2016. augusztus 12., péntek

A zeneszerető festőművész tuszkulánuma

Kaposvár, Róma hegy 88. Róma-villa






A város szélén, szőlők övezetében álló, parkkal övezett egyemeletes házat a hozzá tartozó gazdasági épületekkel, szántóval és legelővel 1908-ban árverés útján vásárolta meg RIPPL-RÓNAI JÓZSEF festőművész.


A villa múltjáról a következőket írja Köves Szilvia A Róma-villa titka című könyvében:

Maga az épület valószínűleg még a 18. században készült, egy telekfelmérési adat először csak 1865-ben említi. Második gazdájaként Gundy György énekes színész, szintén Kaposvár szülötte vásárolta meg a hegyi birtokot, ahova az előző tulajdonos, Breil Frigyes egy T alaprajzú, földszintes vályogházat épített. Erre Gundy még egy emeletet húzatott fel és elegáns kúriává varázsolta. Kaposvárott még nem volt példa hasonló táj- és környezetformáló törekvésre, amelyre a hely szépsége és szeretete ösztönözte a jó szemű, jó ízlésű Gundy Györgyöt. Parktervezői fáradozásainak persze csak évtizedek múlva lett látványos eredménye.

Az egyemeletes, sárga falú, T alaprajzú villa százéves gesztenyefák árnyas sora mögött rejtőzik. Homlokzata nyugatra néz. A fasorral szegélyezett bekötőút jobb oldalán gyümölcsös, bal oldalán kaszáló terül el. Jobbra keresztút vezet a vincellérházból átalakított műteremhez. A park derűs szépségéhez hozzájárulnak Medgyessy Ferenc szobrai, térplasztikái, amelyet az itt élvezett vendégszeretetet viszonozva faragott.




Rippl-Rónai József 1861-ben Kaposváron született. Szüleiről, családjáról, gyermek- és ifjú koráról ITT olvashatunk rövid összefoglalót. EZT a kiváló írást is örömmel ajánlom az érdeklődőknek.

1902 óta élt ismét szülővárosában - és szülőhazájában, majdnem másfél évtized franciaországi tartózkodás után. Hamarosan meg is vásárolta a Róma-villát, mely 1927-ben bekövetkezett haláláig a birtokában volt. Francia származású felesége, Lazarine még két évtizedig benne élt. Az őt követő örökösök kegyelettel megőrizték a ház bútorait, relikviáit, s 1978-ban megnyílhatott a Rippl-Rónai József Emlékmúzeum, melyben eredeti bútorok, tárgyak és több, mint 90 Rippl-Rónai kép látható, hangulatában egy 20. század eleji polgári otthon miliőjét felidézve.

Annak idején nem volt hiány neves látogatókban. A házigazda egyénisége mellett a dal, a zene, a megtermett szőlőből kinyert nedű is vonzotta a vendégeket.

A festőművész maga is zeneszerető, énekelni és zongorázni tudó ember volt. A zenével még gyerekkorában, fivéreivel együtt Kaposváron barátkozott meg. Mind a négy fiútestvérnek jó hallása volt, szerettek énekelni, s egy-egy hangszert amatőr muzsikusként meg is szólaltattak. Zenei szempontból Sándor vitte a legtöbbre, aki az Operaház tagja lett. A bohém énekest a kaposváriak, de még a családtagok is különcnek tartották. Ha megjelent szülővárosában, szívesen látogatott a Róma-villába. Legtöbbször késő este jött, s reggel a megérkezéséről mit sem tudó szakácsnőt váratlanul operaáriákkal lepte meg - írta Pandur József művészettörténész. Lajos, a városi tisztviselő kiváló hegedűsként vett részt a családi-baráti házimuzsikálásban. A fivérek közül a muzsikától Ödön állt a legtávolabb, aki viszont ismert műgyűjtő lett.

Rippl-Rónai Józsefre zeneileg nagy hatással voltak ifjúkorának párizsi évei. Munkácsy Mihály palotának is beillő házában megismerkedhetett több neves muzsikussal, s neully-i otthonában ő maga is adott zenés vacsorákat. Ezek Kaposváron is folytatódtak. Pandur József szemtanúk, köztük elsősorban Martyn Ferenc elbeszélései nyomán így írta le a Róma-villában folyó zenei életet:

A szobrászok, festők mellett, akik több hétre is betelepedtek a házba, a műterembe, a fiatal muzsikusok is otthonosan mozogtak s jól érezték magukat ebben a tündérkertben. Így Novák József is, aki legtöbbször Liszt-műveket játszott, s Rónai rajza szerint Grieg Magányos vándor dalát játszotta hallgatóinak. "Mégis egy nyáron egy fiatal zongorista, aki koncertjére készült és akit éppen emiatt láttak vendégül a Róma-hegyen, Chopin-mazurkákat és - noktürnöket gyakorolt. Órákon át, egész nap, egyedül, magárahagyottan. Aztán, mert talán méltónak talált, leülhettem, hallgathattam egy órán át" - emlékezik erre az időre Martyn Ferenc.
A házban villanyvilágítás még nem volt. A zongorára két gyertyát tettek, ez világította meg a kottát. A gyertyafény izgatottan villódzott, s kísérteties fénnyel világította meg az ott ülőket: Rónai Lajost, Piatsek Margitot, Anellát, Lazarine-t. Paris Anellát, Lazarine rokonát a festő nevelt lányának tekintette. Anella festegetett, és zongorán is játszott, igaz, nem nagy sikerrel. Zenetanára Kutor Ferenc volt, akit dalai, szerzeményei ismertté tettek. Kutor Ferenc gyakori vendége lett a Róma-villának.
A neves vendégekből nem volt hiány. 1909. november 7-én Ady Endre Reinitz Béla társaságában vacsorázott a házban. A zeneszerző, bár kérték, nem ült zongorához.


Idézzünk egy másik leírást, ebből a villa helyiségeiről is képet kaphatunk:

A villa volt a szentély. A földszint középső szobája, az ebédlő vagy társalgó, középen nagy asztallal, kényelmes fotelekkel, dívánnyal. Onnan jobbra nyílt Rippl-Rónai ügyintéző szobája, az apjától örökölt íróasztallal, s a szép empire szekreterrel. A bal oldalra nyíló szobát zongoraszobának hívták. Az emeleten volt Rippl-Rónaiék és Anella hálószobája. Az emeleti előtér homlokzati ablakainál szeretett magányos óráiban kémlelődni a művész a gesztenyés allé irányába. A zongoraszobában szokták felállítani a karácsonyfát., alatta francia szokásnak megfelelően fagyöngy feküdt. A nagy bécsi zongora később a műterembe került át. Rippl-Rónai néha odaült a hangszerhez, de a társaság számára szolgáló zenei élményt egy muzikális gimnáziumi tanár, Novák József szolgáltatta. Grieg-, Chopin, Schumann- és Liszt-műveket játszott.

A zongora ma is a műteremben áll

Rippl-Rónai egy ide kívánkozó rajza 1910-ből (forrása a Nemzeti Galéria 1998-ban kiadott katalógusa):

Lajos, Margot, Fenella, Lazarine hallgatják Liszt rapszódiáját


Nem hagyhatjuk említés nélkül a titokzatos, Fenella nevű, szépen éneklő és gitározó angol cigánylányt sem, aki 1910-ben tűnt fel a festő környezetében és több kép modellje lett:

Forrás: Fotoművészet 2004. 1-2.

Rippl-Rónai zene iránti fogékonyságát festményei és rajzai is mutatják. Idézzük ismét Pandur Józsefet:

A muzsikát, az éneket úgy fogadta, úgy vonzotta maga köré, mint a barátait; mindig vele voltak. Megszerezte, megteremtette magának ezt is, akár a szép, színes otthont. Szerette a házát, bútorait s az ott felcsendülő dalokat. A muzsika pihentette, frissítette, teljesebbé tette különös világát. 

A Rippl-Rónai Emlékház nyitva tartása és egyéb praktikus információk ITT találhatók.

Arra külön szeretném felhívni a figyelmet, hogy a villa megtekintése után a látogató ki ne hagyja a külön épületben található egykori műtermet!!! Amikor én 2006 tavaszán ott jártam, ezt a lehetőséget a villa idegenvezetője nem említette meg, szerencse volt, hogy előre tájékozódtam...  Érdekes módon és szerencsére! a műteremben lehetett fényképezni, pedig az is rendkívül fontos helyszíne volt Rippl-Rónai életének, bent a házban viszont nem. Úgy tűnik, olyan szinten vigyáznak arra, hogy a villa helyiségeit csak személyesen lehessen megismerni, hogy ezekről a neten sincs semmilyen kép - én legalábbis nem találtam. Lényeg, hogy egyszer mindenképpen el kell oda látogatni minden művészetet szeretőnek. Valóban lehet találkozni a hely szellemével :)

Képek a műteremből:







2006-ban jártam ott, nagy élmény volt:




Befejezésül hallgassuk meg mi is Grieg: Magányos vándor című darabját (Lírai darabok, Op. 43 no. 2.):






Források:


Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 1998
Köves Szilvia: A Róma-villa titka. Bp. Geopen, 2005
Pandur József: Muzsika Rippl-Rónai József házában. = Somogy 1985. 6.
Lévai József György: A betyár koponyája. Kaposvári Városszépítő Egyesület, 1995
www.smmi.hu/kiallitasok/allando-kiallitasok/rippl-ronai-emlekmuzeum

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2006 áprilisában készítettem 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése