Rajka, Szent Márton-templom
Liszt Ferenc őseinek nyomában ismét Rajkán járunk. Mai emlékhelyünk a település központjában álló, Szent Mártonnak szentelt gótikus eredetű templom, mely – a nevét akkor még németesen író – List család életében fontos szerepet töltött be.
A római korban itt húzódott a birodalmat védő limes, és itt állt az egyik őrtorony. E toronyba a 14. században kis kápolnát építettek. A török utolsó Bécs elleni hadjárata idején, 1683-ban a falu távolabb lévő temploma elpusztult, ezért később ezt a kis kápolnát bővítették templommá. Tornya csúcsíves, mérműves ablakai és déli falának falképe is a középkort őrzi. Az oltárok gazdag díszítése, angyalalakjai és a szentek aranyozott szobrai már az érett barokk jegyeit mutatják.
Ennek a templomnak a kórusán tanult ugyanis orgonálni Liszt György Ádám, Liszt Ferenc nagyapja. A dédapa, a feltehetően Alsó-Ausztriából bevándorolt List Sebestyén családjával egy kis bérelt házban élt a közelben. Szegény földnélküli zsellér volt. Hosszú életet élt, 90 éves korában, 1793-ban hunyt el. Valószínűleg itt, a templom körül egykor létezett sírkertben temették el.
Bár egész életében szegény ember volt, gyermekeit taníttatta. A kis List György Ádám tanítója Feldinger Mihály József helyi
iskolamester volt, ő fedezte fel a fiú zenei tehetségét. Mivel a
szegény családban semmilyen hangszer nem volt, tanítója adott kölcsön a
gyereknek használatra egy, a templom tulajdonát képező hegedűt, később orgonára is oktatta itt a templomban.
Feldinger akkor nem tudta, de nem is tudhatta, hogy az átadás pillanatában tulajdonképpen nagy találkozást hozott létre: a List–család először találkozott a zenével
— írta könyvében Békefi Ernő (róla hamarosan még lesz szó).
Feldinger tanító úr meg lehetett elégedve növendékével, mert mint rendkívüli praeceptort (segédtanítót) maga mellett tartotta egészen húszéves koráig, amikor 1774-ben kiállította részére a felszabadítási okiratot. Liszt György Ádám ezzel megpályázhatta Nemesvölgy (ma Edelstal, Ausztria) megüresedett iskolamesteri állását, amelyet el is nyert. Így, a zene által a szegény zsellér fiából értelmiségi lett – bár így is szegény maradt… Új lakóhelyén nősült meg. Második fia volt Liszt Ádám, Liszt Ferenc édesapja.
Velük kapcsolatban érdemes szót ejtenünk névhasználatukról: Ádám kezdte először vezetéknevét magyarosan Liszt-nek írni, s ezt idős korában György nagyapa is átvette tőle.
A templomban a főoltár előtt balra emléktáblát állítottak Liszt Ferenc rajkai őseinek, Békefi Ernő Liszt-kutatónak, valamint a templom egy jeles plébánosának (ő éppen a Liszt-ősök idejében működött):
Békefi Ernő (1894-1972) tanító, helytörténész, Liszt-kutató itt, a templom kriptájában nyugszik.
Veszprém megyei származású volt. 1912-ben szerzett tanítói oklevelet, s egész életében Rajkán működött, rendkívüli tisztelettel övezve. Zeneszeretetét a szülői házból hozta magával: egyenes ági rokonai között ma is sok zenepedagógus és művész van. A község lakosaiból zenekart és énekkart szervezett, s a fellépésekkel felejthetetlen élményekhez juttatta Rajka és a környező települések lakóit. Kutatta faluja múltját, ezzel összefüggésben kiemelten Liszt Ferenc felmenőinek történetét. Csak halála után, 1973-ban jelent meg a Zeneműkiadónál hézagpótló könyve, a Liszt Ferenc származása és családja, amelyben hiteles okmányokra támaszkodva sok, a Liszt-irodalomban korábban elterjedt tévedést, sőt hamisítást helyre tett. Ma utca és a község általános iskolája viseli nevét.
A témáról korábban kicsit részletesebben és jóval több fényképpel már írtam a Papageno Kataliszt blogjában, érdemes azt a posztot is megnézni.
A Liszt-család további emlékhelyei a Zenevándor blogban:
Rajka, Jókai utca 6-8. Liszt Ferenc őseinek otthona
Vác, Avar utca: Alsóvárosi temető: A váci temetőben
Krems an der Donau (Ausztria): Itt született Liszt Ferenc édesanyja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése