Bartókné Pásztory Ditta utolsó otthona

 Budapest XII. Krisztina körút 17.



 


1947-től 1982-ben bekövetkezett haláláig ennek a háznak egy lakásában élt Bartók Béláné Pásztory Ditta (1903. október 31. Rimaszombat  – 1982. november 21. Budapest).
 

Húsz éves zeneakadémiai hallgató volt, amikor feleségül ment a nála két évtizeddel idősebb Bartók Bélához. Egy fiuk született, Péter.

A házaspár a terjedő fasizmus elől az Egyesült Államokba emigrált. Bartók ott hunyt el 1945. szeptember 26-án. Felesége úgy döntött, elsősorban édesanyja miatt, hogy hazatelepül Magyarországra. Eleinte öccsénél lakott, majd Miskolcra költözött nagynénjéhez. Ott kezdett el újra gyakorolni Bartók bombázásokat átvészelt zongoráján.

Gink Károly csodálatos portréja, 1960 (homegaleria.net)

Ekkor indult el második művészi korszaka, amikor a bartóki hagyományokat továbbadta kortársainak. Negyedszázadnyi kihagyás után, 1964. november 28-án lépett újra magyar hangversenydobogóra. A következő, nem egészen két évtizedben, túl hatvanadik évén számos európai nagyvárosban is koncertezett és hanglemezfelvételeket készített.

Ekkoriban már ebben a házban élt, a régi otthonukból megőrzött, még Bartók által gyűjtött csiki és gyergyói népi tárgyakkal körülvéve. Lakásában két zongora állt, az egyik Bartóké volt.

Ezen a rendkívül érdekes képen valamennyire látható Ditta asszony egyik szobája. Vendége Kálmán Vera, Kálmán Imre özvegye volt. Érdekes találkozás lehetett...

Ország Világ 1965. 18.

Pásztory Ditta 1982. november 21-én agyvérzés következtében hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. 1988. július 7. óta Bartók hamvai is mellette pihennek.

Ditta asszony végrendelkezése alapján 1984 óta március 25-én, Bartók születésnapján adják át a Bartók Béla – Pásztory Ditta-díjat.

Egykori lakóházán születésének centenáriumán, 2003. október 31-én helyeztek el emléktáblát.

Avatásán Batta András zenetudós méltatta személyiségét és művészetét:

Erős volt a hite, ezért tudta tovább vinni, újra elrendezni az életét, amikor hazatért – mert bizonyos volt felőle: férje is hazatért volna. 

...

Művész volt maga is, de munkásságát férje emlékének szentelte. Csodálatos szerénységgel és lelkiismeretességgel teljesítette küldetését, emberi és művészi feladatát, amire a nagy név kötelezte.

 

További Bartókné Pásztory Ditta-emlékhely a Zenevándor blogban:

Budapest I. Szilágyi Dezső tér 4. Bartók otthona 1922-1928

Frissítés: Az emlékhely történetét később a Papageno Kataliszt blogjában is megírtam.

Források:

Népszabadság 2003. december 6.
Hegyvidék 2003. november 19.

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2002-ben készítettem

Bartók otthona 1922-1928

Budapest I. Szilágyi Dezső tér 4.

A homlokzatán színes mozaik–berakással díszített bérház 1912-ben épült Kopeczek György tervei alapján. ITT részletesebben olvashatunk az épület történetéről és több képet láthatunk.

A fodrászat feletti három ablak tartozott Bartók lakásához

1922 és 1928 között az egyik félemeleti lakásban lakott Bartók Béla.

Első feleségével, Ziegler Mártával és kisfiával, Bélával költözött ide. Ezt megelőzően a Gellérthegyen laktak szívességből Lukács József bankár azóta elpusztult házában, de már nagyon szerettek volna önállóak lenni. Ebben a lakásban korábban Ziegler Márta családja élt: édesanyja, húga és annak férje. Ők Pozsonyba távoztak, így megürült a lakás, és Bartókék beköltözhettek. Félemeleten lévén az egyébként megfelelő nagyságú - négyszobás -  lakás két udvari szobája teljesen sötét volt. Ugyanakkor a ház az akkori időkben nagyon modernnek számított: kaputelefonnal, telefonhírmondóval volt felszerelve.

Bartókot zavarta a négyemeletes bérház zaja, ezért szinte beköltözésüktől új lakást kezdtek keresni, ám még jó fél évtizedig maradni volt kénytelen.

Nem sokkal beköltözésük után, 1923 nyarán Bartók és Ziegler Márta elváltak. Bartók feleségül vette a zeneakadémiai növendékeként megismert, alig húsz éves Pásztory Dittát. Kisfiuk, Péter 1924 nyarán született. (Márta hamarosan Szekszárdra költözött, ahol ő is új családot alapított.)

Bartók és Ditta

A Szilágyi Dezső téren leélt évek alatt írta Bartók a II. hegedű-zongora szonátát, a Táncszvitet. Itt készült A csodálatos mandarin hangszerelése, itt született a Falun ciklus, a Zongoraszonáta, a Szabadban sorozat, az I. zongoraverseny és a III. vonósnégyes. Az európai politikai helyzet enyhülésével Bartók zongoraművészi pályája is nagy lendületet kapott, illetve művei közül is többet külföldön mutattak be. Ebben az időszakban járt először az Egyesült Államokban is.

1928 júniusában a család a Szilágyi Dezső térről költözött el egy sokkal nyugalmasabb környéken lévő kétlakásos családi házba, a II. kerületi Kavics utcába.

A ház homlokzatán 1950-ben helyeztek el emléktáblát:

EBBEN A HÁZBAN LAKOTT

BARTÓK BÉLA

A NAGY MAGYAR ZENESZERZŐ

ÉS NÉPZENETUDÓS

1922-TŐL 1928-IG

EZT AZ EMLÉKTÁBLÁT

HALÁLÁNAK 5. ÉVFORDULÓJA

ALKALMÁVAL HELYEZTETTE EL

A MAGYAR NÉP

BUDAPEST 1950. SZEPTEMBER 25.

 

További Bartókné Pásztory Ditta-emlékhely a Zenevándor blogban:

Budapest XII. Krisztina körút 17. Bartókné Pásztory Ditta utolsó otthona

Források:

fj. Bartók Béla: Apám életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1981
ifj. Bartók Béla: Bartók Béla műhelyében. Bp. Szépirodalmi Kiadó, 1981
Bónis Ferenc: Bartók Béla élete képekben és dokumentumokban. Bp. Zeneműkiadó, 1980
Bónis Ferenc: Élet-képek. Bp. Balassi, 2006
falanszter.blog.hu

A "Kataliszt" jelzésű fényképeket 2008-ban készítettem