Csepreg, Széchenyi tér 30.
A
Szent Miklós-plébániával szemben lévő földszintes ház helyén egykor
szintén földszintes, L alakú, hosszan elnyúló épület állt: az egykori Oskola-ház. Az 1930-as évek végén bontották le.
Bognár János iskolamester fiaként a régi iskolaépületben született 1810. március 18-án BOGNÁR IGNÁC zeneszerező, operaénekes,
karnagy apjának hetedik, édesanyjának pedig, aki második felesége volt az iskolamesternek, negyedik gyermekeként.
Első tanítója a győri királyi tanítóképzőben tanult és kántorként is működő édesapja volt, majd zenei tanulmányait Kőszegen és Sopronban folytatta. Édesanyja kívánságára novícius lett Szombathelyen a ferenceseknél, de hamarosan eltanácsolták, éppen a muzsikálás miatt. Erről később ő maga számolt be egy levelében:
karnagy apjának hetedik, édesanyjának pedig, aki második felesége volt az iskolamesternek, negyedik gyermekeként.
Első tanítója a győri királyi tanítóképzőben tanult és kántorként is működő édesapja volt, majd zenei tanulmányait Kőszegen és Sopronban folytatta. Édesanyja kívánságára novícius lett Szombathelyen a ferenceseknél, de hamarosan eltanácsolták, éppen a muzsikálás miatt. Erről később ő maga számolt be egy levelében:
... a dicsőség csak két hétig tartott, mert elővettem a hegedűmet és klarinétomat, mind addig húztam, fújtam a "gyere be rózsám, gyere be" nótát, hogy meg is telt a cellám a reverendissimi patresekkel, akik nagy zajjal járták a csárdást, sőtt még a szemtelen konyha szolgálók is elállták ajtómat ... míg végre a Prior hivatott, s mondá: pakkold öszsz a muzsikádat és lodulj haza, mert az egész kolostort márig is elbolondítottad. Servus... így lett belőlem zenész és énekes.
Pályája
kezdetén külföldön működött (Bécs, Coburg, Innsbruck), de szíve
hazahúzta. Néhány Kolozsváron operarendezőként eltöltött év után
1847-ben költözött Pestre, s énekhangja gyöngülése miatt 1847 és 1862
között karigazgatóként dolgozott a Nemzeti Színházban. Zeneszerzőként
operát (Tudor Mária, A fogadott leány), kórusokat, dalokat
komponált. Miután életének nagy élménye volt 1848. március 15-én
Landerer nyomdája előtt a Nemzeti dalt szavaló Petőfi Sándor, pályája
során 36 Petőfi-verset zenésített meg.
Zenéjével
jelentős szerepet játszott a népszínmű térhódításában. A műfaj
történetének korai, felfelé ívelő szakaszában 32 népszínműhöz írt zenét -
köztük Szigligeti Ede és Szigeti József darabjaihoz -, amelyek a műfaj
klasszikusaivá váltak. Több dallamát Brahms is felhasználta magyar
táncaihoz.
Három leánya a zenei pályát választotta, közülük Vilma lett a legsikeresebb, mint operaénekesnő. Előfordult, hogy apja művében énekelt fontos szerepet :)
Szövege:
EZEN A HELYEN ÁLLT
BOGNÁR IGNÁC
1810-1883
ZENESZERZŐ SZÜLŐHÁZA
CSEPREG 1993. OKT. 15.
Frissíítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno Kataliszt blogjában is.
Források:
Balogh Jánosné Horváth Terézia: Egy mezővárosi iskolamester és jegyző a XIX. század első felében. = Vasi Szemle 2006. 4.
Balogh
Jánosné Horváth Terézia: A csepregi Oskola-ház a XIX. század első
felében. = Honismeret 2007. 4. (A rajzos illusztráció innét származik)
Zátonyi Sándor: Bognár Ignác (1810-1883). = Vasi Szemle 1966. 2.
http://www.csepregikiki.hu/zeneiskola/bognar-ignac.html
www.csepreg.hu
A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2008 nyarán készítettem
Segítségéért, értékes tanácsaiért köszönetet mondok Balogh Jánosné Horváth Terézia csepregi helytörténész-kutatónak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése