Balatonberény, Kossuth Lajos utca 14.
A település főutcájában, a mai 14. szám alatt újabb építésű villa látható.
Egykor
nádfedeles parasztház állt a helyén. Abban a házban, a hátsó udvari
szobában szállt meg Bartók Béla 1906 szeptemberében, népdalgyűjtő
utazásai
során.
A huszonöt éves Bartók az
akkoriban általa zongorán gyakran kísért Vecsey Ferenc hegedűművész édesapja
révén került gyűjteni a közeli Keszthelyre, ahol a Festetics uradalom intézőjének
vendége volt. Az intéző gyermekeinek
későbbi visszaemlékezései szerint Bartókot édesapjuk vitte ki Balatonberénybe
egy falusi lagzira.
Vörös József plébános kutatásait felhasználva Tóthné
Németh Gizella balatonberényi pedagógus adta közre 2000-ben
megjelent Bartók Béla Balatonberényben című kiadványában a még fellelhető
információkat. Benne — ifjabb Bartók Béla édesapjáról szóló könyve
ellenében — tényekkel bizonyítja, hogy Bartók valóban járt a településen.
A kis könyvben így
rekonstruálja a házat:
A falu széles Fő utcája a Balaton felé lejt, s szinte rányílik a tóra. Az első lakóházak 80–100 méterre vannak a víztől. Itt, a falu elején, a tóhoz közel eső házak egyikében töltött el néhány napot 1906 szeptemberében az ifjú zenekutató. A fehérre meszelt falú, nádfedeles parasztház utcára néző két kis ablakával Kovács József, melléknevén „Jó reggelt Józsi bácsi” tulajdona volt.
A
házigazda lánya Bartók látogatásakor még nem élt, de édesapjától
gyakran hallotta a történetet, melyet az 1970-es években így adott
tovább:
Kora reggel az első pásztor a csikós volt. Majd következtek: csordás, kanász és végül a libapásztorok. Hajtották végig a falun csordájukat a legelőkre. A csikós ostorral durrogtatott, már hallatszott a gulyakolomp, ezt követte a kanász kürtölése. Ahogy ezt Bartók meghallotta, kiugrott az ágyból, úgy hálóöltözetben a kisajtóra támaszkodott, végig nézte, hallgatta az elvonulást, pedig egy óránál is tovább tartott.
Az
egykori kislány úgy tűnik, kiváló rajzkészséggel rendelkezett, mert
idős korában, 1950 körül, mielőtt lebontották volna, lerajzolta a szülői
házat. Jól látszik udvar felőli része, Bartók szobájába valószínűleg a
jobb szélen látható ajtó vezetett. A kiskapuba is odaképzelhetjük
Bartókot, a kerítésre támaszkodva, ahonnét, szinte panorámás helyről,
kiválóan végignézhette az állatok reggeli felvonultatását...
Az eddigi kutatás szerint Bartók három dalt gyűjtött Balatonberényben. Ezek közül kettő egyértelmű, mert rendelkezésre áll az eredeti támlap Bartók kézírásával: az egyik az Elhervadt a citrusfa kezdetű rabének (később Bartók feldolgozta a Magyar népdalok I. tételében A rab címmel), a másik pedig a Fehér Laci lovat lopott című ballada egy variánsa, amelyet Ifi Juli, akkor Bartókkal egyidős helybéli fiatalasszony énekelt. Egyébként éppen Ifi Juli személye a perdöntő bizonyíték, hogy Bartók valóban Balatonberényben járt; ifjabb Bartók ugyanis apja életét napról napra rekonstruáló könyvében Pusztaberényt írt.
A világháló csodája révén mi is meghallgathatjuk, amit Bartók hallott és fonográfon rögzített, hozzá megnézhetjük lejegyzéseit. IDE KATTINTVA az Elhervadt a cidrusfát, ITT pedig Ifi Julit, amint a Fehér Laci-balladát énekli!
Amúgy a szájhagyomány szerint Bartók később is járt Berényben. A téma első kutatója, Vörös János plébános többször beszélgetett Nyers János bácsival, akinek a század elején csónak-parkja volt, bérbeadással, javítással foglalkozott. Szerinte Bartók a feleségével együtt nyaralt Berényben. A plébános úr így jegyezte le "csónakos János bácsi" szavait:
Jól ismertem Bartók tanár urat. Vékony, filigrán, gyorsmozgású, alacsony ember volt. Igen éles szemével mintha belelátott volna az emberbe. Ha csónakot kért, nem ment ki a nyílt vízre. Vagy a Zala torkolata, vagy Keresztúr felé evezett a part mentén. Valahol lehorgonyzott, bottal kiemelt egy csomó hínárt és azt nézegette, a bogarakat vizsgálta órákon át.
Amit Bartók tekintetének erejéről mondott, illetve a hínár és a bogarak hosszú szemléléséről, teljesen beleillik a Bartókról ismert képbe. Így talán az az emléke is igaz, hogy Bartók nyaralt is Berényben, és ha a feleségével, akkor egy későbbi alkalommal, 1909 után kellett történnie.
1956. augusztus 5-én, Zákonyi Ferenc
balatonfüredi helytörténész kezdeményezésére az egykori parasztház
mellett, a 12. házszámot viselő akkori Községházán egy egyszerű,
szöveges emléktáblát avattak.
1990-ben emlékoszlopot is állítottak a ház előtt. Kenéz László helybeli szobrászművész alkotásán egy szép
dolomitsziklán rézdomborítású Bartók–portré látható.
Az élmény teljesebbé tételéhez érdemes tovább sétálni a Kossuth utcán, egészen a 129. házszámig. Ott található a Múltház-nak nevezett falumúzeum, amely Bartók és Balatonberény kapcsolatáról is megemlékezik.
Frissítés: Az emlékhely történetét később a Papageno Kataliszt blogjában is megírtam.
Források:
Tóthné Németh Gizella: Bartók Béla Balatonberényben (Vörös József által gyűjtött adatok felhasználásával). Balatonberény Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, 2000 (innét származnak az archív fényképek is)
www.köztérkép.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése