Fonyód, Magay utca 26.
Az épület 1952-től 1969-ben bekövetkezett haláláig Szabó Ferenc (1902–1969) zeneszerző villája volt, aki Kossuth-díja mellé kapta meg használati jogát.
Ettől kezdve Fonyód nagy szerepet játszott életében. Feleségével rendszeresen itt töltötték a nyarakat, kora tavasztól késő őszig. A zeneszerző Szabó című, visszaemlékezésekből szerkesztett kötetben itteni életmódjáról is olvashatunk. Eszerint minden délelőtt rendszeresen komponált. Sokat olvasott, mellette környezete rábeszélte a horgászatra, amit nagyon megszeretett. Részletek a Papageno oldal Kataliszt blogjában, ahol már korábban megírtam az emlékhely történetét.
Két fénykép az említett könyvből:
Utolsó fonyódi nyarán, 1969-ben a Légy jó mindhalálig című, Móricz regénye alapján készült operáján dolgozott. Nagyon szerette volna befejezni, de érezte, hogy torzó marad. Ősszel már nagyon beteg volt; fel kellett mennie Budapestre, hogy befeküdjön a kórházba, ahol hamarosan, november 4-én elhunyt.
Nevét 1982-ben felvette a fonyódi zeneiskola. Utcát is neveztek el róla, a rendszerváltás után azonban mindkettőt átkeresztelték, mivel kifejezetten „vonalas” zeneszerzőnek számított. Ebben az életrajzi összefoglalóban elolvashatjuk erről is a legfontosabb tényeket.
Bechstein zongorája, amelyet özvegye a zeneiskolának ajándékozott, sokáig a Fonyódi Múzeum
állandó kiállításán volt látható, aztán az is máshova került; a
zeneszerző nevét és fonyódi létezését pedig gyakorlatilag elfelejtették.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése