Egy jeles alma mater

Budapest I. Attila út 43. Petőfi Sándor Gimnázium

A ma Petőfi Sándor nevét viselő gimnázium épületét 1900-ban emelték neobarokk stílusban, Alpár Ignác tervei szerint. Mögötte a Budavári Palota emelkedik, előtte a Horváth-kert húzódik.

Forrás: google.hu/maps

Az iskolát 1892-ben alapították I. kerületi Királyi Katolikus Gimnázium néven. 1921-ben Verbőczy István nevét vette fel. Az eredetileg három emeletes épület 1944/45-ben súlyos károkat szenvedett, felső szintje szinte teljesen megsemmisült. Teljes felújítására nem volt pénz, így két emeletesen és megváltozott homlokzattal állították helyre. 1946-ban Petőfi Sándorról nevezték el.

Ilyen volt az épület eredetileg - forrás: wikipedia

Számos híres ember - tudós, közéleti személyiség, sportoló, költő, író, művész - végezte tanulmányait e falak között. Magántanulóként itt érettségizett József Attila és Radnóti Miklós.

Lássuk kicsit részletesebben a muzsikusokat:

Az akkor még Verbőczy nevét viselő gimnáziumba járt és 1918-ban itt érettségizett BÁRDOS LAJOS zeneszerző, karnagy, zenepedagógus. A Zeneakadémia elvégzése után, 1925 és 1928 között itt, egykori iskolájában volt énektanár. Így emlékezett tanári éveire:

Persze tankönyveink nem voltak, így hallás után népdalokat, kánonokat, kis kottaismeretet tanítgattam. De pár év alatt (amire nagyon büszke voltam, most is őrzöm azt az értesítőt), egy 173 tagú vegyes karrá fejlődött az énekkarom. Akkoriban, persze nem volt koedukáció, nem lányok, hanem kisfiúk énekelték a szopránt, az altot, a nagyobb diákok a tenort, basszust, és ezzel a kórussal már komoly hangversenyeket tudtunk adni.

Ugyancsak itt végezte tanulmányait és itt érettségizett FERENCSIK JÁNOS, aki a gimnáziummal párhuzamosan a Nemzeti Zenedébe is járt.

A Zenedében [...] egyes előadásokat csak délelőtt, a gimnáziumi órák idejében hallgathattam. Szerencsére a gimnáziumban jóindulatú tanáraim voltak, nem akadályozták zenei tanulásomat. A "lógást" technikailag nagyon könnyű volt lebonyolítani. Az Attila utcai gimnázium előtt [...] még ott járt a villamos. Az egyik óra befejeztével hamar fel a villamosra, át az Erzsébet hídon, gyorsan be a Zenedébe meghallgatni az órát - majd utána ugyanúgy vissza. Vagyis tanári, sőt igazgatói engedéllyel blicceltem hetenként kétszer -

- mesélt tanulóéveiről Ferencsik egy rádióműsorban.

Még néhány egykori jeles diák a zenei élet területéről, érettségijük időpontjával: Innocent Vincze Ernő zeneszerző, író, műfordító, librettista (1921); Deák Bárdos György zeneszerző, karnagy, Bárdos Lajos öccse (1923) - 1925 és 1929 között ő is a gimnázium énektanára; Pless László karnagy (1924); Jámbor László operaénekes (1931); Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató (1948); Czigány György költő, zenetörténész, zenei műsorvezető (1949); Gregor József operaénekes (1958); Benkő László rockzenész (1961); Máté Péter táncdalénekes, zeneszerző (1965); Vikidál Gyula (rockzenész, énekes).

 

További Bárdos Lajos-emlékhely a Zenevándor blogban:

 

Budapest I. Szentháromság tér 3. A Mátyás-templom zenéje

 

Frissítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno Kataliszt blogjában is.


Források:

www.petofigimi.hu
Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Nagy Olivér: Emlékeim Bárdos Lajosról. = Kóta 1989. 10.

Biller István: Tanár úr. Beszélgetés Bárdos Lajossal IV/1. = Parlando 1985. 1.
Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal. Bp. Zeneműkiadó, 1984