Eger, Dobó István tér 8.
A
városközpontban az Eger patak hídján átkelve a Vár alá, a nem
hivatalosan "kis Dobó tér"-nek nevezett városrészbe jutunk. Közvetlenül a
hídnál áll a hangulatos régi, bár műemlékként nem nyilvántartott
lakóház.
Falán emléktábla jelzi, hogy 1836/37-ben, elemi iskolás gyermekként itt lakott REMÉNYI EDE, korának világszerte ismert magyar hegedűművésze.
![]() |
Forrás: googlemaps |
Falán emléktábla jelzi, hogy 1836/37-ben, elemi iskolás gyermekként itt lakott REMÉNYI EDE, korának világszerte ismert magyar hegedűművésze.
![]() |
Forrás: beszélőutcanevek.ektf.hu |
Reményi
- eredetileg Hoffmann Ede - 1828. január 17-én Miskolcon született. Nem
sokkal később apja, Hoffmann Henrik aranyműves népes családjával Egerbe
költözött, ahol ékszerüzletet nyitott.
![]() |
Barabás Miklós festménye a fiatal Reményi Edéről (forrás: csokantikvitas.hu) |
A
kisfiú zenei tehetségét egy egri székesegyházi muzsikus - Bárdos Kornél
szerint orgonista - vette észre, s kezdte először tanítani. Nagynevű
rokonáról összeállított életrajzában unokaöccse, Reményi Ferenc így írt:
Ede [...] 1838-tól kezdve a ciszterciták gimnáziumába járt, és tanulmányaiban kitűnt Csakhamar feltűnt zenei tehetsége is, midőn Bartman József az alig 8 éves fiút a hegedűjátékban kezdte oktatni. Így aztán 15 éves korában művészi pályára szánták. Akkoriban az egri érsek Pyrker János László volt, e nagyműveltségű, költői tehetségű [...] főpap, ki a művészeteket és tudományokat buzgón pártolta. Az érsek saját szalonjában is többször hallván játszani a gyermek hegedűst, pártfogásával lehetővé tette, hogy Reményi Ede 1843-ban a bécsi Conservatóriumba jusson. Pesten akkor még nem volt magasabb színvonalú zenepedagógiai intézet. Bécsben a jóhírű Böhm József keze alá került [...]
Reményi
később is visszatért Egerbe. Még konzervatóriumi növendékként tartotta a
városban első hangversenyét. A szabadságharcban való részvétele miatt
az 1850-es években emigrációban élt: többek között Liszt Ferenc weimari
zenekarának volt koncertmestere, majd Londonban a királynő megbecsült
hegedűművésze lett. Miután 1860-ban amnesztiát kapott, hazatért
Magyarországra, s további, fellépéssel egybekötött látogatásokat tett
gyermekkora városában. Még az 1890-es évek elején is adott itt
koncertet.
Források:
Szecskó Károly: A hegedű virtuóza volt. Reményi Ede Egerben. = Honismeret 1986.4.
Reményi Ferenc: Reményi Ede életrajza. = Miskolci Szemle 1928. okt.-dec.
Bárdos Kornél: Eger zenéje, 1667-1887. Bp. Akadémiai Kiadó, 1987
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése