Itt született Heinrich Schütz

Bad Köstritz, Heinrich Schütz Strasse 1.: Heinrich Schütz Haus

Türingia tartomány, Németország

 

Bad Köstritz egy alig több, mint háromezer lakosú kisváros Jénától keletre, amely négy fő vonzerejéről a négy B városának nevezi magát. Ezek: Bad, Bier, Blumen, Barockmusik - azaz: fürdő, sör, virágok és barokk zene.

Von Christine Türpitz - Eigenes Werk, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=11522984

Az utolsó B megtestesítője az itt 1585 októberében megszületett Heinrich Schütz, a Bach előtti korszak legnagyobb német zeneszerzője. (A belinkelt oldalon egy nagyon jó rövid életrajzot találunk Schützről, érdemes elolvasni!)

A ma róla elnevezett utca 1. számot viselő monumentális épülete a szülőháza, benne emlékmúzeuma tekinthető meg:

A ház történetét az 1500-as évek eleje óta ismerik: már akkoriban fogadó volt, amelyet 1545 után a zeneszerző nagyapja, majd 1572-től apja, Christoph vezetett. Christoph 1583-ban vette feleségül a közeli Gera város polgármesterének lányát, Euphrosine Biegert. Második gyermekükként 1585 októberében itt született meg Heinrich.

Születésének bejegyzése a helyi anyakönyvben:

 

 

A kis Heinrich itt gyerekeskedett körülbelül hat éves koráig, amikor apja átköltöztette családját Weissenfelsbe, s itteni fogadóját egyik fivére vette át.

Mintegy kétszáz év múlva a szálloda egy része leégett, helyre kellett állítani. Újabb két évszázad múlva útépítés miatt nyúltak hozzá. Így a mostani épület nem teljesen az eredeti; ezért lehet, hogy a Weissenfelsben lévő Schütz-múzeum - amelyet a legutóbbi posztban már meglátogattunk - úgy deklarálja magát, hogy ők az egyetlen autentikus ház, amelyben Schütz élt. Azért a Bad Köstritz-i ház is elsőrangúan fontos emlékhely. 

 

Emléktáblával először 1931-ben jelölték meg (lásd a fenti képen). Az első kis Schütz-kiállítást 1954-ben rendezték benne.

1985-ben, Schütz születésének 400. évfordulója alkalmából alakították át Schütz kutató- és emlékhelyévé, kapuit október 15-én nyitotta meg a közönség előtt.

2000-ben a teljes házat felújították és a kiállítást is megújították, amely a nagy zeneszerző életét, munkásságát és korabeli helyi környezetét hat teremben, mintegy 180 négyzetméteren mutatja be. 

A részleteket megnézhetjük a múzeum HONLAPJÁN, amely - a legelső kivételével - képeim forrása. 

Nagy fia emlékét minden év októberében minőségi koncerteket felvonultató Schütz-fesztivállal is őrzi a város, együttműködésben a Schützhöz kötődő környező településekkel.

Heinrich Schütz múzeuma

Weissenfels, Nikolaistrasse 13. Heinrich-Schütz-Haus

Szász-Anhalt tartomány, Németország

 

 

Weissenfels egy alig negyvenezer lakosú kisváros Lipcsétől nem egészen 50 kilométernyire délnyugatra. Valaha fontos szerepet töltött be a német zene Bach előtti legnagyobb mestere, Heinrich Schütz életében, aki gyermekkorában, majd élete alkonyán is lakosa volt.

 

Schütz 1660 körül (www.schütz-musikfest.de)

A Schütz-ház:

Forrás: wikimedia.org/wiki/File:2015_Heinrich-Schütz-Haus

 

Az 1585-ben a türingiai Köstritzben, jómódú polgárcsaládban született Schütz hat éves korában került először Weissenfelsbe, amikor egy nagybátyja meghalt és szállodáját Schütz apja vette át. Christopher Schütz sikeresen működött, a legmódosabb polgárok közé emelkedett, később a város polgármestere lett.

Itt történt, hogy a 14 éves Heinrich zenei tehetségét, aki akkoriban már a templom kórusában énekelt, felfedezte a kisvárosba látogató Moritz hessen-kasseli őrgróf, aki maga is kiváló muzsikus volt és udvarában kiemelkedő zenei és színházi életet teremtett. Ő vette rá Schütz apját, hogy engedje át fiát a kasseli udvari énekkar számára. A papa nehezen, de beleegyezett, ami meghatározta fia egész további életét. Ezt az életet érdemes lenne végigkövetni, annyira érdekes. De itt most elégedjünk meg annyival, hogy miután Velencében Giovanni Gabrieli tanítványa lehetett, 1617-től sok évtizeden át Drezdában mint a szász választófejedelem udvari karmestere működött. Ez az akkori művelt Európa legnagyobb presztizsű zenei posztja volt.

Schütz és muzsikusai a drezdai udvari kápolnában, egykorú metszet (www.schütz-musikfest.de)

 

Csak sajnos ottani tevékenységét az 1630-as évektől megnehezítette és megkeserítette a harmincéves háború. A nehézségek miatt Schütz többször is elhagyta Drezdát: Dániába és újra Itáliába ment, de aztán mindig visszatért. Ahogy teltek az évek, maga is megöregedett, elfáradt. Ura csakra nehezen engedte nyugdíjba, és még utána is többször küldetett érte. Ekkoriban talált vissza gyökereihez, s 66 éves korában, 1651-ben megvásárolta ezt a házat, gyerekkora városában, Weissenfelsben. Sokat tartózkodott benne egyre ritkuló drezdai elfoglaltságai között, különösen 1657 és 1672 között.  Itt komponálta kései mesterműveit: passióit, a Karácsonyi oratóriumot és - már nyolcvanas éveinek közepén - a maga által tudatosan utolsó művének szánt, Schwanengesangnak, Hattyúdalnak elnevezett monumentális kórusciklust, a 119. és a 100. zsoltár verseire készült motettákat. Kései műveiről azt írja magyar monográfusa, Várnai Péter, hogy a nyolcvan éves Schützben nemhogy csökkent volna a művészi alkotóerő, hanem szinte utolsó műveiben ért el a tetőpontra.

A korabeli drezdai udvari zenekar hangszereit bemutató vitrin a múzeum honlapjáról

Egykori háza ma emlékmúzeum (1985-ben, születésének 400. évfordulója alkalmából nyílt meg), mely bemutatja Schütz gyermek- és ifjúkori weissenfelsi környezetét (a földszinten), az emeleti helyiségekben nagy, érett korszakát. A látogató felmehet a tetőtérbe is, ott volt Schütz dolgozószobája, ahol nagy művei születtek.

IDE KATTINTVA nézelődhetünk a múzeum honlapján.

Egy kedves, elsősorban az ifjúságnak készült videó segítségével pedig a múzeumba is bekukkanthatunk: