Budapest I. Krisztina tér: Krisztinavárosi plébániatemplom
A város egyetlen copf stílusú temploma 1795-1797 között épült Hikisch Kristóf tervei alapján. Jelenlegi eklektikus homlokzatát és díszes toronysisakját 1883-ban történt átalakítása során kapta. Szentélyét 1940-ben bravúros műszaki művelettel hátrébb tolták és kereszthajót építettek közbe.
Foto: Akela (wikipedia)
A templom történelmi nevezetessége, hogy 1836-ban itt volt Széchenyi István és Seilern Crescentia esküvője.
Közös emléktábla örökíti meg Semmelweis Ignác 1857-es esküvőjét és Liszt Ferenc 1865-ös látogatását.
Az emléktábla szövege nem teljesen pontos. A korabeli napilapok szerint Liszt a plébánián tett rövid látogatást, ott énekelt a Budai Dalárda, nem a templomban; kétséges az is, hogy Liszt vezényelte volna őket. Az viszont igaz, hogy a templomot is megnézte. Lapozzunk bele a Fővárosi Lapok 1865. szeptember 13-i számába:
Liszt Ferenc szombaton délután fél négykor csakugyan Budára érkezett, s a krisztina-városi lelkészlakba ment, hol ft. [főtisztelendő] Funk Károly plebános úr nagy szívességgel fogadá, s az érdekes templomot is, hol egy híres kegyelemkép s Paolai Szent Ferenc képe is látható, megmutogatá. Visszatérve, a plebánia-lak udvarában a jeles budai dalárda a nagy zenész "harci dalait" éneklé. A dalárda elnöke, Nagy Ágoston úr is jelen volt, valamint Haynald érsek is, ki köszönetét fejezte ki e kellemetes meglepetés fölött.
Hogy mik lehettek Liszt "harci dalai"? Valószínűleg olyan darabok, mint például a Vor der Schlacht (Csata előtt) című férfikara és társai.
A 20. században a templom azzal írta be nevét a magyar zenei előadóművészet történetébe, hogy hajdani kántora, Bodrogi Lajos volt a tízéves Ferencsik János első komoly zenetanára és atyai segítője.
Nem sajnálta a fáradságot és megtanított Rischbieter könyve alapján a klasszikus összhangzattanra. Ennek a tanításnak köszönhettem, hogy amikor még csak alig-alig ismertem a billentyűs hangszert, már tudtam az összhangzattant. Később megengedte, hogy miséken, esküvőkön, gyászmiséken és hasonló alkalmakkor orgonáljak. [...] Ezt feltétlenül neki köszönhetem, akárcsak első nyilvános fellépésemet. Valahol megvan még a plakátja, [...] ott áll rajta, hogy "Az orgonánál Ferencsik János III. oszt. gimn. tanuló". (Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal. Zeneműkiadó, 1984)
1956-ban és utána rendszeresen orgonált a templomban Czigány György.
1972 és 1985 között itt működött a Credo, az egyik első hazai templomi beatzenekar.
.png)
_002.jpg)
.jpg)