Zenei kincsek a szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban

Szombathely, Szily János utca 1.

A Szombathelyi Egyházmegyét Mária Terézia állította fel 1777. február 17-én kelt oklevelével (korábban Szombathely a győri egyházmegyéhez tartozott). Első püspöke felsőszopori Szily János lett, aki nagy lendülettel fogott hozzá a szervezéshez. Püspöki székhelyére hívatta Hefele Menyhért (1716–1794) tiroli származású építőmestert és megépíttette vele a Szombathely városképét meghatározó Templom–teret a székesegyházzal, a püspöki palotával és a szeminárium épületével.

Mária Terézia halála után II. József betiltotta a vidéki szemináriumok működését. Ebben az időben, 1787–90 között a város első nyomdája, a Siess–nyomda működött az épületben. II. József halálos ágyán visszavont rendelkezései azonban 1790 februárjában megnyitották a kapukat a szeminaristák előtt.

A püspöki palota, a székesegyház és a szeminárium épületegyüttese (Forrás: konyvtar.martinus.hu)

A Szeminárium épülete adott otthont kezdettől a Szily János püspök által alapított Egyházmegyei Könyvtárnak, amely ma is ebben az épületben, bár már nem az eredeti termekben található. A tudós püspök 1791-ben nagy gonddal összegyűjtött saját könyvtárát 1791-ben adományozta egyházmegyéjének. Korát megelőzően a gyűjteményt világi személyek számára is nyilvánossá tette, bár anyagát csak helyben használhatták.

Kezdetben a könyvtár az épület második emeletének két termét foglalta el. Az alapító körültekintően gondoskodott a könyvtáros személyéről, feladatairól és fizetéséről, valamint az állomány további rendszeres gyarapításáról is.

A későbbiekben további adományokkal is gazdagodott a könyvtár, s állománya annyira megnőtt, hogy szükségessé vált helyiségeinek bővítése. Ez az épület bővítésével egyidőben, 1884-ben történt meg. A könyvtár számára az első emeleten a barokk teremkönyvtárak hangulatát idéző terem Brenner János építész tervei szerint készült el. A benne körbefutó galéria felnyúlik a második emeletre, ahová a terem közepén levő gyönyörű öntöttvas csigalépcsőn lehet feljutni. A mennyezetet Storno Ferenc és fia festette ki 1885-ben. Az épület stílusát mindenben követő berendezés, a könyvállványok, könyvszekrények és a galériát borító intarziás faburkolat Palkovics Ferenc munkája. A könyvtár ma is ebben a teremben található.

Forrás: konyvtar.martinus.hu

A 18. század végén mintegy 1000 művet 3000 kötetben számláló könyvtár állománya mára 70.000 kötet fölé nőtt: számban legnagyobb a teológiai állomány, ezt követi a történelem, a jog, a filozófia és a természettudományok.

A könyvtár legféltettebb kincseinek nagy része, középkori kéziratok, kódexek, ősnyomtatványok még Szily püspök révén kerültek az állományba. A kódexek közül az egyik legértékesebb egy hártyára másolt, hangjelzett zsolozsmáskönyv a 13. századból. Adventtől pünkösd ünnepéig tartalmaz antiphonákat, zsolozsmákat, himnuszokat, amelyeknek dallamait neumák jelölik.

Breviarium Notatum Salzburgense (Forrás: earlymusic.zti.hu)

A könyvtár másik zenei vonatkozású ritka kincse az a hangjegyfüzet, amely a kottanyomtatás feltalálójának, Ottaviano Petruccinak és más, nagynevű olasz mesternek a kottáit tartalmazza; Velencében nyomták az 1500-as évek első felében.

Források:

H. Simon Katalin: A Szombathelyi Püspökség bibliotékái. = http://konyvtar.martinus.hu/egyhazmegye/bemutatkozas
Dobri Mária: Szombathely Egyházmegyei Könyvtár. Bp. 1992, Kartográfiai Vállalat /Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 435./