A budapesti Astoria és elődei

Budapest V. Kossuth Lajos utca 19.

Astoria szálló (Danubius Hotel Astoria City Center)

 

A főváros egyik legfrekventáltabb pontja a Múzeum körút és a Kossuth Lajos utca találkozásánál álló Astoria szálló. 

 

Az Astoria ma - forrás: danubiushotels.com

Ma már nehezen hihető, hogy valaha ez külváros volt, amit a Múzeum körút régi neve, az Országút is illusztrál. Még 1838-ban is bőven annak számított, amikor a szemben lévő sarkon közadakozásból sikerült végre felépíteni a város első magyar nyelven játszó színházát – ez volt a Pesti Magyar Színház, amit két év múlva már Nemzeti Színháznak hívtak.

Az Astoria felépültéig, a 20. század elejéig helyén a Zrínyi fogadó és kávéház működött – 1856-ig egy egyemeletes, sarokerkélyes épület, majd annak lebontása után egy nagyobb, konszolidáltabb bérház földszintjén. Mindkét régi épületnek, és utóduknak, a mai Astoriának erős köze volt, van a zenéhez. Erről részletesen meséltem a Papageno Kataliszt blogjában. Itt hosszú posztomnak csak vázlatát adom, és akit a részletek is érdekelnek, kattintson ide, A hírhedt Zrínyi kávéháztól az elegáns szállóig címre.

Valóban, az első Zrínyi kávéház inkább hírhedt helynek volt mondható. 1818 körül ott muzsikált zenekarával CSERMÁK ANTAL, az 1820-as évek közepén pedig a már beteg BIHARI JÁNOS; mindketten a magyar verbunkos kiváló képviselői. Hogy mi volt a végzetük, a posztból kiderül.

 

1856-ban a rosszhírű épületet lebontották, helyére háromemeletes lakóház épült, amelynek földszintjén újra megnyílt a Zrínyiről elnevezett kávéház.

 

Az új Zrínyi-kávéház biliárdterme – fotó: Új Idők 1942/7

 

Ettől kezdve a kávéház, a ház és az egész környék sokkal kulturáltabb hely lett. Olyannyira, hogy jeles lakók is beköltöztek, köztük a kor híres operaénekesnője, HOLLÓSY KORNÉLIA.

 

 

Kovács Mihály: Hollósy Kornélia 1862-ben – forrás: wikimedia.org

 

Kényelmes lehetett számára, hogy szemben volt a Nemzeti Színház (akkoriban, minthogy egyetlen magyar színház volt Pesten, az operákat is ott játszották). Az énekesnő akkor már férjes asszony és anya volt, de a pályát még nem hagyta abba. Éppen itteni lakásából indult legutolsó előadására, amikor Melindát énekelte Erkel Bánk bánjában. Hogy mi történt azon a megható estén, megírtam a Papageno blogjában, s ott meséltem Hollósy Kornélia városszerte híres szalonjáról is. 

 

1910-ben ezt a Zrínyi-házat is lebontották. Helyén épült fel 1912 és 1914 között Ágoston Emil és Hikisch Artúr tervei szerint az Astoria Szálloda, amely belső architektúrájában, berendezéseiben és művészi tárgyaiban francia ihletettségű. Falai sok mindent láttak, mivel a 19. század első felében még külvárosnak számító környék erre az időre a város központjává vált.

Az 1950-es évektől a szálloda bárja jeles színhelye lett Budapest jazztörténetének (erről szintén szóltam az említett Papageno-s posztban), s fontos szerepet játszott a zenei ismeretterjesztésben mint a legendás Ki nyer ma – játék és muzsika 10 percben című rádióműsor állandó helyszíne is.

Művészkávéház a császári nyaralóhelyen

Bad Ischl: Café Ramsauer

Kaiser Franz Josef Strasse 8.

Ausztria, Oberösterreich

 

 

Ausztria működő kávéházai közül a császári nyaralóhely, Bad Ischl központjában fekvő Ramsauer a legkorábbi alapítású, 1826-ban nyílt meg.

A kávéház belső tere (www.cafe-ramsauer.at

 

Színházhoz való közelségének hála, a császári idők óta a Ramsauerba jártak az itt nyaraló művészek és más prominens személyiségek, míg a vetélytárs Zauner elsősorban az arisztokrácia kávéháza volt.

A Ramsauer máig őrzi és ápolja a nagy muzsikusok emlékét. S hogy hogyan? Ezt a Papageno Kataliszt blogjában mutattam meg A KÁVÉHÁZ, AHOL STRAUSS, KÁLMÁN ÉS LEHÁR IS TÖRZSVENDÉG VOLT című posztban, sok saját készítésű fényképpel. Közülük egy előlegnek:

Johann Strauss törzsasztala

 

A pesti "Angol királynő"

 Budapest V. Deák Ferenc utca 1.

A mai Deák Ferenc utca 1. — Türr István utca 8. — Apáczai Csere János utca 9. számú épületek által határolt területhez a magyar vendéglátás történetének két kiemelkedő intézménye kötődik.

Az Apáczai Csere János utca felől ma így látja a helyet a Street wiev

Közülük időben az első a Kemnitzer, vagy másik nevén Márványos kávéház, mely Kemnitzer János szerencsejátékból meggazdagodott tímármester 1792-ben épült kétemeletes monumentális lakóháza földszintjén működött. Korabeli leírások szerint nem akadt párja Európában.

Wasquez rajza, 1836 (balra a Redout, az első Vigadó látszik)

Gróf Hoffmannsegg így számolt be tapasztalatairól:

... már az előszoba, mindjárt a bemenetelnél pompás! Egy kis négyszögű terem ez, hossza-szélessége 15 lépés lehet, négy bolthajtással, melyek a terem közepére állított négy oszlopon nyugszanak. Úgy az oszlopok mint a falak és boltozat márványból vagy márványt utánzó gipszből vannak. A négy bolthajtásról négy új divatú kristálygyertyatartó függ. ... Egy gazdag díszítésű kályha harmonikusan egyezik meg egy hasonló nagyságú faliórával ... Az egyik oldalban van a büffé, ahol, mivel a négyszög oldalát áttörték, láthatja az ember, hogy miképp sütnek-főznek. Emellett egy fülkében ül egy választékosan öltözött fiatal hölgy, kedves kis íróasztal van előtte és beszedi a pénzt.

Tehát már a látványkonyhát is feltalálták 😏 Sőt, biliárdtermei közül az egyiket a nemdohányzóknak tartották fenn, úgyhogy mai szemmel is egészen korszerűnek lehetett mondani.

A Kemnitzerben működött az irodalmi törzsasztalok őse: Kármán József itt gyűjtötte maga köré az írókat és itt korrigálta a szerkesztésében megjelenő Uránia folyóirat kéziratait. Járt ide Kisfaludy Károly és Déryné Széppataki Róza is.

Az 1838-as nagy pesti árvíz, amely itt törte át a töltést, teljesen elárasztotta és tönkretette a kávéházat. Bérlője, Bartl János az épületet, erős alapfalainak felhasználásával, szállodaként újította meg. 1839-ben már meg is nyílt, s az akkoriban megkoronázott Viktóriáról nevezték el Angol Királynő, illetve eredetileg Angol királyné szállodának.

1845-ben, már Angol Királynő-ként, Alt Rudolf metszetén

Az új szálloda is európai hírességgé vált vörösmárvány lépcsőivel, fehér, aranyozott oszlopaival és mahagónifával borított falaival. 1849-ben azonban ismét nagy csapás érte: Hentzi generális bosszúból rommá lövette az egész dunaparti szállodasorral és az első Vigadóval együtt. Hamvaiból hamarosan ismét újjászületett: 1850-ben Hild József építette újjá, s ismét régi fényében működött.

Ilyen volt az átépítés után: Alt Rudolf metszete, 1852

Bútorait angol mesterek készítették, a Thonet–cég itt helyezte el Magyarországon korábban ismeretlen, jellegzetes hajlított bútorait. "Fejedelmek lakóhelyének" nevezték, mert — az első emeleti előcsarnok falában elhelyezett emléktáblák szerint — lakott benne királynő, császár, sah, cár, trónörökös. A magyar történelemben azáltal vált legendás hellyé, hogy tizenöt éven át, majdnem haláláig itt élt Deák Ferenc, s itt tárgyalt a kiegyezés előkészítése idején a bécsi udvar megbízottaival.

A szálloda vendégei között híres muzsikusok is voltak.

Itt szállt meg Hector Berlioz, amikor 1846 januárjában Magyarországon járt, s Rákóczi indulójával örökre beírta magát a magyarok szívébe.

Itt lakott 1846-os, második pesti látogatásakor Liszt Ferenc. Hajóval érkezett Bécsből április 29-én, s a kikötőből sokezer főnyi tömeg kísérte az Angol Királynőbe. Este Erkel Ferenc vezetésével a Nemzeti Színház muzsikusai szerenáddal köszöntötték a szálloda előtt. Második hangversenye után, amikor Schodelné Klein Róza, a Nemzeti Színház kiváló operaénekesnője ebédet adott Liszt tiszteletére, Liszt estefelé meghívta a társaságot szállodájába, ahol még csárdásokat is zongorázott, hogy a jelenlévők táncolhassanak. Tetszett neki az itteni, Farkas Jancsi vezette cigányzenekar játéka, akiknek tiszteletjegyet biztosított koncertjére. 1857-ben, amikor Esztergomi miséjének bemutatójára érkezett Pestre, szintén az Angol Királynőben szállt meg. 1870 karácsony tájékán újra járt itt, Deák Ferencet látogatta meg. Találkozása a nagy államférfival jelentősen hozzájárult, hogy hamarosan egészen szorossá fűzze kötelékeit Pesttel és létrejöhessen a magyar zeneakadémia.

Richard Wagner is volt a szálloda vendége 1863 júliusában, első pesti látogatásakor.

Adelina Patti, a világhírű olasz koloratúrszoprán pesti vendégszereplésekor kíséretével együtt majdnem egy egész emeletet elfoglalt. A korabeli sajtó szerint a szép énekesnő kristálytiszta hangja és mesés gyémántjai elkápráztatták Pestet, s féltékeny férje sem akadályozhatta meg, hogy virágözönnel árasszák el fényűző lakosztályát.

Az Angol Királynő az 1900-as évek elejétől kezdte elveszíteni népszerűségét, amikor az eléje épített luxushotelek sora elvette Dunára nyíló panorámáját és felülmúlta kényelmét. 1916-ban megszűnt; épületét, amelyben ezután a Pénzintézeti Központ működött, az 1940-es években lebontották. A ma helyén álló épület Deák Ferenc utcai oldalán 2003-ban emléktáblát állítottak. Domborműve Fekete Tamás munkája.

ITT ÁLLT AZ ANGOL KIRÁLYNŐ SZÁLLODA, 

AMELYNEK TÖBB MINT HÚSZ ÉVEN ÁT LAKÓJA VOLT

DEÁK FERENC

AZ ELSŐ FELELŐS MAGYAR KORMÁNY

IGAZSÁGÜGY-MINISZTERE

A KIEGYEZÉS SZELLEMI ATYJA

 

Források:

Rokken Ferenc: A hajdani Angol királyné-szálloda és az első dunaparti sétány. = Tanulmányok Budapest múltjából 1. Bp. Székesfőváros, 1932
Konrádyné Gálos Magda: Pest–budai szállók emlékeiből 2. = Budapest 1974. 9.
Gundel Imre – Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1979
Prahács Margit: A Zeneművészeti Főiskola Liszt hagyatéka. = Zenetudományi tanulmányok VII. Bp. Akadémiai Kiadó, 1959
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve. Bp. Akadémiai Kiadó, 1958
Adalékok a Lipótváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városszépítő Egyesület, 1988
Angol Királynő szálló. = egykor.hu
Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp. Zeneműkiadó, 1986

Itt hallgatta Bihari Jánost Berzsenyi Dániel

 Budapest V. Fehér Hajó utca 2.

A mai Fehér Hajó (gyakran írják Fehérhajó-nak is) utca 2., illetve részben a Bécsi utca 1. számú épületek helyén állt 1696-tól az emeletes Fehér Hajó vendégfogadó.

A hely ma a Street wiev-ben

Kapualjából nyílt a Paradicsom Kávéház, ami az 1800-as évek első felében a fiatal értelmiség, az írók, költők, jurátusok találkozóhelyévé vált. Kedvelt helye volt a  görög kereskedőknek is, mert az épület elől indult a Brassó–Bukarest gyorskocsijárat. A görög szabadságharc kitörése (1821) után több rokonszenv-tüntetés zajlott itt, és leírások szerint a kávéház falait görög jelvények és egy csatakép díszítették.

Bihari János

A kávéháznak a biliárd mellett rendkívüli vonzereje volt Bihari János és cigányzenekarának játéka. Bihari 1801-ben vagy 1802-ben érkezett Pestre öttagú bandájával. A  Paradicsom Kávéház mellett a Beleznay kertben (a mai Rákóczi út 7–9. helyén) is játszott, és egycsapásra meghódította a közönséget.
Amikor Berzsenyi Dániel niklai magányából 1810 március végén felruccant Pestre, három barátja, Szemere Pál, Vitkovics Mihály és Kölcsey Ferenc társaságában betért a Paradicsom kávéházba. A jelenetről Szemere Pál referált levélben Kazinczynak. Szemere nem túlzottan rajongott a verbunkosért, Berzsenyi viszont még rá várakozó barátairól is megfeledkezett, annyira lenyűgözte Bihari és zenekara...

Alig mondá ki Vitkovics Berzsenyi előtt ezt a' szót: Itt van Bihari, azonnal felkele Berzsenyi 's Vitkovics őtet a másik szobában hegedülő Biharihoz vala kéntelen tüstént vezetni. Berzsenyi Biharival sokáig hegedültetett, 's annyira el volt ragadtatva Bihari által, hogy a' más szobában utána várakozókról egészen elfelejtkezett. Vitkovics 's én, a'kik eddig Berzsenyi kedvéért hallgattuk Biharit, megunatkozánk 's visszamentünk társainkhoz 's Berzsenyit egyedül hagytuk Musikásával ... Végre bejött Berzsenyi 's hegedültette Biharit ...– Bort ide! Te pedig Bihari húzd. Énnekem a' magyar muzsika, csak magyar nóta legyen, igen tetszik.– Nem igen nékem – mondék.

Emlékiratainak tanúsága szerint Déryné Széppataki Róza is járt a fogadóban, amikor meglátogatta betegen fekvő riválisát, Schodelnét.

A fogadó 1827-től lassú hanyatlásnak indult. 1847-ben Petőfi innét indult egyik utazására, s feljegyezte, hogy egy piszkos pincér ébresztette... Az épületében is megroskadt vendégfogadót 1874-ben lebontották. Hogy mi történt telkével és közvetlen környékével, megtudhatjuk a remek urbface oldal képes összefoglalójából.

Az egykori, utcájának is nevet adó fogadónak állítottak emléktáblát, de nem pontosan a helyszínen, hanem a Fehér Hajó utca 5. számú épületen. Így szövege nem igazán helyes...

Források:

Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Bp. Kis–Lant Kiadó, 1995
Haupt Erik: Újévi ajándék: kávé és cukor. Görög kávéházak Pestbudán. = nemzetiségek.hu 1998/6
Bihari János. = Muzsika 1964. 10.
Vargha Balázs: Irodalmi városképek. Berzsenyi tündér Pestje. = Budapest 1970. 5.
Legány Dezső: A magyar zene krónikája : zenei művelődésünk ezer éve dokumentumokban. Bp., Zeneműkiadó, 1962 /Magyar zenetudomány 4./
Gundel Imre – Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1979
A Főnix-székház. = urbface.com

Itt sakkozott a fiatal Erkel

 Budapest V. Apáczai Csere János utca 15.

Hatalmas, ma négyemeletes, három utcára néző (Dorottya utca 6., Szende Pál utca 4.) átjáróház áll itt. A közelmúltban újították fel, ma Dorottya–ház néven ismert.

Forrás: építészfórum.hu

Wurm János vaskereskedő megbízásából ifj. Zitterbarth Mátyás kezdte építeni 1814-ben, és Pollack Mihály fejezte be 1822-ben. Ekkor kétemeletes volt. A további két emeletet Piescher József építette 1867-ben Almay (Wurm) Rezső számára.

Egykor az épület földszintjén működött a híres Wurm kávéház. Itt jöttek össze az 1830-as évek végétől a magyar sakk hőskorának legendás alakjai: Szén József, Grimm Vince és Löwenthal János Jakab, akik 1843–45 között levelezős sakkjátszmát vívtak Párizs városának csapatával. Ebben az akkor kezdőnek számító nemhivatalos nemzeti válogatottnak tekinthető csapatunk legyőzte a franciákat; ez időtől jegyzik Magyarországot a sakkjáték nemzetközi börzéjén.

Budapesti Sakk-Szemle 1893. 6.

Sokat járt a kávéházba ebben az időben a fiatal Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház ünnepelt zeneszerzője és karmestere (erre az időre esik első két operája, a Bátori Mária és a Hunyadi László bemutatója).  Erkel az országos élvonalba tartozó kiváló sakkjátékos volt, s élete végéig vezető szerepet töltött be a magyar sakkéletben.
A sakkozók – és Erkel – törzshelye később a Velence kávéházba került át.

 

Források:

Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Adalékok a Lipótváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városszépítő Egyesület, 1988
Buza Péter: Lustig–Vidor. = Budapest 1982. 3.
http://urbface.com/budapest/a-dorottya-palota--a-volt-wurm-udvar
Magyar sakktörténet 1. Szerk.: Barcza Gedeon. Bp. Sport Kiadó, 1975
http://obudaianziksz.hu/kemeny-vagyim-a-wurm-kavehaz-dicsosege/