Kecskemét, Kossuth tér
Az Öregtemplom vagy Nagytemplom, azaz mai hivatalos nevén a Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye társszékesegyháza Oswald Gáspár tervei alapján épült 1774-1806-ban, későbarokk (copf) stílusban.
Nem ez Kecskemét legrégibb temploma: az „öreg” jelző az alföldi szóhasználatban nagyot, hatalmasat jelent, s ez igaz, mert ez a templom az Alföld legmagasabb épülete. Erkéllyel övezett homlokzati tornyán az ország legnagyobb toronyórái mutatják az idő múlását.
Az épület nemcsak méretei, hanem művészi értékei miatt is jelentős. Az európai stílusjegyek mellett külön kecskeméti jellegzetességekkel is rendelkezik. Ilyen Merész Gyula 1900-ban festett oltárképe, a Barackos Madonna és ilyen az oszlopokon felfutó díszítés: szőlőfürtök, búzakévék, a szószék talapzatán pedig az aranyozott gyümölcscsokor.
 |
| A Barackos Madonna |
A főbejárat felett karzat magasodik, amely két oldalt az oldalhajók fölött körülbelül a templombelső feléig húzódik. Teljes egészét kitölti a templom méreteihez méltó, hatalmas orgona, mely három manuállal, pedálsorral és 48 regiszterrel rendelkezik.
A templomot és annak legnagyobb harangját az egyik legnépszerűbb magyar népies műdal is népszerűsíti. Mintegy száz éve Pósa Lajos szövegére Dankó Pista írta a Búsan szól a kecskeméti öregtemplom nagyharangja című (Megkondult a kecskeméti… szövegkezdettel is ismert) nótát, mely a századforduló körül a Cigányszerelem című népszínműben hangzott fel először.
A templomról korábban már írtam kicsit részletesebben a Papageno oldal Kataliszt blogjában. Elolvashatjuk belőle az orgona rövid történetét és a gyerekkorát Kecskeméten töltött Révay József író, ókor-tudós szép visszaemlékezését, amelyben arról beszél, hogy a harang szava mit jelentett a kecskemétieknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése