Debrecen, Benczúr Gyula utca 6. Debreceni Köztemető
A Nagyerdőben lévő temetőt a város tanácsa 1932-ben létesítette.
Megtervezésével a városi műszaki osztály vezetőjét, Borsos Józsefet
bízták meg, aki park, épület és szobrászat lenyűgöző összhangját
teremtette meg.
A temetőkert Debrecen történelmi emlékparkja is, hiszen a város különböző területein fekvő régi temetők megszüntetésével ide temették a város nagy halottait; egyedül Csokonai Vitéz Mihály sírját hagyták eredeti helyén.
A díszparcella a főbejárattól jobbra helyezkedik el. Itt nyugszik Boka Károly (1808-1860), Debrecen híres prímása, az „alföldi cigánykirály”. Hamvait 1945 után, a régi temető felszámolásakor szállították ide.
 |
| Boka Károly sírja |
Ugyancsak a díszparcellában nyugszik Gulyás György karnagy (1916-1993), Debrecen zenei életének kimagasló egyénisége: a Debreceni Kodály Kórus és a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny megalapítója, a Zeneakadémia Debreceni Tagozatának létrehozója és igazgatója.
 |
| Gulyás György sírja |
A két zenei zenei kötődésű sír után tegyünk egy sétát más területek kiemelkedő személyiségeinek nyughelye körül.
A díszparcellában Református Kollégium híres professzorai közül itt nyugszanak Komáromi Csipkés György (1628-1678) és Budai Ézsaiás (1766-1841). Megállhatunk Könyves Tóth Mihály (1809-1895) református lelkész sírja előtt is. 1846-ban az ő Széchenyi utcai lakására rohant Petőfi, hogy eskesse össze Prielle Kornélia színésznővel…
Fazekas Mihály (1766-1828) síremlékét Tóth András szobrászművész (Tóth Árpád költő édesapja) készítette.
 |
| Fazekas Mihály sírja |
Közelében nyugszik sógora, Diószegi Sámuel (1760-1813) református lelkész, botanikus. Közös munkájuk, az 1807-ben megjelentetett Magyar füvészkönyv az első, Linné rendszerét követő magyar nyelven írt botanikai rendszertan.
Szintén a díszparcellában nyugszik Oláh Gábor (1881-1942) író, költő, újságíró és Kiss Tamás (1902-2003) költő, tanár.
A két utolsó síremlékkel egy kicsit a zene világába is visszakerülünk.
Bizonyára mindenki megtalálja dr. Balthazár Dezső (1871-1936) református püspök sírját, melyet életnagyságú szobra őriz. Az 1910-es évek második felétől élete végéig a református országos zsinat, illetve az egyetemes konvent elnöke volt. Unokája Vásáry Tamás zongoraművész-karmester.
Sokan ellátogatnak Szabó Elek (1879-1959) és felesége, Jablonczay Lenke (1884-1967) sírjához, ma már velük nyugszik leányuk, Szabó Magda hamvainak egy része is. Ő tette szüleit halhatatlanná Ókút, Régimódi történet és Für Elise című regényeiben. A sírkő tanúsága szerint ugyanebben a sírban nyugszik Lenke édesanyja, a szerencsétlen sorsú Gacsáry Emma és nagynénje, Jablonczay Gizella. Itt már békében megférnek…
 |
| Szabó Elek és felesége (a képet még Szabó Magda halála előtt készítettem) |
Jablonczay Lenke személyével pedig úgy kanyarodtunk vissza a zenéhez, hogy, mint szintén a Régimódi történetből tudjuk, Lenke egészen kiválóan zongorázott. A világhírű hegedűs, Jan Kubelik is biztatta, nagy jövőt jósolt neki, ha zeneakadémián tanulhatna tovább. De felmenői elkártyázták Lenke örökségét, s szigorú nagyanyja amúgy sem engedte volna ki a nagyvilágba a fiatal lányt…
Az emlékhelyről már írtam a Papageno oldal Kataliszt blogjában AHOL DEBRECEN NAGYJAI NYUGSZANAK címmel. Az a poszt sokkal részletesebb, több a kép, érdemes megnyitni!
További temetők a Zenevándor blogban:
Baja (Bács-Kiskun megye), Rókus temető
Miskolc (Borsod megye), Nagyleány-temető
Mosonmagyaróvár (Győr-Moson-Sopron megye), Izraelita temető
Vác (Pest megye), Alsóvárosi temető
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése