Ide képzelte Csokonai a Karnyónét

Nagykanizsa, Erzsébet tér 1. 

Vasemberház

 

 

A barokk Vasemberházat a 18. században építették, eredetileg a Batthyány család vendégfogadójának. Később a földszintjén üzleteket, emeletén lakásokat alakítottak ki. Mai nevét a korábban benne működő Unger Ullmann-féle vaskereskedés cégére után kapta.  

 

 

Ebbe az épületbe, az Ady utcára néző szárnyba képzelte Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné szatócsboltját az Özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című kis vígjátékában.

 

 

Sőt, nem csak képzelte. Várostörténeti dokumentum, egy régesrégi térkép őrizte meg, hogy a 18. század legvégén itt valóban működött egy szatócsbolt.

Nagykanizsa Városi Tanács Híradója 1980-1981

Ezt a boltot Csokonai személyesen láthatta, ismerhette, s így az a boltocska inkább modellje, inspirálója volt művének.

Ez a megállapítás egy hipotézisen alapul, ami szerint Csokonai járt Kanizsán, 1799 körül. Konkrét forrás sajnos nincsen erről, de éppen a Karnyóné néhány sora nagyon erős közvetett bizonyíték. 

 

1799 tavaszán az egész életében megélhetési gondokkal küzdő költő ideiglenes tanári állást kapott a frissen alapított csurgói kollégiumban. Ott néhány nagykanizsai tanítványa is volt, talán az ő révükön juthatott el Kanizsára. Nézzük, a Karnyóné mély részei bizonyítják ezt!

A vígjátékban egy helyen Lázár, Karnyóné segédje azzal dicsekszik, hogy "most vala nálunk az a vásáros úr, kinek itt által ellenben van a bótja, derék afféle úri ember" – az említett várostörténeti térkép szerint pedig, ahol most a megszűnt Kanizsa áruház épületének Ady utcára néző frontja van, azaz Karnyóné feltételezett boltjának átellenében, ott 1822-ben valóban a "Pikker Vásáros háza" állt. 

Még bizonyítóbb erejű a Karnyónénak az a kitétele, amit az egyik széllelbélelt gavallér, Lipittlotty mond a 2. felvonás elején: "Szakállamra mondom, inkább venném feleségül a kanizsai csonka tornyot", mint az öreg Karnyónét. 

 

1799/1800-ban már felépült a kanizsai Alsótemplom, de a tornyát még nem sikerült befejezni, így az valóban csonka volt. Ha valaki abban az időben a Vasemberháznál állt – vagy ült, egy pohár sör mellett, mert ott Csokonai idejében Serház is volt – akkor Kiskanizsa felé nézve még nem zavarták meg a kilátást a 19-20. századi magasabb épületek és éppen ráláthatott a csonka templomtoronyra. Csokonai egyébként honnét tudta volna, hogy van Kanizsán egy csonka torony, ha ő maga nem látta személyesen?

 

A régi térképet Nagy Antal Géza helytörténész ásta elő, járta körül, s segítségével ő fogalmazta meg a hipotézist Csokonai nagykanizsai látogatásáról. Kanizsa Csokonai korában című rövid, ám igazán úttörő és hézagpótló tanulmánya a Nagykanizsai Városi Tanács Híradója 1980/81-es számában jelent meg. Valószínűleg ennek hatására került egy (nem túl jó...) Csokonai-mellszobor a Vasemberház árkádjai alá, körülbelül arra a helyre, ahol a térkép szerint az 1800-as évek elején a szatócsbolt volt.

Orosz Gergely: Csokonai (2007)

 A témáról lásd még ezt a posztot.