2022. március 10., csütörtök

A kecskeméti színház zenei emlékei

Kecskemét, Katona József tér 5. Katona József Színház


A városképi jelentőségű, gyönyörű színházépületet Juhász Gyula nevezte először ékszerdoboznak. Erősen emlékeztet a budapesti Vígszínházra, ami nem véletlen, hiszen mindkettőt a Magyarországon is sokat dolgozó, kitűnő, elsősorban színházépítésre specializálódott Hermann Helmer és Ferdinand Fellner tervezte, s nagyjából egyidőben épültek fel.



 

Megnyitó előadására, amelyen Ferenc József és Erzsébet királyné is részt vett, 1896. október 14-én került sor, amikor a budapesti Nemzeti Színház művészei mutatták be Katona József Bánk bánját. Akkor még Városi Színháznak hívták.

Színpadán zenés előadásokat, elsősorban népszínműveket, operetteket is játszottak: a zenés vonal már a színház korai történetében, Kövessy Albert és Bihari Ákos igazgatósága idején erős volt. A fővárosi bemutatók után hamarosan itt is játszották például A víg özvegyet és a János vitézt. 

1908 után pedig igazi aranykor következett, amikor Mariházy Miklós lett a kecskeméti direktor, aki. Kecskemétet zenei szempontból is a legerősebb vidéki társulattá tette; előfordult, hogy operát is műsorra tudtak tűzni. Az első világháború és az azt követő ínséges évek azonban nem kedveztek a színészetnek és ezt az aranykort is megtörték.

Mariházy korszakának részleteiről, primadonna feleségéről, Turcsányi Olgáról és a nagy sikerek utáni szomorú végkifejletről a Papageno Kataliszt blogjában részletesen írtam.

A továbbiakban idézzünk fel olyan fontos zenei eseményeket, amelyeknek a színház adott otthont.

1937. április 18-án délelőtt a Vásárhelyi Zoltán által vezetett Városi Dalárda a színházban rendezte meg Bartók Béla jelenlétében az Éneklő Alföld Bartók-ünnepét, tíz alföldi énekkar közreműködésével. A hangversenyen számos Bartók-kórusmű hangzott fel az 1910-ben komponált Négy régi magyar népdaltól az 1935-ös keltezésű két- és háromszólamú egynemű karokig, köztük húsz ősbemutató.

Több alkalommal ünnepelték a színházteremben a kecskeméti születésű Kodály Zoltánt. 1947. december 18-án a város díszpolgára lett. 1962. december 16-án nyolcvanadik születésnapjának szintén itt megünnepelt estjét különösen emlékezetessé tette, hogy Illyés Gyula maga olvasta fel Bevezetés egy Kodály-hangversenyhez című versét; még azon a napon Illyés jelenlétében Kodály avatta fel a színház mögött Vígh Tamás Katona József-emlékművét.

Az ékszerdoboz színházterem belső terének vörös-arany színű, igazi klasszikus látványát a filmesek is felfedezték: több, mint húsz magyar és külföldi játékfilm színházi jeleneteit forgatták itt.

Forrás: a színház honlapja
 

A kifejezetten zenés produkciók közül kiemelkedik az 1982-ben Tony Palmer által rendezett életrajzi filmsorozat Richard Wagnerről, amelyben a nagy német operaszerzőt Richard Burton játszotta.

A Szinetár Miklós nevéhez fűződő Liszt Ferenc televíziós sorozat jelenetei közül is több itt készült.

2005-ben Agnieszka Holland választotta helyszínül Beethoven életéről Ed Harris főszereplésével készült filmjéhez (nálunk Beethoven árnyékában címmel játszották). Itt vették fel a IX. szimfónia ősbemutatójának jelenetét:


 

A nem-zenés filmek közül először Ranódy László Pacsirta című, Kosztolányi Dezső regényéből készült filmjét említsük meg: Vajkay levéltáros és felesége (Páger Antal és Tolnay Klári) itt nézte meg a Gésák című angol operettet - amit egyébként abban az időben, amikor a Pacsirta játszódik, a valóságban is műsoron tartott a kecskeméti színház…

Később itt forgatta Bereményi Géza a Hídember, Szabó István pedig a Mephisto, majd a Csodálatos Júlia színházi jeleneteit.

Az operaház fantomja két filmváltozatában is járt a színház falai között. Mindkét film az eredeti Gaston Leroux-regény alapján készült, bár az 1982-ben német televíziós filmként forgatott változat csak nyomokban hasonlít a regényre. Ebben Maximilian Schell, Jane Seymour és Michael York voltak a főszereplők; a sztori-beli Faust előadásban amúgy Begányi Ferenc énekelte Mefisztót s egy kisebb szerepben Mikó András operarendező is feltűnt. Maga a kecskeméti színházépület pedig a „Magyar Királyi Operaház” szerepét kapta, azaz a sztorit Budapestre helyezték át, s a Fantom polgári neve Korvin Sándor 🙂 



 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése