Egy nagy jelmeztervező otthona

Budapest I. Bem rakpart 25/A

Ebben a házban élt élete utolsó harminc évében MÁRK TIVADAR (1908-2003) jelmeztervező, az Operaház örökös tagja, Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész és a Mesterművész-díj tulajdonosa.

Forrás: regi.oszk.hu

A 95 évesen elhunyt művész szinte élete utolsó pillanatáig aktív volt s monumentális életművet hagyott hátra. Felsorolhatatlan, hány opera és balett jelmezterveit készítette el. Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára és az Országos Színháztörténeti Múzeum négyezer tervét őrzi - ugyanakkor számos jelmezegyüttese a szeméttelepen végezte... Máig legendásak első nagy tervezései - együttműködve a rendező Oláh Gusztávval, Nádasdy Kálmánnal -,

mint a Hovanscsina, a Turandot, a Pillangókisasszony, vagy később a Don Juan (akkoriban ezzel a címmel játszották Mozart Don Giovanniját), az Aida, a Borisz Godunov, a Spartacus. Több alkotását, például a Don Carloshoz vagy a Bohémélethez tervezett jelmezegyüttesét védettnek nyilvánították. Munkáinak nagy értéke volt, hogy a jelmezzel minden egyes figurának önálló karaktert adott az operák tömegjeleneteiben is.

Borisz Godunov (Forrás: filmkultura.hu)

1992-ben rendezett első (!) kiállításának rendezője így jellemezte személyiségét:

Bár igazi álmodozó volt, legendás fegyelemmel dolgozott: teljesen beleásta magát egy-egy tervezésbe, rengeteget hallgatta a zenét, olvasta a darabot, búvárkodott a könyvtárakban, múzeumokban... Mindig úgy kezelte a jelmeztervezést, mint alkalmazott műfajt, ami igazodik a darabhoz, a rendezőhöz. Többdiplomás ember volt, nagyon felkészült, világot látott, ezért igen komoly érvekkel tudta alátámasztani koncepcióját, de nem volt harcos egyéniség, elfogadta, ha a rendező módosítást kért. A teljes elkészítési folyamatot végigkövette, részt vett a ruhapróbákon és minden összpróbán.

Operák és balettek mellett közel negyven éven át filmekhez is készített jelmezterveket. Köztük voltak zenés művek adaptációi, illetve olyanok, amelyeknek zenei kötődése is volt (Fráter Lóránd, Gábor diák, Gerolsteini kaland, Déryné, Szerelmi álmok), de ő tervezte például a legendás Ludas Matyi, vagy Ranódy László Pacsirta című Kosztolányi-filmjének jelmezeit is.

Márk Tivadar pazar technikai tudással és enciklopédikus műveltséggel egyaránt rendelkezett. Nagyon fontosnak tartotta a nyelvtudást a külföldi szakirodalom olvasásához, a folyamatos tanulást és önképzést. Ebben a szellemben tanított a Zeneakadémia opera tanszakán és az Iparművészeti Főiskolán is.

Családot nem alapított, gyönyörű, századfordulós otthonában együtt lakott húgával, a szintén nagy tehetségű Márk Edittel, aki az Operaház jelmeztárát vezette.

Húgával együtt a Farkasréti temetőben nyugszik.

A ház homlokzatán elhelyezett, Krasznai János által készített portrédomborművel díszített emléktáblájának felállításához a főváros XVII. kerülete is hozzájárult, ugyanis a művész Rákosligeten töltötte gyermekkorát s a kerület díszpolgári címével is kitüntették.

EBBEN A HÁZBAN ÉLT ÉLETE UTOLSÓ 30 ÉVÉBEN

MÁRK TIVADAR

(1908-2003)

KOSSUTH-DÍJAS JELMEZTERVEZŐ, AZ OPERAHÁZ ÖRÖKÖS TAGJA

ÉS MESTERMŰVÉSZE

ÁLLÍTTATTA A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

A BUDAPESTI OPERABARÁTOK KÖRE

BUDAPEST XVII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT

Nézzük meg az Operaház Don Carlos-előadásának két utolsó felvonását és csodáljuk meg a pazar jelmezeket is! A végén, 1 óra 21 percnél láthatjuk az idős mestert, amint a páholyból köszöni meg a tapsokat...

 

Frissítés: Az emlékhely történetét később megírtam a Papageno Kataliszt blogjában is.

Források:

Adalékok a Víziváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városvédő Egyesület, 1991
Tóth Ágnes Veronika: Mestersége: jelmeztervező. = Filmkultúra 2004.
Békés András: Egy élet az Operában. = Muzsika 2003. 11.

A kataliszt jelzésű fényképeket 2008-ban készítettem