Bécs, Albertinaplatz 1. Albertina
Ausztria
Magyar turistáknak is kedvelt célpontja Bécsben az Albertina, Albrecht főherceg – Mária Terézia egyik vőjének – palotája. A történelmi városközpont szívében lévő épület nemzetközi rangú művészeti múzeumként, s mellette a Habsburgok pompás lakópalotájaként is vonzza a világ minden részéből érkező turistákat és a kultúra iránt érdeklődőket.
https://de.wikipedia.org/wiki/Albertina_(Wien) |
A hatalmas klasszicista palota az 1800-as évek legelején épült Louis von Montoyer tervei szerint az itt álló kisebb palota jelentős kibővítésével. Albrecht főherceg korábban Németalföld osztrák főkormányzója volt, ám onnét menekülnie kellett, így itt folytatta életét, s itt helyezte biztonságba már akkor jelentős műgyűjteményét.
A palota zenei emlékhelynek is mondható egy érdekes személyiség révén, bár ezt a vonatkozását szinte alig ismerik.
Ez a személy Ludwig von Köchel (1800-1877), akinek nevét minden Mozart-mű konferálásakor halljuk, rövidítését (K vagy KV, azaz Köchel Verzeichnis) nyomtatásban látjuk, ugyanis ő végezte el azt az utókor szempontjából rendkívüli fontosságú munkát, hogy rendszerbe, jegyzékbe foglalta Mozart egész élete során át komponált műveit, s ezzel rendet tett az életműben.
Ludwig von Köchel (wikipedia.org)
Jogász, természettudós és zenetörténész is volt, mellette Károly főherceg fiainak – II. Lipót császár négy fiú-unokájának – nevelője. Munkája már akkor ide, az Albertina palotához kötötte, hiszen ebben lakott a főhercegi család.
Életéről jóval több részletet elmeséltem a Papageno Kataliszt-blogjában, ott érdemes elolvasni. Egy ideig Salzburgban is élt, 1850 körül ott kezdett el Mozart műveinek történetével foglalkozni.
Életének tíz évét és magánvagyona nagy részét kutatásainak szentelte. Műve első ízben 1862-ben jelent meg.
Műjegyzéke
nem csak felsorolja Mozart zeneműveit, hanem dokumentálja
keletkezésüket, első felhangzásukat, a hozzá kötődő személyeket,
rögzíti, milyen előadó-apparátusra készültek, s a pontos azonosításhoz
kottapéldákon mutatja meg az egyes részek, tételek kezdetét.
A modern kiadás egy oldala a Klarinétversennyel
http://books.google.com
S bár azóta sokat fejlődött a Mozart-filológia, sőt, új művek is előkerültek, aminek következtében többször is módosítani kellett a műveket kronológiai sorrendben rögzítő jegyzékét, ez nem von le semmit hatalmas munkájának értékéből, amely ma is minden Mozart-hivatkozás és kutatás alapja.
Köchel nagy műve befejezésének idejében, az 1860-as évek elején települt vissza Bécsbe, ahol a gyermekei neveléséért hálás Károly főherceg saját palotájában, azaz az itt, Albertinában juttatott számára lakást. Így itt élte le élete hátralevő részét – nem dologtalanul: többek között megírta a bécsi császári udvar zenei együtteseinek 1543 és 1867 közötti történetét.
Amúgy nőtlen ember maradt, nem alapított családot, csak munkájának, kedvteléseinek élt.
1877. június 3-án, 77 éves korában ebben a palotában hunyt el. 1500 kötetből álló zenei könyvtárát a Bécsi Zenebarátok Társaságára, a birtokában levő öt Mozart-kéziratot pedig az udvari könyvtárra hagyta.
Az Ágostonrendi templomban tartott búcsúztatásán Mozart Rekviemje szólt... SÍRJÁT meglátogathatjuk a Zentralfriedhofban (XVIA parcella 7. sor 23), ahol Fritz nevű fivérével együtt nyugszik.
A zenekedvelő, ha az ALBERTINÁBAN JÁR s megcsodálja a fényűző termeket és a kiállításokat, majd sétálgat vagy kávézik a teraszon a kilátásban gyönyörködve, áldozzon egy gondolatot a kiváló Köchelre, aki Mozart-műjegyzékével valóban örökre beírta a nevét az egyetemes kultúrtörténetbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése