írtam részletesebben a témáról, érdemes ott elolvasni a családi hagyományt a Lehár család francia eredetéről és annak történetét, hogyan vált muzsikussá id. Lehár Ferenc, hogyan, mikor került Komáromba, s hogyan alapított családot. Itt csak a végét idézem fel:

Idősebb Lehár 31 éves korában Komáromban ismerkedett meg jövendő feleségével. Neubrandt Krisztina egy jómódú gyertyaöntő lánya volt, s négyheti ismeretség után össze is házasodtak. „Mikor anya 1869-ben férjhez ment, alig tudta magát németül kifejezni. Apám viszont akkor még alig beszélte a magyart…” — írta később másik fiuk, Antal.

Lehár Ferenc, a jövendő világhírű operettszerző 1870. április 30-án, hétfő este tíz órakor született itt, a Nádor és Baross utcák sarkán állott házban, s apja után a Ferenc Kristóf nevet kapta. A csecsemőt a helyőrség tábori lelkésze keresztelte meg.

A kis család hamarosan elhagyta Komáromot, mert a családfőt Pozsonyba helyezték. Később is sűrűn vezényelték más-más alakulathoz, így Lehár gyermekkora örökös vándorlásban telt. Fontosabb állomásai Sopron, Károlyváros, Kolozsvár, Budapest, ismét Pozsony, Prága, Bécs, Szarajevo, Brassó és újra Budapest voltak. A kis Lehár a nyári szünetekben azért gyakran visszajárt Komáromba, anyai nagyanyjáékhoz. „Sokat játszottam a Duna partján és a történelmi várfalak alatt…” – emlékezett később. A rengeteg költözködés közben még öt gyermekkel szaporodott a család.

Egykori otthonukat elköltözésük után is Lehár–házként emlegették. Később a házban hosszú ideig a Weis-féle fűszerkereskedés működött. 1940-ben, amikor Lehár Ferenc hetvenéves lett, Komárom városa fehér márványtáblával jelölte meg. Ezt az emléktáblát 1958-ban kétnyelvű szöveggel ellátott emléktáblára cserélték:

V TOMTO DOME SA NARODIL
DŇA 30 ÁPRILA 1870
SVETOZNÁMY HUDOBNỲ SKLADATEL
FRANTIŠEK LEHÁR FERENC
A VILÁGHÍRŰ ZENESZERZŐ
EBBEN A HÁZBAN SZÜLETETT
1870. ÁPRIL. 30. ÁN

 

A szülőház az 1950-es évek végén (Szénássy Zoltán: Lehár, 1995)

 

A jeles emlékhelyet – a környékbeli épületekkel együtt – városrendezési okokból az 1970-es évek végén lebontották. Helyén ekkor létesült a Lehárról elnevezett emlékpark. A zeneszerzőnek emlékkiállítása is van Komáromban, a Zichy–palotában. A város 1986 óta Lehár Zenei Napokat, 1989 óta pedig Lehár énekversenyt rendez.

 

További Lehár Ferenc-emlékhelyek a Zenevándor blogban:

Sopron, Lehár Ferenc utca 5. Itt volt Lehár Ferenc kisgyerek

Bad Ischl (Ausztria), Kreuzplatz 16. Császári színház a császári nyaralóhelyen

Bad Ischl (Ausztria) Szent Miklós-templom: Sisi lányának esküvője és Lehár ravatala

Bad Ischl (Ausztria): Bad Ischl temetője 

Bécs (Ausztria), Hackhofergasse: Schikaneder és Lehár kastélya