Mosonmagyaróvár, Szent István király út 123.
A
18. századi eredetű házban született 1873. október 9-én FLESCH KÁROLY
hegedűművész. Abban az időben ez a városrész Moson néven önálló
település volt.
 |
| A szülőház ma |
 |
| A szülőház az udvar felől |
A Flesch család sziléziai származású. Az apa, Flesch Salamon orvos volt, felesége, Klein Johanna
pedig egy győri bútorkereskedő leánya. Saját házuk nem lévén, bérelt
lakásban éltek. Itt látta meg a napvilágot Flesch Károly, a hat gyermek
közül ötödikként.
 |
| Az édesapa |
 |
| Az édesanya |
Atyám
gyakorló orvosként az ott állomásozó kis garnizon ezredorvosa is volt.
[...] Szegény embert soha nem engedett útjára alamizsna nélkül; a
rászorultakat ingyesen kezelte. Orvosi hivatását sokkal inkább
missziónak tekintette, mintsem a pénzszerzés eszközének. Krédója a munka
volt. [...] Anyámat egészen más fából faragták. Nemes vonású, rendkívül
temperamentumos, energikus teremtés volt és nagyon hirtelen haragú
tudott lenni...
- írta szüleiről Flesch Károly. Mint az Egy hegedűs visszaemlékezéseiben
olvasható, a kis Károlyt azért hegedülni taníttatták, mert három
idősebb testvére zongorázott és neki már nem jutott gyakorlási idő a
családi zongorán... Elmondása szerint első hegedűtanára egy szíjgyártó
mester volt, aki a templomban szokott hegedülni, majd az "oktatást" a
helyi tűzoltózenekar karmestere folytatta; őket követte a mosoni
iskolamester, gimnáziumba kerülése után pedig Kern Károly óraadó karnagy.
A kezdeteket így summázta visszaemlékezéseiben:
Az
oktatás alacsony színvonaláról, amelyet tíz éves koromig élveztem, ma
már aligha lehet fogalma az embernek. Mivel a Schön-féle gyakorlatok
másodhegedű-kíséretre íródtak, tanítóm mindenkor együtt játszott velem,
ezáltal sohasem volt megállapítható, hogy kettőnk közül voltaképpen ki
nem játszik tisztán. Naponta egy órát kellett hegedülnöm, és a
gyakorlásnál kínosan ügyeltek arra, hogy egy perccel sem hagyjam abba
korábban. Ez az elviselhetetlen kényszer csakhamar heves ellenállást
ébresztett bennem, amely oda vezetett, hogy a gyakorlatokat minden
eszközzel szabotáljam.
Flesch
különleges adottságai még ezeket a megpróbáltatásokat is túlélték. Tíz
éves korában, 1883. december 31-én, a Mosoni Társaskör szilveszteri
bálján a Fehér Ló fogadóban került sor első nyilvános fellépésére,
melyre fél évszázad múltán úgy emlékezett, mint zenei pályája kezdetére.
Tíz
éves korától zenei tanulmányait Bécsben folytatta és 1904-ben a párizsi
Conservatoire-on fejezte be. Koncertező hegedűművészként - szólistaként
és kamarazenészként egyaránt - világhírre tett szert. Mellette
pedagógusként is kiemelkedő tevékenységet folytatott. Volt az
amszterdami konzervatórium, a berlini zeneakadémia és a philadelphiai
Curtis Institut professzora. Legjelentősebb zenepedagógiai művét, A hegedűjáték művészete
című kétkötetes munkát az 1920-as években írta. Számos kiváló
tanítványa volt, a legismertebb név talán Henryk Szeryng. Élete utolsó
időszakát rendkívüli módon megkeserítette az erősödő antiszemitizmus.
1943-ban - sok nehézség után - az ő és családja személyes sorsa
rendeződni látszott: a luzerni konzervatórium tanára lett, ám a
következő évben szívrohamban elhunyt.
Tanulmányai
idején a szünidőket a szülői házban töltötte. Gyerekkorától vakmerő
úszó volt, ám egy alkalommal csaknem belefulladt a Dunába... Hatalmas
sikerű bécsi debütálása után hamarosan, 1895 decemberében két
hangversenyt is adott itthon: az elsőt Magyaróvárnak, a másodikat
Mosonnak ajánlva. Pályája során több hangversenyen szerepelt Győrben is:
egyik fivére, Emil ott volt gyógyszerész, maga is kitűnő zongorista,
így ő kísérte. Édesapja 1907-ben bekövetkezett haláláig később is gyakran időzött a családi otthonban.
Szülővárosa hamar elfelejtette a művészt, haláláról is csak kis hírt közöltek... Emlékének felelevenítésében az első lépést Csiszár Péter
tette, aki 1978-ban a Műhely című megyei kiadványban tanulmányt
publikált róla. 1983-ban a szülőházat emléktáblával jelölték meg, mely Rieger Tibor alkotása.
Felirata:
EBBEN A HÁZBAN SZÜLETETT
FLESCH KÁROLY
1873-1944
VILÁGHÍRŰ HEGEDŰMŰVÉSZ
ÉS ZENEPEDAGÓGUS.
SZÜLETÉSÉNEK 110. ÉVFORDULÓJÁRA
ELHELYEZTE A VÁROS TISZTELGŐ
KÖZÖNSÉGE
1983. okt. 9.
1985-ben a Fejős Józsefné Zenei Alapítvány elindította a Flesch Károly Nemzetközi Hegedűversenyt - a zenei seregszemle máig él, bár az eredeti két éves ciklusokat nem sikerült tartani.
1994-ben Flesch Károlyról nevezték el a városi művelődési házat. Az avató ünnepségen jelen volt Flesch Károly fia és Ida Haendel
hegedűművész, egykori Flesch-növendék, aki hatalmas sikerű
hangversenyen eljátszotta Brahms hegedűversenyét. Ekkor került sor
Flesch Károly és felesége hamvainak újratemetésére az Izraelita temetőben levő családi sírboltba.
Frissítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno Kataliszt blogjában is.
Források:
Flesch,
Carl: A mosoni szülői házban 1873-1883. (Ford. Dömötör Tibor) =
Mosonmagyaróvári antológia II. rész. Mosonmagyaróvár, 1986. december
/Mosonmagyaróvári Helytörténeti Füzetek V./
Csiszár Péter: Flesch Károly: egy világhírű hegedűművész. = Uo.
Moldoványi
Géza: Flesch Károly (1873-1944) életútja és a róla elnevezett
nemzetközi hegedűverseny története. = Moson Megyei Műhely 2003. 1.
www.carl-flesch.de
A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2012-ben készítettem
Az archív fényképek forrása: carl-flesch.de
