Bartók a "benedeki határon"

Gyula, Bartók Béla út 12.

 

 

A mai tűzoltólaktanya épülete egy jó évszázaddal ezelőtt meglehetősen kétes hírű szálloda volt, Magyar Király vendégfogadónak hívták. A híres gyulai állatvásárok idején itt tanyáztak a lókupecek. De egyszer, kényszerűségből, megszállt benne Bartók Béla is.

 

Bartókot rokoni szálak fűzték Békés megyéhez anyai nagyapja, majd Elza húga révén. Így amikor elkezdett népzenét gyűjteni, az egyik első útja is Békés megyébe vezette.

1906. július 20-án utazott először Gyulára, mert szerette volna volna meghallgatni a Vágási nevű ismert dudást, akiről az hírlett, ott lesz a gyulai vásárban. De látogatásaának első napja akkor duplán sikertelen lett: csak itt, a város rosszabbik szállodájában kapott szobát, a dudás pedig nem volt a vásárban.

Édesanyjának küldött beszámolójában ezt írta:

A város első szállodája tömve volt, némi keresés után megtaláltam a másodikat és az utolsót. Még egy szoba volt üresen, vásár miatt dupla áron. A folyosón gyanús fehérnépek szaladgáltak: rosszhírű szállodába értem, a hol két jövedelmező keresetforrást egyesítenek leleményes élelmességgel.

Másnap azonban sikerült kijutnia az ismerős intézőhöz, Galgóczi Gézához a Gyulához tartozó Józsefbenedekre (ez a "benedeki határ", ahol a dalban a babám szánt...). Az intéző gyermekeinek ott megismert pesztrája, egy Illés Anna nevű csorvási leány lett Bartók egyik legkiválóbb énekese, adatközlője.

Illés Panna (csorvastortenete.gportal.hu)

 

A magyar népdal című művében 1924-ben így emlékezett meg a lányról, akit ő Pannának szólított:

Magyar paraszténekeseim közül eddig a legtöbb dallamot, körülbelül 80-at, 1906-ban Békésgyulán jegyeztem le, Illés Panna, akkor 18 éves lánytól.

De nem kevésbé értékes anyagot gyűjtött Borek András uradalmi cselédtől is, akit cselédlakásában keresett fel: ő énekelte Bartóknak többek között az Elindultam szép hazámból kezdetű dalt.

Az idők folyamán mintegy 750–800 dalt gyűjtött Békésben, ebből 169-et Gyulán és környékén.

Gyulai látogatását a tűzoltósággal szemben kis emlékkő örökíti meg:

NÉPÜNK NAGY FIA 

NÉPDALGYŰJTŐ MUNKÁJÁT 1906-BAN 

VÁROSUNKBAN ÉS KÖRNYÉKÉN KEZDŐ

BARTÓK BÉLA
1881–1945

EMLÉKÉRE

ERKEL FERENC MÚZEUM 1960. XI. 20.

Az emlékhelyről már írtam a Papageno oldal Kataliszt blogjában több képpel. Ott meghallgathatjuk Illés Panna énekét is Bartók eredeti hangfelvételéről és mellé megnézhetjük a dal lejegyzését.