Itt hallgatta Bihari Jánost Berzsenyi Dániel

 Budapest V. Fehér Hajó utca 2.

A mai Fehér Hajó (gyakran írják Fehérhajó-nak is) utca 2., illetve részben a Bécsi utca 1. számú épületek helyén állt 1696-tól az emeletes Fehér Hajó vendégfogadó.

A hely ma a Street wiev-ben

Kapualjából nyílt a Paradicsom Kávéház, ami az 1800-as évek első felében a fiatal értelmiség, az írók, költők, jurátusok találkozóhelyévé vált. Kedvelt helye volt a  görög kereskedőknek is, mert az épület elől indult a Brassó–Bukarest gyorskocsijárat. A görög szabadságharc kitörése (1821) után több rokonszenv-tüntetés zajlott itt, és leírások szerint a kávéház falait görög jelvények és egy csatakép díszítették.

Bihari János

A kávéháznak a biliárd mellett rendkívüli vonzereje volt Bihari János és cigányzenekarának játéka. Bihari 1801-ben vagy 1802-ben érkezett Pestre öttagú bandájával. A  Paradicsom Kávéház mellett a Beleznay kertben (a mai Rákóczi út 7–9. helyén) is játszott, és egycsapásra meghódította a közönséget.
Amikor Berzsenyi Dániel niklai magányából 1810 március végén felruccant Pestre, három barátja, Szemere Pál, Vitkovics Mihály és Kölcsey Ferenc társaságában betért a Paradicsom kávéházba. A jelenetről Szemere Pál referált levélben Kazinczynak. Szemere nem túlzottan rajongott a verbunkosért, Berzsenyi viszont még rá várakozó barátairól is megfeledkezett, annyira lenyűgözte Bihari és zenekara...

Alig mondá ki Vitkovics Berzsenyi előtt ezt a' szót: Itt van Bihari, azonnal felkele Berzsenyi 's Vitkovics őtet a másik szobában hegedülő Biharihoz vala kéntelen tüstént vezetni. Berzsenyi Biharival sokáig hegedültetett, 's annyira el volt ragadtatva Bihari által, hogy a' más szobában utána várakozókról egészen elfelejtkezett. Vitkovics 's én, a'kik eddig Berzsenyi kedvéért hallgattuk Biharit, megunatkozánk 's visszamentünk társainkhoz 's Berzsenyit egyedül hagytuk Musikásával ... Végre bejött Berzsenyi 's hegedültette Biharit ...– Bort ide! Te pedig Bihari húzd. Énnekem a' magyar muzsika, csak magyar nóta legyen, igen tetszik.– Nem igen nékem – mondék.

Emlékiratainak tanúsága szerint Déryné Széppataki Róza is járt a fogadóban, amikor meglátogatta betegen fekvő riválisát, Schodelnét.

A fogadó 1827-től lassú hanyatlásnak indult. 1847-ben Petőfi innét indult egyik utazására, s feljegyezte, hogy egy piszkos pincér ébresztette... Az épületében is megroskadt vendégfogadót 1874-ben lebontották. Hogy mi történt telkével és közvetlen környékével, megtudhatjuk a remek urbface oldal képes összefoglalójából.

Az egykori, utcájának is nevet adó fogadónak állítottak emléktáblát, de nem pontosan a helyszínen, hanem a Fehér Hajó utca 5. számú épületen. Így szövege nem igazán helyes...

Források:

Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Bp. Kis–Lant Kiadó, 1995
Haupt Erik: Újévi ajándék: kávé és cukor. Görög kávéházak Pestbudán. = nemzetiségek.hu 1998/6
Bihari János. = Muzsika 1964. 10.
Vargha Balázs: Irodalmi városképek. Berzsenyi tündér Pestje. = Budapest 1970. 5.
Legány Dezső: A magyar zene krónikája : zenei művelődésünk ezer éve dokumentumokban. Bp., Zeneműkiadó, 1962 /Magyar zenetudomány 4./
Gundel Imre – Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1979
A Főnix-székház. = urbface.com