Pápa, Fő tér 1. Esterházy-kastély
Magyarország egyik legszebb és legegyedibb élményt nyújtó, múzeumként látogatható főúri kastélya, amelyben igazán fantáziadús és látványos idegenvezetés fogadja a látogatót.
Az épület történetéről érdemes elmondani, hogy a korábban itt állott végvár helyére épült, részben annak alapfalai felhasználásával. Az építkezést az 1740-es években Esterházy Ferenc (1683-1754) tárnokmester kezdte Franz Anton Pilgram tervei alapján. Később fia, Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspök folytatta Fellner Jakab, majd Grossmann József szakmai irányításával, melynek eredményeként 1784-re alakult ki a mai barokk várkastély.
Az U alakú, egyemeletes épület a versailles-i palota nyomán elterjedt francia kastélytípus képviselője. Barokk pompájú, kőkorláttal és stukkós mennyezettel díszített lépcsőházát gyakran hasonlítják a pozsonyi Nyáry-palota híres lépcsőházához. A díszterem vagy Nádor-terem az emeleten található. Itt van a Pápa városát az 1700-as évek közepén ábrázoló nagy festmény. A kastély csodálatos architektúrájú tere a kápolna, dísze Joseph Ignaz Mildorfer Krisztus mennybemenetelét ábrázoló festménye.
Képek helyett érdemes ezt a videót megnézni, benne minden híres termét láthatjuk:
A kastélynak (előd épületét is beleértve) rendkívül érdekes zenei vonatkozásai is vannak, amelyek máig nem váltak igazán köztudottá.
A régi végvár idejében, 1535 után Pápa földesura Török Bálint lett. Bár többnyire Szigetváron tartotta udvarát, tartózkodott Pápán is. Őt szolgálva többször is megfordult itt Tinódi Sebestyén.
A mostani, akkor még valószínűleg nem teljesen kész kastélyban gyakran tartózkodott élete utolsó éveiben Esterházy Ferenc (1715–1785) kancellár, az építtető Esterházy Ferenc tárnokmester másik fia, Eszterházy Károly egri püspök testvére.
Ferenc gróf fiatal korában a bécsi társasági élet egyik kedvence volt. A császár is nagyon kedvelte az életvidám fiatalembert, akire a hölgyek a Quin-quin becenevet ragasztották. A bécsi pletyka úgy tudta, hogy egy évszázaddal később Hugo von Hofmannsthal róla mintázta Octavian alakját Richard Strauss számára írt opera-librettójában, A Rózsalovagban. A franciás becenév, amely kedves csirkefogót, selymát jelent, többször el is hangzik az operában.
Richard Strauss Rózsalovagjának modellje, Esterházy Ferenc
Esterházy Ferencnek van még egy érdekes zenei vonatkozása. Szabadkőművesként a bécsi "Három kánon" páholy tagja volt. 1785-ben bekövetkezett halálakor Mozart, aki maga is szabadkőműves volt, az ő – és egy másik akkoriban elhunyt páholytag – emlékezetére komponálta Szabadkőműves gyászzene (K 477=479a) című zenekari darabját.
És még egy érdekes, ráadásul közvetlenül a kastély épületéhez kötődő zenei vonatkozás, amit sajnos a kastély idegenvezetői sem tudnak, pedig ki lehetne ezzel is egészíteni az amúgy igazán attraktív és nagy élményt nyújtó múzeumlátogatást:
1846 nyarán tíz napon át vendégeskedett a kastélyban Otto Nicolai (1810-1849). A harmincas évei közepén járó német zeneszerző akkoriban Bécsben élt, a Kärntnertor Színház karmestere és császári udvari karnagy is volt (ő alapította a a világhírű Bécsi Filharmonikusok elődét.)
Otto Nicolai (Wikipedia)
Színházi nyári szünetét vígoperája, A windsori víg nők komponálásával töltötte. Egy növendéke révén került Pápára, tíz napot töltött a kastélyban gróf Esterházy Károly vendégeként, s itt fejezte be híressé vált operája 1. felvonását.
2015 óta a kastély felújítva, teljes pompájával fogadja a látogatókat, akik egészen egyedi, élő tárlatvezetéssel (benne madrigáléneklés, barokk tánc, lantjáték, marionett, korabeli nyelvezetű köszöntők és társalgás...) járhatják végig az egykori arisztokrata lakosztályokat, beleértve a kápolnát és az ősök arcképcsarnokát. Még teljesebb lehetne az élmény, ha az itt tárgyalt zenei vonatkozásokat is valamilyen módon beépítenék. Sőt, hosszabb távon koncertek vagy más rendezvények alapjául is szolgálhatnának!
Az emlékhelyet korábban, részletesebben és több képpel megírtam a Papageno Kataliszt blogjában, ott adtam meg forrásaimat is.
.jpg)
