Hódmezővásárhely, Bakay utca 24.
Ebben a házban született 1924. június 25-én VÁRHELYI ENDRE operaénekes:
Édesapja, Weisz László könyvkereskedéssel foglalkozott, s lelkesedéssel vett részt a város kulturális életében. Édesanyja, Bánky Ida
(eredeti nevén Bielek Ida) Andor Zsigmond színigazgató társulatának
primadonnája volt. 1921-ben házassága kedvéért "ragadt" Vásárhelyen s
mondott le hivatásáról. Műkedvelő, illetve jótékonysági alapon azonban
házasságkötése után is gyakran fellépett.
Várhelyi
Endre gyerekkorától tanult zongorázni. A Bethlen Gimnáziumba járt, ahol
ötödikes kora óta a kórus basszus szólamának tartóoszlopa volt. Humán
tárgyakból az iskola legjobbjának számított. 1942-ben érettségizett,
majd a Zeneakadémia növendéke lett. 1944-ben a frontszínházhoz
szegődött.
Édesapját
1944-ben Németországba hurcolták, ahol bombatámadás áldozata lett. A
fiatal énekest is feljelentették, s a Németországba irányított
leventékhez osztották be. A Dunántúlon sikerült megszöknie. Bicskén
bújtatták az oda menekült vásárhelyiek, s a front elvonulása után
szerencsésen hazatért szülővárosába.
Hódmezővásárhelyen - nagyrészt műkedvelőkből - megalakította a város első önálló, Szakszervezeti Ifjúsági Színháznak
nevezett színtársulatát. Miután édesanyja 1945 novemberében
autószerencsétlenség áldozata lett, Pestre költözött és folytatta
zeneakadémiai tanulmányait. 1947-ben lett az Operaház rendes tagja.
Portrédomborműves emléktábláját, Szabó Iván alkotását 1989-ben, halálának tizedik évfordulóján avatták fel:
Nézzük/hallgassuk egy jóízű vígoperai szerepében:
Források:
Felletár
Béla: Várhelyi Endre hódmezővásárhelyi pályakezdése és a színház.
Kézirat, 1978 (Hódmezővásárhely, Németh László Városi Könyvtár)
A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2007 nyarán készítettem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése