Zenevándor: Liszt és a kalocsai érsek

2017. június 28., szerda

Liszt és a kalocsai érsek

Kalocsa, Szentháromság tér 1. Érseki palota

Az Érseki palotát a Károly Róbert által építtetett vár alapjain emelték 1776-ban, Batthyány József érseksége idején, barokk stílusban, Oswald Gáspár piarista építész tervei alapján.

Forrás: utisugo.hu

Keleti szárnyát, amelyben a könyvtár van, 1781-ben Patachich Ádám, a nyugatit 1799-ben Kollonich László érsek építtette.

Forrás: muemlekem.hu

Dísztermének faliképeit, kápolnájának mennyezeti freskóit, a könyvtár Patachich-termének tudósportréit Franz Anton Maulbertsch festette.

Liszt Ferenc hat alkalommal járt Kalocsán Haynald Lajos érsek meghívására, legtöbbször a húsvéti ünnepeket töltötte itt.

1856-ban, az Esztergomi mise bemutatója kapcsán barátkozott össze Haynald püspökkel, a későbbi kalocsai érsekkel. A botanikával foglalkozó tudós főpap és kitűnő szónok Liszt rokonszenvét könnyen elnyerte műveltségével, szellemességével, nagyvonalúságával és zeneszeretetével - bár érdekes módon éppen Liszt zeneműveit nem kedvelte. Liszt maga idézte egy 1883-ban írt levelében Haynaldot: Kedves Liszt, szeretem az ön személyét, de semmit sem értek a műveiből...

Haynald és Liszt

A főpappal való barátsága mellett Lisztet rokoni kapcsolat is fűzte Kalocsához. Hennig Alajos, Liszt unokaöccse (apja húgának a fia) a kalocsai jezsuita gimnázium igazgatója volt. Filozófiát tanított, mellette az egyházi kórust vezényelte, sőt komponált is; Liszt szívesen átnézte műveit és tanácsokkal látta el.

Első alkalommal 1870. szeptember 17-19. között látogatott Liszt Kalocsára. Ezen az őszön jóbarátja, Augusz Antal vendége volt Szekszárdon, innét mentek át Kalocsára az Augusz családdal és a közben Liszt kedvéért Szekszárdra érkezett muzsikus vendégekkel: Reményi Edével, Olga Janinával, Sophie Menterrel és Francois Servais-vel. Haynald vendéglátását hangversennyel viszonozták szeptember 18-án itt, az Érseki palota muránói csillárokkal díszített, kazettás mennyezetű dísztermében. A műsor csúcspontja Beethoven Kreutzer-szonátája volt Reményi és Liszt előadásában.

1874. április 15-16-án Liszt ismét Haynald vendége volt a palotában. 16-án kis hangversenyt adott a kisváros érdeklődőinek az ebédlőteremben. Csak három darabot játszott, de köztük volt jelentős műve, a Szent Ferenc a hullámokon.

A következő kalocsai tartózkodás dátuma 1876. november 1-2. Liszt ismét Szekszárdról jött ide Augusz Antallal, 1882 áprilisában pedig Haynald meghívására töltötte itt a Nagyhetet. Részt vett az egyházi szertartásokon, a körmeneten, s húsvétvasárnap mintegy négyszáz fős közönség előtt zongorázott a palota dísztermében a helyi egyházi zenekar tagjaiból alakult vonósnégyessel együtt. Az elragadtatott hallgatóknak egyik Ave Mariáját játszották, szólóban pedig egy etűdjét, valamint Rossini- és Schubert-átiratokat adott elő.

A díszterem 1996-ban. Forrás: http://fototar.mi.btk.mta.hu

Két év múlva, 1884-ben a 74 éves Liszt újra itt töltötte a húsvéti ünnepeket, s ez a látogatás sem múlt el hangverseny nélkül: nagyszombat este a palotában zongorázott korábbi tanítványával, a Kalocsán papnövendék Almássy Miklóssal.

Liszt utolsó kalocsai látogatására 1885 húsvétján került sor, április 2-5. között tartózkodott itt Haynald vendégeként. Szokásához híven részt vett a szertartásokon. A zártkörű hangverseny szombat este, április 4-én zajlott a díszteremben, ismét székesegyházi muzsikusokkal és az időközben Kalocsára érkezett korábbi tanítványával, Siposs Antallal közösen. Liszt saját művei mellett eljátszott hármat Chopin noktürnjeiből is.

A díszteremben ma is ott van egy zongora, amely Liszthez köthető. Nem az a hangszer, amin itteni tartózkodásai idején használt, mert annak nyoma veszett. A most látható zongora Szekszárdról származik, Liszt ott többször is játszott rajta, amikor barátja, Augusz Antal vendége volt. A hangszer történetét szerencsére feldolgozta dr. Lakatos Andor, a kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője, mely ITT, a levéltár honlapján hozzáférhető. Több képet is láthatunk a zongoráról és elolvasni is feltétlenül érdemes! S ha már itt tartunk: az érseki levéltár honlapján rendkívül érdekes részleteket találhatunk Liszt és Haynald Lajos kalocsai érsek kapcsolatáról, barátságáról.

Nem könnyű bejutni az érseki díszterembe; neten való keresgéléseim közben úgy láttam, ez például még a műemlékem.hu oldal szerkesztőinek sem sikerült... Mindenki láthatja viszont Liszt egészalakos szobrát: halálának 100. évfordulóján, 1986-ban állították fel az Érseki palota kerítése előtti kis parkban. Alkotója Eskulits Tamás.

Források:

Czellár Katalin - Somorjay Ferenc: Magyarország. Bp. Panoráma, 1998
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Hamburger Klára: Liszt Ferenc. Bp. Gondolat, 1980 /Zenei kiskönyvtár/

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2004 őszén készítettem

Liszt Ferenc további emlékhelyei a Zenevándor blogban:

Budapest I. Fő utca 11-13. Andrássy Gyula budai palotája

Budapest I. Fő utca 30-32. A Budai Zeneakadémia

Budapest I. Krisztina körút 55. Egyszervolt mesepalota Budán

Budapest I. Országház utca 5. A félkarú zongoraművész budai otthona

Budapest I. Úri utca 43. Liszt Ferenc legjobb barátja

Budapest V. Apáczai Csere János utca 4. Pest első luxusszállodájának zenei emlékei

Budapest V. Báthory utca 24. Az utolsó német színház Pesten

Budapest V. Deák Ferenc utca 1. A pesti "Angol királynő"

Budapest V. Ferenciek tere 7. Liszt Ferenctől az Illés együttesig: az egykori ferences kolostor

Budapest V. Hold utca 5. Muzsikáló ház a Lipótvárosban

Budapest V. Irányi utca 1. Itt állt Zeneakadémiánk legelső otthona