2022. március 8., kedd

A vásárhelyi Fekete Sas zenei emlékei

Hódmezővásárhely, Kossuth tér 3. Fekete Sas Szálloda

 

 

Hódmezővásárhely városközpontjának egyik meghatározó épületét, a Fekete Sas Szállodát a XX. század legelején építették eklektikus–neobarokk stílusban, Pártos Gyula tervei szerint. Benne található a megye legimpozánsabb díszterme.


 

A mai épület helyén már a 18. század elején a később „öreg” Sas-nak nevezett földszintes, majd 1830-ban emeletesre bővített kocsma és vendégfogadó állt. A 19. század első felében itt játszottak a városban vendégszereplő színtársulatok. 1827. júniusában Kilényi Dávid Szegeden játszó csapata Vásárhelyen is tartott hat előadást. A társulat tagjaként fellépett Déryné Széppataki Róza, aki nem sokkal korábban Kolozsvárról szerződött sógora színtársulatához. Kolozsvár volt a magyar operajátszás bölcsője  – nagyrészt éppen Dérynének köszönhetően. S mivel Dérynéhez Szentpétery Zsigmond és a vásárhelyi születésű Szerdahelyi József is csatlakozott, itt is tudtak operát játszani.

Mint Emlékezéseiben Déryné írta:

úgy cselekedett Kilényi, hogy fölváltva majd Hódmezővásárhelyt, majd ismét Szegeden játsztunk. Megjártuk Baját, Szabadkát, meg biz én nem tudom ott közelibe még hol voltunk.

Szintén még az öreg Sasban, annak földszinti kávéházában muzsikált a 19. század utolsó éveiben tizenkét tagú bandája élén Czutor Béla (1863-1909).

 

„Béla cigány” a régi Vásárhely zenei életének jellegzetes figurája volt. Muzsikus cigány családba született őstehetség, aki ugyan csak három osztályt járt, de már 15 éves korában helyettesítette prímás apját zenekarának élén. Sikereinek csúcsán divatos üdülőhelyeken, Tátrafüreden, a Margitszigeten, Herkulesfürdőn, Brassóban lépett fel. Dankó Pista dalainak egyik legavatottabb tolmácsolója volt. Dankó — Pósa Lajos versére — nótát is írt zenéjének kiváló interpretálójáról: Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál…  

Ma az épület Zrínyi utcai sarkán portrédomborműves emléktáblája látható, Lantos Györgyi munkája. 


 

Az impozáns emlékjelet Kenéz Heka Etelka, Kenéz Ernő operaénekes özvegye adományozta a városnak 2000-ben - ezt mondja el a hegedű feletti felirat.

A megénekelt sétatér híres fasorának eleje a mai épület keleti oldalánál ma is látható. Maga a "sétatér" még egy magyar nótában szerepel:

 

Vásárhely híres prímásáról utcát is elneveztek a városban, Vetró Lajos Endre literátus földbirtokos pedig Béla cigány címmel könyvet írt róla (megjelent Hódmezővásárhelyen 1909-ben).

A témáról írtam a Papageno oldal Kataliszt blogjában VÁSÁRHELYI SÉTATÉREN BÉLA CIGÁNY MUZSIKÁL címmel.

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése