Karád, Gárdonyi út 2. Gárdonyi Géza Általános Iskola
Karád gazdag néphagyományú település Külső-Somogy területén.
Régi földszintes iskolaépületén még felfedezhetjük klasszicista eredetét. Homlokzatán két emléktáblán Gárdonyi Géza és Kodály Zoltán neve olvasható.
A korábbi, 1924-ben avatott tábla Gárdonyi Gézának állít emléket, aki 1882-ben, tizenkilenc évesen itt kezdte tanítói pályafutását mint karádi segéd-kántortanító. Akkor még Ziegler Gézának hívták. Itt, az iskolaépületben lakott egy szolgálati szobácskában. Később Az én falum című novelláskötetében idézte fel az itt átélt anyagi nyomorúságot, ugyanakkor felejthetetlen képet rajzol benne a környezetről és a falusi emberekről. Később karádi emberekről mintázta Bor című népszínműve hőseit.
A második, 1978 júniusában állított márványtábla Kodály Zoltán emlékét őrzi:
1933 ÉS 1938 KÖZÖTT
TÖBB ALKALOMMAL EBBEN AZ
ISKOLÁBAN GYŰJTÖTT NÉPDALOKAT
KODÁLY ZOLTÁN
A NAGY MAGYAR ZENESZERZŐ ÉS
ZENETUDÓS.
EZEKBŐL A DALOKBÓL
SZÜLETETT MEG — A KÖZSÉG 800 ÉVES
FENNÁLLÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁRA —
HÍRES FÉRFIKARA, A KARÁDI NÓTÁK.
Karád mint völgykatlanban fekvő, elszigetelt falu sokáig megőrizte eredeti parasztkultúráját. Először Dávid Gyula jött ide népzenét gyűjteni 1933 nyarán. Kodály, aki Dávid Gyula tanára volt, a jó eredmény láttán látogatta meg a falut 1934 júniusában. Az iskola egyik tantermében – amelyet ma Kodály teremnek hívnak –, folyt a népdaléneklés.
Hamarosan a karádi tanító úr meglátogatta Kodályt és felkérte, hogy a gyűjtött dalokból állítson össze egy csokrot a falu fennállásának 1934-ben ünnepelt 800. évfordulójára. Így született meg Kodály nevezetes férfikari műve, a Karádi nóták, amellyel halhatatlanná tette a kis falu nevét.
2008-ban az iskola előtt Kodály mellszobrát is felállították.
Később, Kodály ösztönzésére Vikár László, Kertész Gyula és Kerényi György is gyűjtöttek Karádon.
A faluban a népzene mellett nagy hagyományai vannak a néptáncnak és a népi díszítőművészetnek, különösen a hímzésnek. Ezeket nevezte Kanyar József tudós levéltáros Karád három kincsének.
2018-ban a Papageno Kataliszt blogjában hosszabb posztot írtam Karádról A FALU, AMELY GÁRDONYI ÉS KODÁLY EMLÉKÉT IS ŐRZI címmel. Abban részletesebben és több képpel szóltam Kodály itteni napjairól és a híres karádi Rozmaring táncegyüttesről, amely az 1930-as évek második felében még a francia Riviérán is járt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése