2022. március 24., csütörtök

A Wohl-nővérek szalonja

Budapest V. Nádor utca 30.

 

 

A háromemeletes, belsőudvaros klasszicista városi palota a Nádor és a Zoltán utca sarkán áll. Építészetileg is jelentős, hiszen Hild József tervei szerint épült 1855-ben. Akkori tulajdonosa és építtetője után Forinyák-háznak nevezték. 




Itt éltek a Wohl nővérek: Wohl Janka (1846-1901) és Wohl Stefánia (1848-1889). A nagy műveltségű, több nyelven beszélő testvérek a korabeli Pest kulturális életének népszerű alakjai voltak és lakásukon Pest egyik legjelentősebb irodalmi szalonját vezették. Baráti körükbe Liszt Ferenc is beletartozott.

Wohl Janka (Vassárnapi Újság 1889. 44.)

Wohl Stefánia (Vasárnapi Újság 1889. 45.)

 

Justh Zsigmond, maga is a szalon rendszeres vendége, így jellemezte légkörét:

A két nővér kiegészítette egymást, s egyek lettek abban, hogy szalonjukat a maga idején páratlanná tegyék Budapesten. Hány kiváló alakunk vonult át e kis termeken, hány különböző tehetséggel vonzották őket – meleg baráti körükön kívül – a kandallójuk mellé. (…) Arany János már a fiatal leány, Wohl Janka versei, s a gyermek Stefanie virágregéi iránt érdeklődött. (…) Haynald bíbornok érsek, Rosty Pál (Eötvös József geniális, korán elhunyt sógora), Kandó Kálmán (Deák Ferencz legjobb barátja), többen a Kisfaludy-társaság tagjai közül, mint Greguss Ágost, Beőthy Zsolt, Győry Vilmos, Szász Károly, Ballagi, aztán Fraknóy, Hubay Jenő, Zala György, Aggházy Károly, Strobl Alajos, De Gerando Antonia, gr. Vass Ottilia, Berzeviczy Albert, a gróf Wilczekek, szegény Grünwald Béla, Szmrecsányi Miklós és annyian mások szellemi otthonukat náluk találták fel.

A művelt és haladó szellemű nővérek a modernizálódó nőknek szánt újságok szerkesztésével (közülük leghosszabb életű a Magyar Bazár volt 1873-1901 között) és műfordítással foglalkoztak. Lapjaikban gyakran közöltek elbeszéléseket divatos külföldi nőíróktól, de ők maguk is írtak novellákat és verseket.

Janka tehetséges zongoraművésznek indult, de a pályával járó idegi terhelést nem bírta, ezért nem lett hivatásos muzsikus. Úgy került Liszt bűvkörébe, hogy kamaszlányként ott volt 1858. április 11-én a Belvárosi templomban az Esztergomi mise előadásán, amit a zeneszerző maga vezényelt. Az élményről francia nyelvű verset írt, amelyet hamarosan magyarul is több újságban közöltek. Liszt akkor személyesen kereste fel Jankát, hogy köszönetet mondjon. Így ismerkedett meg a családdal s barátsága a nővérekkel haláláig, 1886-ig tartott. Egy időben közel is laktak egymáshoz, hiszen Liszt 1871-1873 között szintén a Nádor utcában élt. Pesti tartózkodásai időszakában, ami általában a kulturális évadhoz alkalmazkodva az őszi-téli, esetleg tavaszi hónapokat jelentette, rendszeresen felkereste a Wohl-szalont; a nővérek akkor harmincas éveikben jártak. Társaságukat annyira szerette, hogy például amikor megfázott és nem hagyhatta el lakását, őket kérte, hogy látogassák meg és folytassák a legutóbb megkezdett beszélgetést. Nemcsak Liszt zongorajátéka csendült fel gyakran Wohléknál, hanem, hogy lejegyezze, életének sok apró részletét is elbeszélte Jankának; jártak együtt képzőművészeti kiállításokra, a nővérek pedig ott voltak Liszt híres matinéin. Liszt alkalmanként kisebb ajándékokkal, egy-egy könyvvel vagy saját kéziratával kedveskedett nekik.

Liszt más muzsikusokat is a Wohl-szalonba vonzott, így például rendszeres látogató volt Zichy Géza, a félkarú zongoraművész, később pedig a fiatal Hubay Jenő. Őt a már nagybeteg Munkácsy Mihály is hallotta itt játszani. 1881. március 3-án Janka és Stefánia fényes estélyt rendezett a Magyarországon tartózkodó Leo Delibes tiszteletére, amelyen Liszt is jelen volt.

A nővérek gyakori látogatója volt feleségével együtt Arany János, akit Janka még csitri korában, Nagykőrösön ismert meg. Jókai Mór is szívesen üldögélt náluk: ő adta ki Janka verseskötetét és büszke volt rá, hogy Janka az első magyar nő, akinek 30 ívnyi költeménye megjelent.

A szalon élete nem meghívott vendégek rangos összejöveteleit, hanem otthonos délutánokat jelentett hetente általában háromszor, amelyek szellemi, művészi élményt nyújtottak és új gondolatokra, elsősorban a női egyenjogúságra irányították a figyelmet.

Liszt halála után Janka megírta róla szóló emlékeit. Elbeszélése megjelent a Pesti Naplóban és a Magyar Salonban, hamarosan pedig külföldön, német, francia és angol nyelven, könyv formájában.

Stefánia halálakor, aki mindössze negyven évet élt és 1898-ban súlyos betegségben hunyt el, elárvult a szalon… Janka az emlékek elől el is költözött innét. Új lakásában is megnyitotta a szalont de már csak rövid időre, mert 1901-ben ő is elhunyt. Ötvenöt éves volt.

Közeli barátja, Zichy Géza, a félkarú zongoraművész ezt írta halálakor:

Stefánia volt a zseniálisabb, Janka az okosabb. Janka koncipiálta és fejtette meg azt a problémát, hogy lehessen vagyon, szépség és rang nélkül számot tenni a társadalom minden rétegében. Estéi mindenki előtt keresettek és kedvesek voltak. Tudott lelkesülni, szeretni, tisztán és önzetlenül azokhoz, akiket szeretett, hű maradni egy életen át. 

Az emlékhelyről már írtam a Papageno Kataliszt blogjában, több képpel. Ott adtam meg a felhasznált forrásokat is.

 

Liszt Ferenc további emlékhelyei a Zenevándor blogban:

Budapest I. Fő utca 11-13. Andrássy Gyula budai palotája

Budapest I. Fő utca 30-32. A Budai Zeneakadémia

Budapest I. Krisztina körút 55. Egyszervolt mesepalota Budán

Budapest I. Országház utca 5. A félkarú zongoraművész budai otthona

Budapest I. Úri utca 43. Liszt Ferenc legjobb barátja

Budapest V. Apáczai Csere János utca 4. Pest első luxusszállodájának zenei emlékei

Budapest V. Báthory utca 24. Az utolsó német színház Pesten

Budapest V. Deák Ferenc utca 1. A pesti "Angol királynő" 

Budapest V. Ferenciek tere 7. Liszt Ferenctől az Illés együttesig: az egykori ferences kolostor

Budapest V. Hold utca 5. Muzsikáló ház a Lipótvárosban 

Budapest V. Irányi utca 1. Itt állt Zeneakadémiánk legelső otthona

Budapest V. Március 15. tér 9. Belvárosi Főplébániatemplom

Budapest V. Nádor utca 23. Liszt első állandó pesti lakása

Dáka, Batthyány kastély: Kastély zenei és történelmi sorsfordulókkal

Fót, Vörösmarty utca 2. Plébániatemplom: Liszt Ferenc Fóton

Győr, Káptalandomb 1. Püspökvár

Győr, Kazinczy utca 20. Győr krónikásának háza

Győr, Liszt Ferenc utca 13. Itt volt Liszt győri hangversenye

Harka, Nyéki utca 2. Liszt és az aranytorkú harkai dalárda

Hosszúpályi, Zichy-kúria

Kalocsa, Szent István út 2-4. Nagyszeminárium. Itt is járt Liszt Ferenc

Kalocsa, Szentháromság tér: Zenei pillanatok a főszékesegyházban

Kalocsa, Szentháromság tér 1. Érseki palota: Liszt és a kalocsai érsek

Kőszeg, Schneller István utca 2-4. A kőszegi Bálház zenei emlékei

Mecseknádasd, Liszt utca 75. Itt született Liszt első magyar darabja

Mohács, Szepessy tér 6. Liszt pihenője

Pécs, Király utca 15. Hangversenyek a Hattyú-házban

Pécs, Mária utca 2. Egy színház hűlt helye

Sopron Fő tér 8. Storno-ház. Járt itt Mátyás király és Liszt Ferenc

Sopron, Petőfi tér 3. Liszt a pódiumon, Petőfi a nézőtéren

Sopronhorpács, Fő utca 2. Széchényi-kastély

Székesfehérvár, Városház tér 5. Liszt a fehérvári püspöknél

Tetétlen, Liszt Ferenc utca 2. Liszt házikója

Tetétlen, Liszt Ferenc utca 6. Zichy-kastély: A félkarú zongoraművész kastélya

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése