Donizetti Nápolyban

Nápoly: via Nardones 14. 

 

Olaszország, Campania régió, Nápoly megye

 

 

 

 

Az operaműfaj történetének egyik legfontosabb operaházától, a Teatro San Carlótól - és az egykori királyi palotától alig pár perces sétára, egy jellegzetes, zsúfolt nápolyi utca bérházában lakott 1837-ben, nápolyi korszakának utolsó idejében Gaetano Donizetti. 

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gaetano_Donizetti#/media/F%C3%A1jl:Gaetano_Donizetti_1.jpg

 

 

A ház a google térképen. A kék póló felett látszik az emléktábla

 

Az olasz belcanto nagy mestere Nápoly operatörténetében is fontos szerepet játszott. 1822-ben a legendás impresszárió, Domenico Barbaja hívta meg a városba. Ettől kezdve mintegy másfél évtizeden át itt volt a főhadiszállása. Először a Teatro Nuovóban kapott lehetőséget, majd ottani sikerei után hamarosan megnyílt számára a már akkor legendás, 1737-ben alapított San Carlo, amelyet 1808 és 1844 között irányított Barbaja.

 

 

Korábban Rossini volt a színház sztár-zeneszerzője, ám ő 1822-ben, miután összeszerelmesedett  Barbaja barátnőjével, Isabella Colbranal, a színház első számú énekesnőjével, elhagyta Nápolyt kedvesével együtt. Ekkor következett Donizetti nagy korszaka: az 1822 és 1838 között komponált 48 operájából 29-et Nápolynak írt, köztük olyan remekműveket, mint a Lammermoori Lucia, a Stuart Mária, a Poliuto és a Roberto Devereux.

 

Mellette tanított a San Pietro a Maiella konzervatóriumban. 

Az északról, Bergamóból származó Donizetti hamar otthon érezte magát Nápolyban: elsajátította a nápolyi dialektust és nagyra értékelte a helyi konyhát, a jellegzetes ételeket.

 

Ebben az időben, az 1830-as években egyértelműen ő volt Itália legfontosabb operaszerzője, hiszen Rossini, bár még sokáig élt, 1829-től gyakorlatilag teljesen elhallgatott, Bellini 1835-ben fiatalon meghalt, Verdi pedig majd csak az 1840-es évek elején fog megjelenni.

 

A via Nardones-on levő lakása Donizetti utolsó nápolyi otthona lehetett, emléktáblája szerint 1837-ben lakott benne. Korábbi lakhelyeként egy via Corsea-i címet emleget a szakirodalom azzal, hogy az a ház már nincsen meg - sőt, ma ilyen nevű utca sincs Nápolyban. Milyen kár, mert például ott írta negyven nap alatt éjjel-nappal a Lammermoori Luciát...

 

 

Nápolyi éveire esik házasságának talán még Verdiénél is tragikusabb története.

 

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f1/Virginia_Vasselli%2C_wife_of_Gaetano_Donizetti%2C_c._1820.jpg

 

 

1828-ban vette feleségül a nemesi származású római, 19 éves Virginia Vassellit. Három gyermekük koraszülötten jött világra (nagy valószínűséggel Donizetti már ekkor fertőzött volt vérbajjal...), majd 1837-ben Virginia is meghalt, kolerajárvány áldozata lett. 

 

Rossini 1839-ben végleg elhagyta Nápolyt, miután családi tragédia-sorozatát tetézte, hogy nem nevezték ki a zenekonzervatórium élére, ami pedig titkos vágya volt, és mert Polliuto című operájának bemutatóját nem engedélyezte a cenzúra. Korábban már építgette kapcsolatát a francia fővárossal, s 1838 októberében már ott is volt, hogy operát írjon a párizsi olasz színháznak.

 

Tíz év volt már csak hátra az életéből, amelyből párizsi nagy sikerei után az utolsó hármat gyakorlatilag élőhalottként töltötte szülővárosában, egy őt csodáló mecénás család gondos felügyelete alatt.

 

Egykori nápolyi otthonának homlokzatán 1904-ben helyeztek el emléktáblát. 

 

 

 

Ma Casa Donizetti néven szálloda is működik benne, a fenti két fényképeket az ő honlapjukról mutatom.