Szekszárd, Pázmány tér 1.: Újvárosi templom
Az Augusz-ház mellett Liszt Ferenc másik legfontosabb szekszárdi emlékhelye az Újvárosnak nevezett városrészben álló neogótikus stílusú katolikus templom.
1864 és 1868 között épült Hrabovszky Péterné Kassay Anna alapítványából, aki tekintélyes vagyonát erre a célra hagyományozta végrendeletében.
Az alapítvány ügyeit báró Augusz Antal kezelte, ő felügyelte az építkezést és megnyerte személyes jó barátját, a nála több ízben vendégeskedő Liszt Ferencet, hogy felszentelésére misét írjon. Liszt legszívesebben a helyszínen, Szekszárdon, barátjánál komponálta volna, ahogy több levelében is olvasható. Elfoglaltságai miatt a mű azonban nem készült el időre, ami Lisztet nagyon bántotta, mert megírását becsületbeli kötelességének tekintette. Elhatározta, hogy 1848-ban komponált férfikari miséjét fogja gyökeresen átdolgozni a szekszárdi hívők számára, hogy azt 1870-ben, a templomszentelés évfordulóján előadhassák.
Így elkészült az a mű, amit ő maga mindig Szekszárdi mise címmel emlegetett. Ám az előadás újra elmaradt. Egyik oka volt, hogy a Szekszárdi Dalárda nem tudott megbirkózni a mű előadásával. Megtanulta viszont a Budai Dalárda, 1870. szeptember 23-án már főpróbát is tartott belőle a budai Vártemplomban, ennek ellenére mégsem hangzott fel Szekszárdon, maga az ünnepség is elmaradt. Ennek oka valószínűleg a külpolitika akkori eseményeiben rejlik: az Itália egyesítéséért harcoló csapatok éppen ezekben a napokban arattak döntő győzelmet, amelynek következtében a pápai állam elveszítette létjogosultságát. Az Itáliára nézve örvendetes, míg a katolikus egyház szempontjából rendkívül gyászos esemény lehetett az oka, hogy Szekszárdon sem tartották illendőnek egy egyházi örömünnep megtartását.
A mise ősbemutatójára végül Jénában került sor 1872. június 26-án, ezért a szakirodalomban Jénai mise néven is említik, Liszt azonban leveleiben többször is „ma messe Sexardique” (az én szekszárdi misém) néven aposztrófálja művét.
A szekszárdi bemutatót csak 1978-ban, Augusz Antal halálának 100. évfordulójára is emlékezve tarthatták meg az Újvárosi templom falai között, de még ez sem az igazi ősbemutató volt, ugyanis a mű vegyeskari változatát adta elő a Budapesti Kórus.
Az eredeti, férfikari változat ősbemutatójára csak 1986-ban, Liszt születésének 175. és halálának 100. évfordulója alkalmából került sor ugyanitt, a művet a Honvéd Művészegyüttes férfikara szólaltatta meg.
Lisztet nemcsak Szekszárdi miséje köti a templomhoz. Már 1865-ös szekszárdi látogatásakor járt Augusszal az épülő templomnál, valószínűleg ekkoriban kérte fel barátja templomszentelő mise komponálására. 1870-es, több hónapos szekszárdi tartózkodása idején pedig reggelenként ide járt misére. Születésnapján, október 22-én orgonált is a templomban: Reményi Edével eljátszotta a Koronázási miséjének Benedictusát.
Még a templomszentelés előtt Augusz egy kis, Liszt arcképével díszített domborművet helyezett el a templom kórusán, melyet Ernst Rietschel készített. Mint egyik levelében olvasható, a gesztus mélyen meghatotta a zeneszerzőt. A dombormű ma is látható az orgonaszekrény jobb oldalán, alatta egy 1972-ben állított fekete márvány emléktáblával.
Egy másik, az évszázaddal későbbi ősbemutató évében, 1986-ban állított páros emléktábla a hívek számára is könnyebben látható helyen, a templomba lépve a főbejárattól jobbra található.
A Farkas Pál által készített domborművön a fényes babérkoszorú övezte csontos, energikus kéz, a hosszú, karcsú ujjak azt a dicsőséget és érdemet jelképezik, amelyet Liszt személye és művészete jelent Szekszárd városának is.
A Szekszárdi misének irodalmi emléket állított a városban született Baka István Graves-díjas író 1984-ben megjelent kisregényében, melynek főhőse Séner János, a Szekszárdi Dalárda egyik alapító tagja és karnagya.
Az emlékhelyről hosszabban és több képpel írtam a Papageno Kataliszt blogjában, ott adtam meg forrásaimat is.
Liszt további emlékhelyei Szekszárdon:
Liszt és a szekszárdi Megyeháza
Liszt a Szekszárdi Dalárda karnagyánál
Liszt a szekszárdi búcsún (Remete-kápolna)
Itt csónakázott Liszt (Csörge-tó)
Liszt Ferenc és Augusz Antal barátságáról lásd még:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése